A múlt és a jövő találkozása

Kategória: Agrárgazdaság | 2017/06/11

– Feltehetők-e ebben a formában ezek a kérdések?

– A kérdés jó és nagyon kompakt, nagyon az elevenjébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuknak a megvilágítása.

Magyarország az az ország, ahol termeszthető paprika, paradicsom, kajszibarack, repce, cukorrépa, burgonya (sőt, a déli országrészben felmerült már az olajfaültetvények telepítése is!). A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól. Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges, és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes problémafelvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a felvetett témában.

Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően – csapadékbőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikk írásakor még mindig nem tudjuk, miben végződik a május, illetve hol, melyik országrészben melyik arcát mutatja meg a május hónap (nálunk a Mosoni-síkon, egyelőre a szárazat).

Ilyen ökológiai körülmények közé nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N-formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander elv”, azaz visszaáll a természetes egyensúly a két forma között.

– Miből gondolod?

– A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen, magasabb árrés). A makrotápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N-formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de a gyökérhez csak eső vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (a tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt). Szórófejtípusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házi mixek” minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban. Ez a tavasz – ebben témában – bizony elég „NAPALM-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam ország szerte, hogy ha ezt gyomirtó szerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbbek vagyunk.

– Mi lehet a megoldás?

– Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N-trágyázását és tavasszal korai N-kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül) esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.

– Nem kockázatos ez?

– Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N-trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától.

A nyugati trágyázási sémák mantrázása, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével, és csak a N kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N-készletek maradnak egy-egy növénykultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia” korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség), de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.

A talajszkennelés időben szolgáltat információt a döntéshozatal megalapozásához

– Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció?

– Önmagában megérne egy beszélgetést, hogy hol kezdődik ma a mezőgazdaságban az innováció és a csúcstechnika. Szorosabban a témára koncentrálva, azt gondolom, a „N-szenzorok” (ez most nem egy készüléket, hanem egy eltérő elven működő, de azonos alkalmazású műszercsoportot jelent) és a műholdas és drónos biomasszatérképeket – kissé megerőszakolva mindezeket egy kalap alá véve –, pillanatnyi állapotokat mérnek fel. Amennyiben rögtön történik is beavatkozás, lehet, hogy – a klímánk szeszélyességéből adódóan – már el is késtünk. Szó szerint eső után köpönyeg. Erre az idei tavasz sokáig emlékezetes példa marad. A helyzetet tovább dramatizálja, ha nem tudjuk elkezdeni a szórást (még mintavételre is, laborra is várni kell esetleg, egyébként indokolt, és az idén ez elő is fordult), mert nem, hogy hasznot nem hoz a precíziós gazdálkodás, hanem kárt is okoztunk magunknak a befektetett erőforrásainkkal. Ilyen helyzet számos évjáratban kialakulhat, és valljuk be – a klímánk a szeszélyességéből adódóan – az ellenkezője is.

A mi éghajlatunk alatt a megfelelő mélységű és minőségű talaj­szkennelés alapján történő zónalehatárolás és annak validálása után egy kora tavaszi ásványinitrogén-információ nagyon jó sziganalizációt (gyors előrejelzést) adhat az időbeni beavatkozáshoz, a várható N-igény kielégítésére. Az alkalmazott dózis kiegészítésének megalapozása már történhet bármilyen távérzékeléssel (drón, műhold, NDVI) vagy N-szenzorral és társaival, de az alapot, a felhasználandó nitrogénműtrágya-mennyiség gerincét Magyarországon korán kell kijuttatni, és ehhez időben kell információ. Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás elveit itt haszonnal alkalmazni lehessen, nehezen megkerülhető a talajszkennelés, amit a zónalehatároláshoz csak egyszer kell elvégezni (de akkor jól!!) és utána évekig, évtizedekig használható.

Folyékony N-perzselés „madártávlatból

– Mi az, ami ezek közül elérhető Agrofil-nél?

– Az AgroField programunk mindenre kínál megoldást, belépőknek és haladóknak egyaránt. Ráadásul a program mögé már régen felsorakozott egy saját, nemzetközi szinten is elismert, nagyon erős fejlesztőcsapat és infra­struktúra. Folyamatosan fokozzuk a jelenlétünket a precíziós gazdálkodásban. Nálunk nem csak cél, hanem el is érhető a valós haszon.

– Köszönöm a beszélgetést!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai