A vetés nem lehet szolgáltatás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H.Gy., 2017/06/13

Gyeney Ferenc, a Dalmand Zrt. ágazatvezetője házigazdaként, egy előadás keretében köszöntötte a vendégeket. Külföldön járva azt tapasztalja az ember, hogy a gazdálkodásban magát a vetést maguk a gazdák végzik, s ehhez megfelelő eszközparkot is fenntartanak. A többi műveletet szolgáltatókkal végeztetik el, de a vetés nem lehet szolgáltatás. Az ágazatvezető természetesen amerikai példával élt, amelyhez hozzátette, hogy érdemes idehaza is ezt a szemléletet átvenni, és példaképe lehet ez a magyar gazdálkodóknak. Annak a racionalitás, gazdálkodási szemléletnek, amivel az amerikai farmerek végzik a munkát, itthon is gyökeret kell vernie.

E rövid bevezető után Gyeney Ferenc a Bonafarm csoport tevékenységét ismertette. A Bonafarm csoport Magyarország, de Közép-Európa egyik legnagyobb vertikális integrációja, s 27 ezer hektáron gazdálkodnak. Hitvallásuk, hogy a mezőgazdasági tevékenység során jelentős hozzáadott értékű termékeket állítanak elő (lásd Pick szalámi, Mizo tej stb.). Ahhoz, hogy cégcsoport a 27 ezer hektáron el tudja tartani a 6100 munkavállalót, integrált rendszer, és jelentős hozzáadott érték szükséges.

Az ágazatvezető kitért arra, hogy napjainkban a digitalizáció nélkül nem lehet földet művelni, gazdálkodni, mert óriási adatmennyiség keletkezik minden tevékenységről. A műholdak ma már mindent látnak és regisztrálnak, s erre a magyar gazdáknak is fel kell készülniük. Mégpedig úgy, hogy az adatokat jól kell tudni használni, feldolgozni. Az informatikai robbanás új kihívása a mezőgazdaságnak, s erre nagyon sok energiát kell fordítani, mert a következő évtizedekben ez a legnagyobb kihívás. A cégnél ma már olyan kombájnokkal dolgoznak, amelyek maguk állítják elő a hozamtérképeket, és mondják meg a talaj tápanyag állapotát. Az ágazatvezető szerint nem rekordtermések elérésére kell törekedni, hanem eredményeket kell elérni. A precíziós gazdálkodás, növénytermesztés nagyban hozzájárul az eredményesség eléréséhez. A cég jelentős gépfejlesztéseket hajtott végre két évvel ezelőtt, s ma már fúvókánkénti szakaszolásban tudják öntözni a veteményt. A precíziós gazdálkodásnak két elemét használják igazán: az egyik a tápanyag-utánpótlás biztosítása, a másik a vetés. Harmadik elemként a növényvédelmet is megemlítette Gyeney Ferenc, mint a közlejövő egyik fontos fejlesztési célját. A gazdálkodásukban a gazdaságosság, a hatékonyság a fő szempont. Nem mennyiséget, hanem minőséget kell termelni. Fel kell készülni arra, hogy nem mindig kapjuk a támogatást az Európai Uniótól, ezért új szemlélettel kell gazdálkodni.

Szieberth Dénes,
a MKK elnöke

Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy szerencsére kétnapos eseményt terveztek az idén, így az első napon, május 2-án mindent sikerült végrehajtani, amit elterveztek. Megérkeztek a vetőgépek, a Dalmand Zrt. munkatársai előkészítették a vetőmagot és a talajfertőtlenítő szert, megjavították az utat, hogy az autóbuszok majd zökkenőmentesen szállíthassák az érkező látogatókat. Kiásták a talajmintagödröt, előkészítették a vendégek fogadására kijelölt helyet – összegyűjtötték a letört gallyakat, manikűrözték és csinosra nyírták az útszéli bokrokat. Verőfényben kezdték a munkát, pedig az úton Szilfás-puszta felé – Nagykónyinál – még csepergő eső és párásság volt.

A vetőnapi résztvevői közül Szilvási János, Tempo 8-as – már jól bejáratott –, a Dalmand Zrt. pedig 12 soros – még hibátlan gyári festésű – John Deere vetőgéppel jelentkezett a Magyar Kukorica Klub felhívására. Ők a Kukorica Termésversenyek rendszeres résztvevői. A gépgyártók és gépkereskedők közül a Kuhncenter Kft. a Kuhn Maxima 2 TS 950 8 soros, az Austro Diesel GmbH a Massey-Ferguson 9108 típusú 8 soros, a Kverneland Magyarország Kft. az Optima 6 soros, a Vaderstad Magyarország Kft. pedig a legújabb Tempo F 6 soros géppel nevezett a versenyre és vetési bemutatóra. Mindegyik versenyző két parcella elvetésére kapott lehetőséget. Az első parcellát kötelező előírások szerint kellett elvetni (prospektus szerinti munkasebesség, 80 000 kivetett mag, 6 cm vetésmélység), a másik parcella elvetéséhez a gépet indító stáb maga határozhatta meg a beállításokat (a sebességet ebben az esetben is a prospektus értékeihez kellett állítani).

A kézi ellenőrzés a vetésmélységre terjedt ki, amelyet kis eltérésekkel 5 cm körül teljesített mindegyik egység. (A mélység ellenőrzését Bukovics Zsolt, Kukorica Termésverseny ellenőre végezte.) A kivetett magszámra, tőtáv-egyenletességre és kettőzésre vonatkozó adatokat a vetőegységek monitorai szolgáltatták. Látványos volt – „tanítani kellene a technikát” – ahogy Braun János, a Zrt. ágazatvezetője ellenőrizte a vetést. Erre a célra kialakított kaparójával impozáns gyorsasággal találta meg az elvetett magokat anélkül, hogy helyükből elmozdította volna őket. A magsor felett végigfektetett méterrúd aztán pontosan jelölte a magok helyzetét, s támpontot adott a hektáronként kivetett magmennyiség becslésére.

Május 3-án már nem volt ilyen napfényes a helyzet! Esőre fordult, s már reggel eldőlt, hogy nem tudjuk munka közben bemutatni a vetőgépeket, mondta az elnök. Azért, hogy a bemutató látvány része ne maradjon el, a gépeket felsorakoztatták a konferenciasátorral szemben. Itt sorakozott fel az egyébként nem tervezett bemutató vetést végző parcellavetőgép is, amely a Top20 kísérletek zömét is veti. Hagyományainkhoz hűen a programot a kelés és a növényállomány megfigyelésével folytatjuk, végül betakarítással zárjuk, mondta végezetül Szieberth Dénes.

Tudományos stratégiai együttműködés

Együttműködési megállapodást kötött nemrég a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI).  
Dr. Juhász Anikó és Prof. Dr. Gyuricza Csaba

A dokumentumot Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója és Dr. Juhász Anikó, az AKI főigazgatója látta el kézjegyével. A két intézet a továbbiakban együtt hasznosítja azokat az eredményeket, amelyek a hatékony kutatómunkához és az agrárpolitikai döntések előkészítéséhez szükségesek.A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban az agrárágazat szinte valamennyi területét érintő közvetlen kutatások zajlanak, így a NAIK a legnagyobb olyan szervezet hazánkban, amely alkalmazott kutatási és innovációs tevékenységet folytat. A felek közötti együttműködés célja, hogy hosszú távon, a gyakorlatban is hasznosítható módon erősödjön az agrárkutatásokat végző NAIK és az agrár-közgazdasági kutatásokat végző AKI kapcsolata – közösen hasznosítsák magasan kvalifikált szakembereik tudását és tapasztalatait. A kutatási együttműködés a mindkét fél által kutatott területekre összpontosul, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra, az akvakultúrára, az ökoszisztéma szolgáltatásokra, a takarmányozási rendszerek helyzetére, az öntözésre, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatára, továbbá a mezőgazdasági időjárási kockázatkezelésre. A precíziós gazdálkodás szakterülete azért is kap kifejezett hangsúlyt az együttműködésben, mert a támogatásrendszer – az elkövetkező években várható – átalakulása miatt különösen lényegessé fog válni ez a téma. A két intézmény közötti konkrét együttműködésről szólva Dr. Gyuricza Csaba példaként említette a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, aminek a kidolgozása már folyamatban van - a NAIK ezen a területen is stratégiai partnerként tekint az AKI-ra. Juhász Anikó hozzátette, hogy a takarmányozással kapcsolatban az Agrárgazdasági Kutatóintézet többéves kutatási tapasztalattal és háttérrel rendelkezik. 2016-ban indult a takarmányozási adatgyűjtés, amiből takarmányozási regiszter is készült. A témában 2014 óta folyik háttérelemzés az AKI-ban, ami jó alapanyagot biztosít a takarmányprogram kidolgozásához is. A Földművelésügyi Minisztérium sertéskutatási programjának keretében továbbá két éve zajlik a sertéstartás környezetterhelésének mérése, ami szintén fontos része a partnerségnek – jelentette ki az AKI főigazgatója. Az aláírást követő beszélgetésen mind az AKI, mind pedig a NAIK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az együttműködés egyben törekvés is arra, hogy a két intézmény tevékenysége szélesebb nyilvánosságot kapjon a szakmai-tudományos életben, és a nagyközönség előtt egyaránt, kiterjesztve a gyerekek és a fiatalok körében elvégzendő ismeretterjesztő feladatokra is. 
h-n

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai