Száz év után is az élen

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H.Gy., 2017/06/14

Reng Zoltán - vezérigazgató. Érdemes egy kis történelmi visszatekintéssel kezdeni a beszélgetést. Reng Zoltán elmondta, hogy a szabadegyházi gyárat melaszalapon működő alkoholüzemként alapították 1912-ben, majd később, a kukoricafeldolgozó vonal elindítását követően kezdődött el az izocukorgyártás is 1981-ben. A gyár folyamatos fejlesztésen, bővítésen ment és megy keresztül, mind a mai napig. Lassan egy évtizede, 2008-ban adták át az új bioetanol üzemegységet, majd a cég 100 éves évfordulóját is újabb fejlesztések követték, melyek közül a legjelentősebb a gyár energiafelhasználásának 25 százalékát adó biomassza erőmű megépítése volt. A mintegy hárommilliárd forintból épített új, takarmánypelletet előállító üzemet tavaly tavasszal állították üzembe, és máris egy újabb beruházás küszöbén áll a vállalat.

A fenntarthatóság elkötelezett híve

A vezérigazgató azt hangsúlyozta, hogy jelentős beruházásokkal válaszolnak a világ mindenkori kihívásaira, erősítve piaci helyzetüket, példát mutatva a mezőgazdasági feldolgozóiparban. Joggal büszkék arra, hogy vállalat jelentősen hozzájárul a vidék életben tartásához, hiszen munkahelyeket létesítenek, és 340 embernek adnak munkát. Az elmúlt évben mintegy 16 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez adók és járulékok formájában.

A Hungrana Kft. energiaigényének jelentős részét már eddig is biomassza tüzelésből fedezte, ezzel is csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a fosszilis energiafelhasználást. A biomassza kazán bővítése várhatóan 2018. év végére valósul meg.

– A biomassza kazánunkban mintegy 60 000 tonna szalmát és 12–15 ezer tonna napraforgóhéj pelletet égetünk el évente. Ezzel a technológiai gőzigényünk mintegy kétharmadát vagyunk képesek előállítani. A következő útjára indított, mintegy 5 millió eurós fejlesztésünk célja a biomassza kazán bővítése lesz, melynek eredményeképpen a teljes technológiához szükséges hő- és gőzenergiát megújuló alapon állítjuk elő. A beruházásnak köszönhetően a vállalat csökkenteni tudja a jövőben az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a fosszilis energiafelhasználását, s nem utolsó sorban 20–25 százalékkal bővül a biomassza kazán kapacitása – tette hozzá a vezérigazgató.

A Hungrana Kft. Fejér megye harmadik legnagyobb árbevételű vállalata, a Top 100-as lista szereplője évek óta, és a magyar élelmiszeripari export 5,5 százalékát adja. A vállalat az elmúlt tíz évben összesen több mint 225 millió euró értékben valósított meg kapacitásnövelő fejlesztéseket. A tavaly üzembe helyezett, új pelletáló üzem modern létesítmény, és a világszínvonalú technológiát jelentő berendezésegyüttes a gyár által előállított CGF (Corn Gluten Feed) takarmány teljes mennyiségéből kiváló minőségű, pormentes, stabil takarmánypelletet állít elő.

A cég vezetése nagy hangsúlyt helyez a környezeti hatásokat mérséklő technológiák kifejlesztésére és integrálására, folyamatait állandóan fejleszti és a fenntarthatóság elkötelezett híve. A beruházások, fejlesztések során a legmagasabb szintű technológiákat és szabványokat honosítják meg, a megújuló energiák széles körű alkalmazásával, mégpedig hulladékmentesen. A Hungrana Kft. megbízható működése és az európai piacon elfoglalt vezető szerepe az agrárszektor egyik meghatározó szereplőjévé teszi. A feldolgozóipari cég kiemelten kezeli partneri kapcsolatait, a termelő folyamataiba beszállítókat és a kereskedelmi partnerként részt vevő szervezeteket egyaránt.

II. Hungrana Gazda Konferencia

A Hungrana Kft. tavaly rendezte meg első gazdakonferenciáját, melyet nagy érdeklődés övezett a szakma részéről. A vezérigazgató szerint nemcsak azért fontosak ezek a fórumok, mert a rendezvényre meghívott több száz beszállító partner itt ismerkedhetett meg a cég megújult partnerstratégiájával, hanem mert számos fontos szakmai előadás is helyet kapott a programban, valamint lehetőség nyílt a résztvevők számára gondolatot cserélni az agrárágazatot érintő kérdésekben is. A cég az idei Hungrana Gazdanapot az áramlás, a fejlődés és a megújulás állomásai köré épült tematikára szervezte.

„Büszkék vagyunk arra, hogy kizárólag magyar gazdáktól, kiváló minőségű, GMO-mentes kukoricát vásárolunk. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk partnereinkkel és folyamatos párbeszédet folytassunk velünk. A Gazdanap erre (is) lehetőséget nyújt amellett, hogy az agrárszektort érintő változásokról, kérdésekről, innovatív megoldásokról szóló szakmai előadásokat biztosít a résztvevőknek” – jelentette ki Reng Zoltán a rendezvényen.

Egyre élesebb versenyben

Ez év október elsejétől nagy változást hoz a cég életében, hogy megszűnik a cukorkvóta, és szabadpiaci verseny lesz várható a cukorpiacon is. Erre úgy készülnek, hogy növelik a hatékonyságot, az energiahatékonyságot. Az izocukor mellett különböző minőségű cukrot, alkoholt, keményítőt, takarmányt gyártanak. Évente 1,15 millió tonna kukoricát dolgoznak fel, ami a hazai kukoricafeldolgozás negyedét teszi ki. Nem könnyű évről évre biztosítani az alapanyagot. A vállalatnak országos hálózata van, amelyben területi képviselők vásárolják fel a kukoricát a termelőktől és a kereskedőktől egyaránt. A közvetlen termelői felvásárlásból származik a termények nagy része, és kizárólag GM-mentes kukoricát használnak fel a gyártás során.

A fenntartható kukoricafeldolgozás a hazai mezőgazdaság alappillére, hangsúlyozta a vezérigazgató. Magyarországon minden negyedik hektáron kukoricát vetnek, minden második tonnát exportálják, ugyanakkor ezt a növényt harmadával kisebb hatékonysággal termelik hazánkban, mint a nyugati gazdatársak. A kukoricára sokáig csak takarmánynövényként gondoltunk, pedig valójában sokféle felhasználási módja van már a 70 százalékban keményítőt tartalmazó növénynek. A keményítőt kivonva fehérjekoncentrátumot állíthatunk elő a „maradék” növényből, amivel kiválthatjuk a GM-gyanús dél amerikai szója importját. A kivont keményítőt elcukrosítva termékek széles palettáját állíthatjuk elő: az élelmiszeripar számára hasznos cukrokat, különböző minőségű alkoholokat, ÜHG (károsanyag-kibocsátás) megtakarítást eredményező bioetanolt, vagy éppen bioműanyagokat, melyek szintén kiváltják a fosszilis eredetű társaikat.

Ezek mind-mind a fenntartható fejlődést szolgálják, hiszen helyben állíthatók elő olyan termékek, amelyeket a föld másik feléről kellene elhajóztatni a Kárpát-medencébe. Felhasználásuk ökológiai lábnyoma mérhetően és nem kis mértékben kisebb, mint fosszilis alternatíváiké. Mindeközben a föld lakossága és fogyasztása folyamatosan nő, ahogyan a károsanyag-kibocsátás is egyre nagyobb problémákat okoz. Ezzel párhuzamosan a már meglévő és óriási gazdasági és lobbi erővel rendelkező olajipar időről időre támadja a fenntarthatóbb módon előállított anyagokat (bioetanol), hitelességét megkérdőjelezi. Ebből adódóan a feladat kettős: egyszerre kell egy iparágnak „megvédenie magát”, illetve a mezőgazdaság résztvevői számára gondoskodni a folyamatosan fejlődő, fenntartható gazdálkodásról, hogy a termelés is „zöldüljön”, és kisebb mértékű legyen a káros hatása a környezetre. Az előbb felsorolt iparágak ebben tudnak partnerek lenni, hiszen hosszú távon garantálják azt a stabil piacot, ami szükséges a fejlesztések megvalósíthatóságához. A mezőgazdaságban jelen lévő technológiai újítások hosszú távú elkötelezettséget igényelnek a gazdálkodók részéről, akiknek ahhoz, hogy mindezt vállalni tudják, állandó, és kiszámítható piacokra van szükségük.

A magyar kukoricafeldolgozók partnereik számára épp ilyen stabil piacot teremtenek, élükön az idén 105 éves Hungranával. Folyamatos felvásárlással minden nap garantálják a gazdák számára a kiszámíthatóságot, a biztos bevételt, és tevékenységükkel minden nap hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez: helyben állítják elő a keményítőt értékes GM-mentes takarmányokká, ÜHG-t csökkentenek a közlekedésben, a magyar élelmiszer export 5–6 százalékát adják a fő termékeik nyugat-európai országokba történő exportálásával, ezzel pedig jelentős hozzáadott értéket teremtenek közvetlen környezetüknek, a régiónak és a magyar gazdaságnak. És ami talán a legfontosabb: garantálják a vidék megtartóképességét, az elvándorlás számottevően kisebb azokban a régiókban, ahol ilyen jelentős feldolgozóüzemek működnek. A szimbiózis tehát adott: a mezőgazdaságnak szüksége van sikeres kukoricafeldolgozó üzemekre, az iparnak pedig szüksége van sikeres termelőkre. A siker eléréséhez mindkét félnek tennie kell, s ebben partner a Hungrana, mondta végezetül Reng Zoltán.

A biomassza mint megújuló energiaforrás

A földön található összes élő anyag – más néven a biomassza – a bolygó felszínének egy vékony rétegében, a bioszférában található. A bioszféra kiapadhatatlan energiaforrás, amelyet a nap energiája a fotoszintézis útján táplál. Minden növényi és állati eredetű anyag a biomassza részét képezi. Az úgynevezett energianövényeket kifejezetten azért ültetik, hogy aztán fűtőanyagként hasznosíthassák. A biomasszát gőzkazánokban égetik el.
A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2-tartalmának növekedését (üvegházhatás, globális felmelegedés). A biomasszából nem csupán energia, de cseppfolyósítva üzemanyag is nyerhető, amely jelenségre a brazil bioetanol az egyik legjobb példa, ahol 2011 végén 15 millió jármű futott részben bioetanol üzemanyaggal. Előnyei:
A biomassza megújuló energiaforrás – az eltüzelt növények helyére újabbak ültethetők.
Olcsó, környezetbarát energiaforrás.
Felhasználása előnyös a mező- és erdőgazdaságból élők számára, mivel piacot teremt a terményeiknek.
Hazai tüzelőanyag, így nincs importfüggőség.
Szénsemleges energiaforrás. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek.
Korszerű hulladékgazdálkodás.
Folyamatos megújulás és utánnövés.
A biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon jelenleg elsősorban erdőgazdasági és mezőgazdasági melléktermékként jelenik meg, és csak másodsorban jönnek szóba a kifejezetten energiahordozók előállítására termesztett mezőgazdasági kultúrák. A biomassza gyűjtésének, feldolgozásának és átalakításának egyszerűsödésével egyre többen választják ezt az energiaforrást.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai