Hagyomány és innováció

Kategória: Gépesítés | Szerző: H.Gy., 2017/06/15

         
Gulyás Zoltán intézetigazgató                            Gyuricza Csaba főigazgató 

Gulyás Zoltán intézetigazgató (NAIK MGI - Mezőgazdasági Gépesítési Intézet) házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a hagyományos rendezvényt köszöntve elmondta, hogy nem véletlen az időpont, hiszen ekkor tartjuk a Föld Napja, s a Szent György-nap rendezvényeit is. A Föld Napja kapcsolódik a környezetvédelemhez, a termőföld védelméhez, az agrártermeléshez, míg a Szent György-napi ünnepségekkel indul az év az agráriumban, mivel ekkor hajtják ki az állatokat a szabadba, a legelőkre.

Versenyképesség és fenntarthatóság

A konferencia témakörei is illeszkedtek a hagyományokhoz, hiszen a környezetvédelem, az energetika és az agrártermelés közös pontja a versenyképesség növelése. A versenyképesség a magyar mezőgazdaság egyik kulcsszava, mivel közismert, hogy az ágazatba – úgymond – „betört” a digitalizáció, rohamtempóban változik a technológia, és a csúcstechnológiák alkalmazása már nem újdonság. Ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban versenyképesek tudjunk lenni, a fenntarthatóság szempontjait érvényesíteni tudjuk, ahhoz a legkorszerűbb, legmodernebb ismereteket kell a mezőgazdasági gyakorlatban megjeleníteni. A NAIK tevékenységének a középpontjában is a versenyképesség áll, s mind a 16 kutatóintézetben, gazdasági társaságban, amelyekben csaknem ezer munkatárs dolgozik, ezt tartják szem előtt. Olyan kutatási programokat dolgoznak ki, és valósítanak meg, amelyek szakpolitikai célok mentén a versenyképesség és fenntarthatóság fogalmai is érvényre jutnak. A főigazgató hangsúlyozta, fontosnak tarják, hogy az elért eredmények társadalmi szinten is megjelenjenek, s a legfiatalabb korosztály számára népszerűsítsék a mezőgazdasági tevékenységeket.

Új kihívások

Fazekas Sándor miniszter

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter megnyitó beszédében hasznosnak tartotta a rendezvényt már csak azért is, mert a tradíció a legmodernebb technológiákkal találkozik. Felidézte gyermekkori emlékét, amikor édesapja Szent György napján hajtotta ki a gulyát, amely igazi ridegtartásban nevelkedett egészen őszig. S ez volt az az időszak, amikor az uborkát, sőt a kukoricát is elvetették, mivel a fagyos időszak ekkor már véget ért az Alföldön. Igazi gazdaünnep Szent György napja, miközben minden megváltozott a mezőgazdaságban, de a tradíciók ma is élnek.

A konferencia témaköreit hasznosnak tartotta a miniszter, mert a környezetvédelmi, energetikai kihívások aktuálisak, s a döntéshozóknak fontos a szakmai vélemény, mert ezekre a véleményekre tudnak támaszkodni. A klímaváltozás, a népesség növekedése, az átalakuló új világpiac, sőt, a fogyasztók szemléletmód-változása is befolyásolja a mezőgazdasági termelést, az élelmiszerfogyasztást. A különböző politikai szinteken – legyen az Európai Unió, tagállam, harmadik tagország – dől el, hogy milyen irányba haladjon a világ mezőgazdasága.

Növekvő fogyasztói tudatosság

Az elmúlt időszakban a legfontosabb változás a fogyasztó szemszögéből az, hogy jelentősen megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, amelyben a számítástechnikai, informatikai eszközök komoly szerepet játszanak, jelentette ki Fazekas Sándor. Az információáramlás következtében több ismeretre lehet szert tenni, többet tudhatunk meg az élelmiszerről, amit megvásárolunk, s ennek vannak visszaható következményei is. Egyre többen ismerik fel azt, hogy amit megesznek, nem csak élelmiszer, vegyipari termék, hogy kockázat lehet a GM-növény, nem ismerjük a hormonkezelt, klónozott állatok fogyasztásának a következményeit sem. Rémképek jelennek meg a fogyasztó, vásárló előtt, hogy mi mindenféle szörnyűség kerülhet az asztalunkra, és ezzel befolyásoljuk a közgondolkodást, a politikát is. A miniszter példaként a legutóbbi Grüne Woche magyarországi megjelenését említette, ahol hazánk kiemelt partnerként sztárvendégként volt jelen. Elsősorban azért, mert vállaltan GM-mentes termelést folytatunk, s ezt az Alkotmány is rögzíti. Kiderült, hogy Németországban a legnagyobb vita az élelmiszerekkel kapcsolatban a tömeges állattartás körül folyik, hiszen annak környezetvédelmi és állatjóléti hatásai jelentősek, és károsan hatnak a klímánkra.

A környezetvédelem fontossága is újabb és újabb feladatok elé állítja a mezőgazdaságot, hangsúlyozta Fazekas Sándor. Van olyan szemlélet, hogy a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszertermelés a feladata, hanem a környezet- és a természetvédelem. Ez a szemlélet megjelent a zöldítési támogatások bevezetésével, és van egy markáns politikai vonal azzal kapcsolatban, hogy ne területalapú támogatást kapjanak a gazdálkodók, s azon belül a zöldítés kapjon helyet, hanem fordítsa meg a támogatáspolitika ezt a rendszert, és zöldítési támogatássá váljon a területalapú támogatás. Az előírásokon keresztül ez komoly változtatásokat generálhat a 2020 utáni mezőgazdaságra, a beruházásokra, ültetvénytelepítésekre, sőt a vidékfejlesztésre is, hiszen másfajta szemlélet juthat „uralkodó pozícióba”. A többség az arany középút híve, s a magyar agrárpolitikának is meg kell találni az alkalmazkodás középútját.

A miniszter hangsúlyozta, hogy biztos, hogy a környezetvédelemre figyelemmel is lehet hagyományos módszerekkel kiváló minőségű élelmiszereket termelni úgy, hogy a környezetet sem terheljük túl, a munkahelyek is megmaradjanak, s az élelmiszereket is elő tudjuk állítani. Eredetvédelemmel, megfelelő nyomon követhetőséggel, magas minőségi színvonallal ez a gazdálkodási mód is megtartható. Ám ha az EU-ban megszigorítják a környezetvédelmi előírásokat (környezetvédelem, állatjólét, munkavédelmi előírások tekintetében), és nehéz lesz termelni, akkor az unión kívüli területekről jön be az élelmiszer. Összetett tehát a probléma, mondta a miniszter. A modernkor vívmányait, a technológia fejlődését ugyanakkor fel és ki is kell használni. Például a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, az informatika előnyeit be kell építeni a mezőgazdasági termelés folyamatába, hogy azok segítsék a gazdálkodást, könnyebbé és gazdaságosabbá tegyék a termelést. A digitális jólét program legfontosabb eleme, hogy azzal – a gazdaságosabb termelés érdekében – minél többen élni tudjanak, és hogy a fiatalok is megtalálják boldogulásukat a mezőgazdaságban.

Környezetbarát energia

Az energetikai kihívásokról szólva Fazekas Sándor elmondta, hogy a mezőgazdaság mindig is termelt energiát. Magyarország a biomassza energiát a lehető legnagyobb mértékben használja ki, s ehhez kormányzati forrásokat is biztosítottak. Elég csak arra utalni, hogy az elmúlt években a közintézmények jelentős részét sikerült átállítani a biomassza fűtésre. A bioüzemanyag körüli vita is volt a kormány előtt, mivel az EU energiapolitikája is átalakulóban van. Alapvető dolog, hogy Magyarországon hosszú távon legyen elegendő bioüzemanyag, más szempontból pedig hasznos is az előállítása. Kevesebb kukoricát exportálunk, de magasabb feldolgozottsági szintű termékeket állítunk elő. Az üzemanyag mellett takarmány és más élelmiszer (izocukor, keményítő) is készül a kukoricából, de a fő cél az, hogy az ország energiafüggőségét mérsékeljük, mondta végezetül Fazekas Sándor.

A földművelésügyi miniszter köszöntőjét szakmai előadások követték. Ezek a környezetvédelem és a klímavédelem területén ránk váró kihívásokról és feladatokról, a mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányairól és műszaki lehetőségeiről, valamint a környezettudatos agrártermelés lehetséges gyakorlati bemutatásáról szóltak.

A konferencia szakmai előadásai

„Előttünk álló hazai kihívások az európai uniós stratégiák tükrében.”
Előadó: Dr. Béres András igazgató, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
„A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei.” Előadó: Bácskai István kutatási osztályvezető, NAIK MGI.
„Precíziós gazdálkodás, mint a környezetvédelem egyik hatékony eszköze.”
Előadó: Dr. Balla István tudományos munkatárs, SZIE MKK NTTI – NAIK MGI.
„Környezettudatos agrártermelés egy hazai példája.”
Előadó: Molnár István ügyvezető igazgató, Agrár-Béta Kft.
„Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) traktorok a két világháború között”. Előadó: Szabó László főmuzeológus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum
és Könyvtár.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai