2026. 04. 28., kedd
Valéria
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az agrárkereskedelem központja

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H.Gy., 2017/06/18

A Budapesti Nagybani Zöldség-gyümölcs Piac az ország legnagyobb termelői és elosztó piaca. Hetenként hat napon keresztül találkozik itt a termelők és a nagykereskedők árukínálata a kiskereskedők és a vidéki nagykereskedők keresletével.

Kékedi Tibor szakmai igazgatóval először magát a piacot járjuk körbe. Gyalog nem könnyű a feladat, mert 32 hektárt kellene bebarangolni. A tavaly 25 éves létesítményt 10 hektáron, 1991-ben nyitották meg, s az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt naggyá a nagybani piac. A nyitás évében egy raktárcsarnok épült hatezer négyzetméteren, 36 nagykereskedelmi raktárral, s ugyanennyi nagykereskedővel. Jelenleg 30 ezer négyzetméternyi raktárcsarnokban tevékenykednek a nagykereskedők, akiknek a száma 220-ra növekedett. A piac látogatottsága is nagy számokban mérhető, hiszen több mint 1000 termelő keresi fel naponta a piacot. A termelők természetesen magyar árujukat értékesítik, amit kiskereskedők, illetve vidéki nagykereskedők vesznek meg, és terítik, adják tovább. Fontos adat az is, hogy milyen mennyiségű áru fordul meg a nagybani piacon. Nos, az utóbbi években a piacon 400–450 ezer tonna árumennyiség talált vevőre. Ennek fele a hazai árualap, a többi importból származik, amit az importőr nagykereskedők hoznak be az országba. Az import főként az Európai Unióból érkezik, így Spanyolországból, Olaszországból, Hollandiából, Görögországból, s az Unión kívüli Törökországból is.

Mezőgazdaságunk tükörképe

Egy nagybani piac jól tükrözi a hazai termelés állapotát. Az elmúlt huszonöt évben válságos időket is megért magyar mezőgazdaság ma újra növekedési pályán van: emelkedett a zöldség- és gyümölcstermesztés árbevétele is, holott ezt az ágazatot különösen érzékenyen érinti az orosz embargó. A gazdák és a kormányzat egyre jobb együttműködésének köszönhetően az időben kifizetett támogatások is szerepet játszanak abban, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat előbbre lépett. A zöldség- és gyümölcskereskedelem fokozatos talpra állását a Budapesti Nagybani Piac fejlődésén is le lehet mérni. A termelés korszerűsítése fokozatosan valósul meg, s a precíziós gazdálkodás is egyre inkább terjed. A magyar kormány a családi gazdaságokat védő agrártámogatási rendszeren túl további intézkedésekkel – Hungarikum törvény, a Magyar Élelmiszerkönyv különleges minőségű és kézműves élelmiszerekre vonatkozó irányelvei, a Hagyományok-Ízek-Régiók Program – igyekszik piaci versenyelőnyt teremteni a kiváló minőségű, biztonságos hazai élelmiszereknek.

A fővárosi Nagybani, ahol az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek jelentős tömege cserél gazdát, természetesen élelmiszerlánc-biztonsági szempontból is kiemelt terület. A magyar lakosság tudatos fogyasztói rétege arra törekszik, hogy a család asztalára GMO- és növényvédőszer-maradványoktól mentes, egészséges élelmiszerek kerüljenek. A világ növénytermesztésében nemcsak az új technológiák, hanem az újabb veszélyforrások is gyors egymásutánban jelennek meg. Éppen ezért csak a kockázatok új megközelítésével érhetünk el megfelelő eredményeket a növényvédelemben és növényegészségügyben.

Az igazgató szerint a magas áfa nem tesz jót a kereskedelem tisztaságának, mivel az import termékeknél lényegesen alacsonyabb mértékű áfát kell fizetni, így a különbség miatt könnyebb ügyeskedni. A kormány lépései azonban (EKÁER bevezetése, szigorúbb és gyakoribb NÉBIH-, NAV-ellenőrzések stb.) fehérítik a piacot, szűkítik a csalási lehetőségeket. A hatóságok folyamatosan jelen vannak a piacon, s az áru eredetének a nyomon követhetőségére kiemelt figyelmet fordítanak. Ha valakinél hiányosságot tapasztalnak, akkor az árut megsemmisítik. Az utóbbi időben nem volt nagyobb volumenű megsemmisítés a piacon, de kisebb, kétes eredetű tételeket kivontak a forgalomból.

Van hova fejlődni

Az igazgató a fejlesztésekkel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy továbbra is az a céljuk, hogy a piac élelmiszer-logisztikai központtá váljon. A korábbi fejlesztések is ezt a célt szolgálták, hiszen megduplázták a raktárkapacitásukat. A további fejlesztések is a piac modernizálását, s komfortosabbá tételét segítik. Ennek az első lépése a „B” termelői szektor lefedése, amely a termelői árusítás egyik központja, hiszen 10 ezer négyzetméteres területről van szó. Az idén a tervezés, engedélyeztetés, kivitelezői versenyeztetés időszaka zajlik, s jövőre történik a kivitelezés. Szeretnék bővíteni a vásárlók parkolási és rakodási helyeit, kiküszöbölve ezzel a forgalmi akadályokat. S a raktárkapacitás bővítését is tervezik, mivel a piacnak van még négy hektár szabad területe. Itt kisebb alapterületű raktárak építését tervezik, s felkészülnek arra is, hogy a vendéglátó szektor (HORECA) számára is vonzóbb beszerzési lehetőségek alakuljanak ki. A feldolgozott termékek, mélyhűtött áruk értékesítésére, tárolására alkalmas raktárcsarnok fejlesztése is napirenden van.

A piacra a környező országokból is érkeznek termelők, akik szintén a saját termékeiket értékesítik. Szlovén, román, lengyel, szlovák termelőkön kívül ezekből az országokból érkező vásárlók is rendszeresen látogatják a piacot. A Budapesti Nagybani Piac Zrt. tagja a Közép-európai Nagybani Piac Alapítványnak, s a Nagybani Piacok Világszövetségének is, így figyelemmel kísérik a világ nagybani piacain zajló folyamatait is.

Lesz elegendő zöldség-gyümölcs

Ami az idei árualap helyzetet illeti, Kékedi Tibor elmondta, hogy a szezonális árak induláskor a fagyos tavasz miatt magasabbak voltak (50–100%-kal). Az elmúlt hetekben azonban kiegyenlítődtek az árviszonyok az eper kivételével, amely jelenleg is mintegy 40%-kal drágább a tavalyi időszakhoz képest. Az import termékeknél lehet még probléma, mert külföldön jóval nagyobb volt a fagykár, mint idehaza, s ez akár áruhiányt is generálhat. Az igazgató azonban megnyugtat, mert szerinte lesz elegendő mennyiségű zöldség-gyümölcs a hazai igények kielégítésére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza