2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az agrárkereskedelem központja

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H.Gy., 2017/06/18

A Budapesti Nagybani Zöldség-gyümölcs Piac az ország legnagyobb termelői és elosztó piaca. Hetenként hat napon keresztül találkozik itt a termelők és a nagykereskedők árukínálata a kiskereskedők és a vidéki nagykereskedők keresletével.

Kékedi Tibor szakmai igazgatóval először magát a piacot járjuk körbe. Gyalog nem könnyű a feladat, mert 32 hektárt kellene bebarangolni. A tavaly 25 éves létesítményt 10 hektáron, 1991-ben nyitották meg, s az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt naggyá a nagybani piac. A nyitás évében egy raktárcsarnok épült hatezer négyzetméteren, 36 nagykereskedelmi raktárral, s ugyanennyi nagykereskedővel. Jelenleg 30 ezer négyzetméternyi raktárcsarnokban tevékenykednek a nagykereskedők, akiknek a száma 220-ra növekedett. A piac látogatottsága is nagy számokban mérhető, hiszen több mint 1000 termelő keresi fel naponta a piacot. A termelők természetesen magyar árujukat értékesítik, amit kiskereskedők, illetve vidéki nagykereskedők vesznek meg, és terítik, adják tovább. Fontos adat az is, hogy milyen mennyiségű áru fordul meg a nagybani piacon. Nos, az utóbbi években a piacon 400–450 ezer tonna árumennyiség talált vevőre. Ennek fele a hazai árualap, a többi importból származik, amit az importőr nagykereskedők hoznak be az országba. Az import főként az Európai Unióból érkezik, így Spanyolországból, Olaszországból, Hollandiából, Görögországból, s az Unión kívüli Törökországból is.

Mezőgazdaságunk tükörképe

Egy nagybani piac jól tükrözi a hazai termelés állapotát. Az elmúlt huszonöt évben válságos időket is megért magyar mezőgazdaság ma újra növekedési pályán van: emelkedett a zöldség- és gyümölcstermesztés árbevétele is, holott ezt az ágazatot különösen érzékenyen érinti az orosz embargó. A gazdák és a kormányzat egyre jobb együttműködésének köszönhetően az időben kifizetett támogatások is szerepet játszanak abban, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat előbbre lépett. A zöldség- és gyümölcskereskedelem fokozatos talpra állását a Budapesti Nagybani Piac fejlődésén is le lehet mérni. A termelés korszerűsítése fokozatosan valósul meg, s a precíziós gazdálkodás is egyre inkább terjed. A magyar kormány a családi gazdaságokat védő agrártámogatási rendszeren túl további intézkedésekkel – Hungarikum törvény, a Magyar Élelmiszerkönyv különleges minőségű és kézműves élelmiszerekre vonatkozó irányelvei, a Hagyományok-Ízek-Régiók Program – igyekszik piaci versenyelőnyt teremteni a kiváló minőségű, biztonságos hazai élelmiszereknek.

A fővárosi Nagybani, ahol az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek jelentős tömege cserél gazdát, természetesen élelmiszerlánc-biztonsági szempontból is kiemelt terület. A magyar lakosság tudatos fogyasztói rétege arra törekszik, hogy a család asztalára GMO- és növényvédőszer-maradványoktól mentes, egészséges élelmiszerek kerüljenek. A világ növénytermesztésében nemcsak az új technológiák, hanem az újabb veszélyforrások is gyors egymásutánban jelennek meg. Éppen ezért csak a kockázatok új megközelítésével érhetünk el megfelelő eredményeket a növényvédelemben és növényegészségügyben.

Az igazgató szerint a magas áfa nem tesz jót a kereskedelem tisztaságának, mivel az import termékeknél lényegesen alacsonyabb mértékű áfát kell fizetni, így a különbség miatt könnyebb ügyeskedni. A kormány lépései azonban (EKÁER bevezetése, szigorúbb és gyakoribb NÉBIH-, NAV-ellenőrzések stb.) fehérítik a piacot, szűkítik a csalási lehetőségeket. A hatóságok folyamatosan jelen vannak a piacon, s az áru eredetének a nyomon követhetőségére kiemelt figyelmet fordítanak. Ha valakinél hiányosságot tapasztalnak, akkor az árut megsemmisítik. Az utóbbi időben nem volt nagyobb volumenű megsemmisítés a piacon, de kisebb, kétes eredetű tételeket kivontak a forgalomból.

Van hova fejlődni

Az igazgató a fejlesztésekkel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy továbbra is az a céljuk, hogy a piac élelmiszer-logisztikai központtá váljon. A korábbi fejlesztések is ezt a célt szolgálták, hiszen megduplázták a raktárkapacitásukat. A további fejlesztések is a piac modernizálását, s komfortosabbá tételét segítik. Ennek az első lépése a „B” termelői szektor lefedése, amely a termelői árusítás egyik központja, hiszen 10 ezer négyzetméteres területről van szó. Az idén a tervezés, engedélyeztetés, kivitelezői versenyeztetés időszaka zajlik, s jövőre történik a kivitelezés. Szeretnék bővíteni a vásárlók parkolási és rakodási helyeit, kiküszöbölve ezzel a forgalmi akadályokat. S a raktárkapacitás bővítését is tervezik, mivel a piacnak van még négy hektár szabad területe. Itt kisebb alapterületű raktárak építését tervezik, s felkészülnek arra is, hogy a vendéglátó szektor (HORECA) számára is vonzóbb beszerzési lehetőségek alakuljanak ki. A feldolgozott termékek, mélyhűtött áruk értékesítésére, tárolására alkalmas raktárcsarnok fejlesztése is napirenden van.

A piacra a környező országokból is érkeznek termelők, akik szintén a saját termékeiket értékesítik. Szlovén, román, lengyel, szlovák termelőkön kívül ezekből az országokból érkező vásárlók is rendszeresen látogatják a piacot. A Budapesti Nagybani Piac Zrt. tagja a Közép-európai Nagybani Piac Alapítványnak, s a Nagybani Piacok Világszövetségének is, így figyelemmel kísérik a világ nagybani piacain zajló folyamatait is.

Lesz elegendő zöldség-gyümölcs

Ami az idei árualap helyzetet illeti, Kékedi Tibor elmondta, hogy a szezonális árak induláskor a fagyos tavasz miatt magasabbak voltak (50–100%-kal). Az elmúlt hetekben azonban kiegyenlítődtek az árviszonyok az eper kivételével, amely jelenleg is mintegy 40%-kal drágább a tavalyi időszakhoz képest. Az import termékeknél lehet még probléma, mert külföldön jóval nagyobb volt a fagykár, mint idehaza, s ez akár áruhiányt is generálhat. Az igazgató azonban megnyugtat, mert szerinte lesz elegendő mennyiségű zöldség-gyümölcs a hazai igények kielégítésére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza