Baromfihús világnapja – magyar javaslatra

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/04/10
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, csirke, pulyka, pulykahús

Mind a tojás, mind a baromfihús a világ (nép)élelmezés rendkívül nagy és dinamikusan növekedő tényezője. Ezek jelentőségét tovább növelik a világnapok, az alábbiakban megláthatjuk, hogy miért; továbbá, hogy a magyarok ötlete alapján tényleg lesz Baromfihús Világnap!
A baromfihús a föld népessége ellátásában egyre nagyobb szerepet tölt be elsősorban azáltal, hogy a korszerű tenyésztés nagy teljesítményű húshibrideket tud előállítani, a baromfi szaporasági mutatói mellett nagy mennyiségekben, a többi húsnál olcsóbban, így jó minőségű, egészséges élelmiszereket és készítményeket képes nyújtani mind a magas igényű, mind a közepes, vagy akár a gyengébb fizetőképességű társadalmi rétegek számára.

A világ népességének félelmetes ütemben várható növekedését az 1. táblázatban mutatjuk be.

1. táblázat. A világ népességének várható növekedése (millió fő)

A táblázat demográfiai értékelésétől itt eltekintek, csupán azt kívánom érzékeltetni, hogy ez a népességnövekedés az élelmiszerigényeknek szintén óriási növekedését vonja maga után egyrészt magának a létszámnövekedésnek köszönhetően, másrészt mivel az életszínvonal remélhető emelkedése az egy főre jutó fogyasztást is felfelé tolja el. Illetékes becslések szerint az élelmiszer-termelést 2050-ig meg kell kétszerezni.

Mivel a zsírban szegényebb, fehérjében gazdagabb élelmiszerek iránti kereslet felé tolódnak el az arányok, az állati fehérjének, így a húsoknak nő meg elsősorban a jelentősége. Ezt a rendkívül dinamikus igénynövekedést a már fentebb említett okokból leginkább a baromfihússal lehet követni, bár nem biztos, hogy azzal is maradéktalanul. Az egyéb fehérjepótlási lehetőségekre itt szintén nem kívánok kitérni.

A világ hústermelésének középtávú prognózisa szerint gazdasági állatfajonként a növekedési arányok nagy vonalakban bemutatva a 2. táblázat szerint alakulnak.
Látható, hogy ebben az évezredben a baromfi a növekedést illetően átvette a vezetést a fajok között, az azóta mért trendek továbbra is a baromfihús növekedési ütemét mutatják a legdinamikusabbnak, amely dinamizmus egyébként maga is erősödik

2. táblázat. A világ hústermelésének alakulása 2010–2020 között főbb fajok szerint

Ami a fogyasztás és a termelés növelésének lehetőségeit illeti, arra nézve érdemes néhány globális jellegű adatot röviden áttekinteni.
A termelés és a fogyasztás között természetesen igen szoros kapcsolat van, hiszen azt fogyasztjuk, amit megtermelünk. Persze ez a világ egyes régióiban nagy eltéréseket mutat a gazdasági színvonaltól, a természeti-környezeti tényezőktől és a fogyasztói szokásoktól függően. Az említett időszakban – évtizedben – vagyis 2010 és 2020 között a világ baromfihús-termelése 98-ról 122 millió tonnára, a világ népessége pedig 6,9-ről kereken 7,7 milliárd főre növekszik. Ez idő alatt az 1 főre jutó baromfihús-fogyasztás 12,3-ról 14 kg-ra nő a világ nagy átlagában. Ez óriási teljesítmény, a termelés növelése tehát kemény feladat.

Ha pedig azt nézzük, hogy mennyivel kellene növelni a termelést ahhoz, hogy 2050-ben 9,2 milliárd ember fejenként legalább 18 kg (ez nem meghatározott forrásból származó, hanem szubjektív adat) baromfihúst fogyasszon, akkor a 2020-as évihez képest az abszolút termelésnövekedési igény 60 millió tonna. A feladat nagyságát csak egyetlen adattal szemléltetve is kifejezi az, hogy ehhez – az összes baromfifaj átlagos takarmányértékesítési mutatóját kb. 2,2–2,3-nak véve 138 millió tonna keveréktakarmány-többlet előállítása szükséges, amiben a tenyész- és szaporító állományok takarmányigénye még nincs is benne.

A fenti arányokban a csirkehús döntő mértékben dominál, ezért a világrészek és régiók országaiban a baromfihús-fogyasztás helyzetét és fejlődését a csirkehúson keresztül érdemes bemutatni (3. táblázat).

3. táblázat. Az egy főre jutó csirkehús­fogyasztás előrejelzése 2010 és 2025 között (kg/fő)

A táblázat jó összképet mutat a világról, és láthatók a különbségek is. Mindenekelőtt szembetűnő a tárgyidőszak alatti növekedés dinamizmusában mutatkozó különbség. Így például az EU-ban a helyzet megállapodott, míg Dél-Afrikában, Oroszországban, Thaiföldön, Kínában nagyarányú növekedést láthatunk. A táblázat nem tartalmaz olyan elmaradott régiókat, mint például India, Pakisztán, de Fekete-Afrika országai is ide tartoznak. Itt a fogyasztás még csak néhány kiló körül mozog.

Mindezekből kiderül, hogy nagyon sok még a tennivaló a baromfihús-fogyasztás fokozása érdekében, és ez olyan közös feladat a világ baromfihús-szektorában vezető helyet elfoglaló országokban (USA, Brazília, de akár az EU-t is ide számíthatjuk stb.) a világszervezetekkel együtt, amit csak egyetértésben lehet megoldani.

Baromfihúsos pult a vásárcsarnokban

A 2010. évi állapot szerint a baromfihús fajonkénti megoszlása a következő:
• csirke + tyúk 87 százalék
• pulyka 6 százalék
• kacsa 4 százalék
• liba + egyéb 3 százalék

A Baromfi Termék Tanács a világnapi kezdeményezést a szervezet igazgatójának az A.V.E.C. (Európai Baromfifeldolgozók és Kereskedők Szövetsége, melynek magyar tagja a BTT), majd az IPC (Nemzetközi Baromfi Tanács, melynek tagja az A.V.E.C.) rendezvényein előterjesztett javaslata képezte. Mindkét szervezet elfogadta a javaslatot és erről hivatalos deklarációkat adott ki.

Az említett nemzetközi szakmai szervezetek mellett a WPSA (Baromfi Tudományos Világszövetség) is hasonló deklarációt adott ki. A nyilatkozatok a következőket tartalmazzák, szó szerint mindkettő:

A Baromfi Termék Tanács már ebben az évben megtartja e témában előzetes rendezvényét, melynek felhívását közzéteszi a szaklapokban, így ezt is mellékeljük:

A VILÁGNAP bevezetése a baromfihús előzőekben vázolt jelentőségének és népességélelmezési szerepének kiemelt hangsúlyozásán túl legalább évente felhívná a világ figyelmét a baromfihús jobb megismerésére, megbecsülésére, tovább erősítené a szakmai közösségek egységét, képviseletét, módot nyújtana a piacok közös áttekintésére, az ellátás becsületes szándékával jótékony hatást gyakorolna a társadalmak szociológiai helyzetének javítására.

Ajánlott kiadványokBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzéseDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók