A világ élmezőnyébe tartozunk

Kategória: Agrárgazdaság | 2017/06/20

Az ágazat legnagyobb eseményének megnyitóján, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a magyar agrárgazdaság jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy minden idők legmagasabb exportértékét tudtuk elérni az elmúlt évben. A külföldi piacokon is keresett magyar vetőmag fontos gazdasági érték, és egyre növekszik a kereslet iránta. A vetőmagok területén például a kukorica 7, a búza 57, a napraforgó 34 százalékos növekedést produkált egy év alatt. A jövőre nézve a tárca növekvő külpiaci keresletre számít a minőségi élelmiszerek területén. Fontos cél, hogy a keleti piacok is még jobban megnyíljanak a magyar termékek, így a minőségi vetőmagok előtt is.

Magyarországon a miniszter szerint mindezek mellett globális problémákkal is szembe kell néznünk. A klímaváltozás, a növekvő népesség, a vízgazdálkodás mind-mind olyan kihívásokat jelentenek, amelyeknek hatásait innovációval, valamint kutatásfejlesztéssel lehet mérsékelni.

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (International Seed Federation – ISF) jövőképe egy olyan világ, ahol – szem előtt tartva a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot – a legjobb minőségű vetőmag mindenki számára elérhető, hangsúlyozta Jean-Christophe Gouache, a szervezet elnöke.

Jean-Christophe Gouache, az ISF elnöke (Fotó: Láng Péter)

– A vetőmag szektorra nagy kihívások várnak a következő évtizedekben – mondta Jean-Christophe Gouache. – A jövő legnagyobb kérdése az, hogy miként tudunk a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni. Ehhez egyrészt innovatív növénynemesítéssel járulhatunk hozzá: a következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták. Fontos feladatunk az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel. A szélsőségek miatt kieső területeket a világ más táján előállított vetőmaggal lehet pótolni, ehhez viszont ideális feltételeket kell teremteni a termékek globális mozgásához. Másrészt nagyon fontos feladatot jelent a Nemzetközi Vetőmag Szövetség és a tagszervezetek számára a növény-egészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával. A minőség folyamatos biztosítására ISF vetőmag-kereskedelmi szabványt vezetünk be, a választott bírósági eljárás pedig az üzleti biztonságot garantálná. Emellett kiemelt célunk a fajtatulajdonosi, nemesítői jogok védelme,és segítjük azokat az országokat, ahol komoly károkat okoz a hamisítás.

– A kongresszus fontos bemutatkozási lehetőség számunkra a világ élvonala előtt – mondta Pavelka Árpád, a Magyar Nemzeti Szervező Bizottság elnöke. – Egyrészt felhívjuk a figyelmet több mint száz évre visszanyúló nemesítési munkára, másrészt új exportpiacok is nyílhatnak a hazai cégek előtt. Magyarország a világ vetőmagiparában fontos szerepet tölt be. Ennek hátterét a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságunk, földrajzi elhelyezkedésünk, a szakembereink tudása, valamint a megfelelő hatósági munka adja. Erre teszi fel a koronát a kutatásfejlesztés, amelyre az ágazatunkban komoly összegeket áldoznak a vállalkozások.

A világ vetőmag-előállításának értékét évente mintegy 50 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. A legfontosabb szánföldi vetőmagok közé a kukorica, búza, rizs, szója, a zöldségek közé pedig a paradicsom, paprika, káposzta- és hagymafélék magjai tartoznak. A nemzetközi vetőmag-kereskedelem mértéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt, a húzótermékeket a hibridkukoricák és a nagy értékű zöldség vetőmagok jelentik. A globális vetőmag piac mérete 1994 óta két és félszeresére, míg a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete hétszeresére növekedett, s további bővülés várható.

Magyarország fontos és aktív szereplője a nemzetközi piacoknak, ismertette Takács Géza, a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A hazai szektorban előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítenek a cégek. Hazánk Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a hatodik legnagyobb exportőr a világon. A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai közé Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik. Az idei évben Magyarországon évek óta növekvő területen, összesen 130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot. Évente mintegy 100 különböző faj csaknem 1500 féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek a fele a kukorica, repce, valamint a napraforgó értékesítéséből keletkezik. A hazai ágazatban ma 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik.

A konferencia nyitónapján elhangzott: világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok. A Nemzetközi Szövetség gyűjti azokat a gyakorlati elemeket, amelyekkel segíteni tudja azokat a tagországokat, ahol még nem dolgozták ki saját módszereiket a hamisítás elleni fellépésre. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai