Deszikkálás repülőgéppel

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2017/06/22

A mezőgazdasági repülés kialakulása az 1950-es évek közepére tehető. Míg 1959-ben még csak 2 db légi jármű állt a mezőgazdaság rendelkezésére, addig 1980-ban már 120 db gép szolgálta a mező- és erdőgazdaságok növényvédelmét. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulása összességében nem kedvezett a mezőgazdasági repülésnek. Drasztikusan csökkentek a táblaméretek, megváltozott a vetésszerkezet.

A jelenlegi géppark Ka-26-os, MI-2-es, Alouette II-es helikopterekből, valamint An-2-es, M-18-as, Z 137-es, Pa-25 típusú merev szárnyú gépekből áll. A géppark zöme elavult, koros, de mivel az új gépek ára több száz millió forint, ilyen beruházásokra az EU korlátozó, nehezítő intézkedései miatt kevesen mernek vállalkozni.

A légi növényvédelem jelenleg legfontosabb alkalmazási területei:

• kalászos gabonák posztemergens gyomirtása;
• kalászos gabonák fejtrágyázása;
• kalászos gabonák gomba és rovarkártevői elleni védelem;
• olajos növények (repce, napraforgó, szója) rovarok, gombakórokozók elleni védelme;
• szőlő- és gyümölcsültetvények, erdőgazdaságok növényvédelme;
• repce, napraforgó, szója, kukorica állományszárítása.

A légi növényvédelem előnyei:

• a nagy területteljesítmény;
• a kis permetlé-felhasználás;
• gyors beavatkozási lehetőség;
• rövidebb kezelési idők;
• a talajállapottól, a növényállomány nagyságától független beavatkozási lehetőség.

A légi növényvédelem hátrányai:

• 1. nagyobb táblaméreteken alkalmazható;
• 2. fennáll az elsodródás veszélye;
• 3. korlátozott (csak légi kijuttatásra engedélyezett) szerfelhasználás;
• 4. pontatlanabb sorcsatlakozás (lehetséges átfedések).

Napraforgó, repce, szója esetében

A minél kisebb veszteséggel, optimális időben történő betakarítás a termelés jövedelmezőségét alapvetően meghatározza. A hazai időjárási viszonyok között mind a napraforgóban, mind az őszi káposztarepcében, valamint esetenként a szójában is a vegyszeres állományszárítás ma már a termesztéstechnológia fontos része.
A hazai meteorológiai adatok tanulmányozása során megállapítható, hogy hazánkban szeptember első dekádjában 60–70%-os valószínűséggel következik be csapadék, amelyet mintegy tíz-tizenöt nap múlva újabb esőhullám követ, ezek a meteorológiai körülmények kedvezőtlenül befolyásolhatják a kultúrnövény betakaríthatóságát. A közepes és hosszú tenyészidejű napraforgófajták esetében ez azt jelenti, hogy többnyire csak vegyszeres állományszárítással lehet a biztonságos betakarítást elvégezni.

A fajtaválasztéktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A növény akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek, és a levelek már lehullottak. Ha az egyenetlen kelés következtében kialakult foghíjas területen felszaporodtak a gyomnövények, valamint az érés elhúzódik, akkor a szója esetében is szükséges lehet az állományszárítás. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és középső hüvelyek már érettek és a levélzet nagyobb része már lehullott.

A szója állományszárítására engedélyezett készítmények közül a kontakt hatású diquat-dibromid hatóanyagú készítmények földi és légi úton egyaránt kijuttathatóak, míg a felszívódó (szisztemikus) glifozát hatóanyagú szerek kizárólag földi gépekkel alkalmazhatóak, légi kijuttatásuk hatóságilag tiltott.

Az őszi káposztarepce esetében is fontos technológiai elem az állományszárítás. A munka kivitelezését nagyon körültekintő módon kell végezni, mert az őszi káposztarepce deszikkálásának időpontjában sok az érzékeny kultúra, amelyek a deszikkálószerek elsodródásának esetén súlyosan károsodhatnak. A bromoxinil hatóanyagú készítmények prioritást élveznek, mert a repcetáblák állományszárításának időpontjában a repcetáblákkal szomszédos kukoricatáblák szerelsodródás esetén sem veszélyeztetettek, mivel a bromoxinil hatóanyagra szelektívek.

Napraforgó esetében ez a termesztéstechnológiai elem egyben biztosítja a kórokozók, elsősorban a szürkepenész (Botrytis cynerea) kártéte­lének mérséklését is. A csapadékos meleg időjárás és a kedvezőtlen magas szabadzsírsav-tartalom (Free Fatty Acid) között szoros összefüggés van. Az érőfélben lévő, kórokozókkal fertőzött napraforgóban a csapadékos meleg időjárás olyan enzimaktivitási folyamatokat indít be, amelyek károsan növelik a szabad zsírsavak mennyiségét, de a tányérok és a szár vízleadásának gyorsításával még időben blokkolható ez a folyamat.

A napraforgó betakarítása komplex feladat, amelynek megtervezésekor az alábbi alapvető szempontokat kell figyelembe venni.

• a betakarítandó terület nagysága;
• a rendelkezésre álló arató-cséplő gépek és adaptereik kapacitása;
• az állományszárítás, valamint a betakarítás időpontjának megválasztása;
• a kapcsolódó munkafolyamatok összhangja;
• a tárolás, feldolgozás vagy értékesítés lehetőségei.

Megfelelő gépbeállítással, a betakarítás időpontjának optimalizálásával ma már ott tartunk, hogy a kezdeti 8–10%-os betakarítási veszteségek 2–3%-ra csökkenthetőek.

A fentieket figyelembe véve várhatóan idén is több százezer hektár területet érintő termesztéstechnológiai elem lesz a napraforgó légi állományszárítása.

Deszikkálás a levegőből

Magyarországon a légi növényvédelmet „A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM” együttes rendelet szabályozza. A rendelet Európában egyedülállóan szigorú szabályok közé szorítja a munkavégzés egyes elemeit, amelyek maradéktalan betartásával elkerülhetőek a légi növényvédelemből adódó káresetek.

A rendelet szerint légi állományszárítás csak felsőfokú növényvédelmi végzettségű szakirányító irányításával és a repülés ideje alatt történő folyamatos jelenlétével végezhető.

A légi növényvédelem során vannak alapvetően betartandó szabályok, ilyen többek között, hogy soha ne permetezzünk inverziós körülmények között, mert az inverzió potenciális veszély az elsodródásokat előidéző okok között.

Erősebb éjszakai lehűlést követően elsősorban a kora reggeli órákban következhet be az inverzió jelensége. Ilyenkor a talajt borító hideg légtömeg fölé melegebb levegő áramlik be, és a lassú légmozgás miatt a két levegőréteg határán a permetcsepp lebegő állapotban marad és lassan mozogva oldalirányban halad. A munka megkezdése előtt füstöléssel győződhetünk meg az inverziós jelenség meglétéről.

Inkább dolgozzunk a megengedett és határozott irányt mutató 2–4 m/sec szélsebesség mellett, mint a bizonytalan kimenetelű, teljes szélcsendben.

A permetezésre lehetőleg a kora reggeli és a késő délutáni órákban, alacsonyabb hőmérsékletű és magasabb páratartalmú körülmények között kerüljön sor.

Nagy melegben (25 °C felett) ne permetezzünk, mert a cseppek gyors párolgása miatt az elsodródás veszélye ugyancsak megnő. Az alacsony páratartalom (60% relatív nedvesség) is növeli az elsodródás lehetőségét, hiszen ekkor a párolgás mértékének növekedésével az apró cseppek nem ülepednek le.

Az elsodródás szempontjából a szórófejek megválasztásának és a cseppek méretének is döntő jelentősége van. A hazai gyakorlatban a legáltalánosabban a membránzáras Spraying-System rendszerű szórófejeket alkalmazzák. A diquat hatóanyagú készítmények (Reglone, Reglone Air) kijuttatásához 1995-ben a Zeneca Hungary Kft. kifejlesztette a Reglo-Jet szórófejeket, amelyekkel az elsodródásra hajlamos cseppméretű permet aránya 3% alá csökkenthető, szemben a lapos sugarú és kúpsugaras betétek 20–25%-ával. A szórófejtípusok citromsárga, narancssárga színekben külön-külön repülőgépekhez és helikopterekhez kerültek kifejlesztésre.

Törekedni kell minden esetben a durva cseppes permetezési módra, a cseppméretek soha ne legyenek az állományszárítás esetében kisebbek, mint 500 mikron, ennek érdekében a cseppnehezítő kötelező hozzáadását a permetléhez jogszabály írja elő.

Célszerű a kezelésre szánt növényállományt a rendelkezésre álló kombájnkapacitásnak megfelelően szakaszosan kezelni. Ezzel elkerülhető a már leszárított tábla hosszabb időn át való kitettsége az időjárási és más termésmennyiség-csökkentő (madárkár stb.) tényezők hatásainak.

Készítmények napraforgó, őszi káposzta­repce állományszárításához

A Harvade 25 F (22,4% dimetipin) engedélyokiratának visszavonásával jelenleg Magyarországon regulátortípusú, ún. érésgyorsító készítmény nincs forgalomban, az alkalmazható gyomirtószer-típusú készítményeket az alábbiak szerint osztályozzuk:

a) Kontakt, perzselő hatású deszikkáló készítmények:

Reglone Air (374 g/l diquat-dibromid + nedvesítőszer); Dessicash 20 SL (374 g/l diquat-dibromid); Diquash 200 SL (374 g/l diquat-dibromid); Maxima (374 g/l diquat-dibromid); Retro R (374 g/l diquat-dibromid + nedvesítőszer); Mission (374 g/l diquat-dibromid); Ruler (374 g/l diquat-dibromid); Solaris (374 g/l diquat-dibromid); Air-One (374 g/l diquat-dibromid); UPL Diquat (200 g/l diquat); Dessix R (374 g/l diquat-dibromid + nedvesítőszer); Bromotril 25 SC (250 g/l bromoxinil) csak napraforgóhoz; Bromotril 40 EC (400 g/l bromoxinil); Sunflex 40 EC (400 g/l bromoxinil).

b) Felszívódó (szisztemikus) készítmények:

Ebben a csoportban több mint harminc különböző márkanéven megjelenő fozát glifozát (IPA só), glifozát (K só), glifozát (ammónium só) hatóanyag-tartalmú készítmény van kereskedelmi forgalomban, amelyek az alábbi márkaneveken kerülnek kereskedelmi forgalomba:
Amega, Barclay Gallup, Hi-Active, Boom Efekt, Clinic 480 SL, Dominator, Dominator Zöld, Dominator Extra, Figaro, Fozat 480, Gladiator 480 SL, Glialka 480 Plus, Glialka Star, Glialka Top, Glifosztár, Glyfos, Glyfos Dakar, Glyfozat 480 SL, Glyphogan 480 SL, Glyphogan Classic, Hardflex 480 SL, Kapazin, Marsh 480 SL, Medallon Premium, Nasa, Nufozát, Roundup Bioaktív, Roundup Classic, Roundup Classic Plus, Roundup Forte, Roundup Mega, Roundup Superb, Taifun 360, Taifun Forte, Total, Total Max, Trustee Hi-Active.

A kontakt, perzselő hatású készítmények alkalmazása

A diquát-dibromid hatóanyagú készítmények mind a mai napig a legszélesebb körben alkalmazott alapkészítményeknek tekinthetőek ebben a csoportban.

A kijuttatásukat követően 15–30 perc alatt behatolnak (penet­rá­lódnak) a növénybe, hatásukat a parenchima szövetben a klorofiltestek bontásával fejtik ki. A diquat-dibromid nyomán a növényi szövetekben hidrogén-peroxid keletkezik, amely sejtméreg, ez „fehéríti” ki a növényzet lombozatát. A gyors penetrálódás rendkívül kedvező esőállóságot eredményez, ami csapadékos időjárás esetén is biztonságossá teszi a felhasználását, számos vizsgálat bizonyította, hogy betakarítás előtti újabb eső hatására a kaszatok újranedvesedése minimális mértékű, a betakaríthatóságot nem befolyásolja.

A kezelést napraforgó esetében a kaszatok 25–30%-os víztartalma mellett kell elvégezni, ezt követően 5–7 nap múlva a termés biztonságosan betakarítható, ekkorra a kaszattermés 10–12%, a tányér és a szár 25–30% vizet tartalmaz.

Őszi káposztarepce esetében a kezeléseket akkor kell elvégezni, amikor a becőkben lévő magvak barnák és kimorzsolhatóak, a tervezett betakarítás előtt 6–8 nappal.

Amennyiben a napraforgótábla elgyomosodott, úgy az engedélyokiratban meghatározott magasabb dózisban alkalmazzuk a diquat-dibromid hatóanyagú készítményeket, amelyek hatékonyan leszárítják a magról kelő gyomnövényeket és leperzselik az évelő gyomfajok föld feletti részeit is.

A hatékonyság 3–4 kg/ha ammónium-nitrát, vagy 0,5 l/ha Hyspray hozzáadásával tovább fokozható.

A bromoxinil hatóanyagú készítményeket napraforgó esetében a kaszatok 25–35%-os víztartalmánál kell kijuttatni, őszi káposztarepce esetében a becők 75–80%-os aranybarna színénél, amikor a magvak barnák és kimorzsolhatóak.

Hatáskifejtésük a diquat-dibromid hatóanyagú készítményekhez hasonlóan gyors, előnyük, hogy esetleges elsodródásuk esetén nem károsítják a már fejlett kukoricákat (ennek elsősorban a korai repcedeszikkálásnál van jelentősége), mert mind az egyszikű kultúrnövényekre, mind az egyszikű gyomnövényekre szelektívek.

A felszívódó (szisztemikus) hatású készítmények alkalmazása

Ebbe a csoportba a glifozát hatóanyagú készítmények tartoznak (a kereskedelmi forgalomban lévő szerek fentebb felsorolva).

A glifozát hatóanyag hatásmechanizmusa alapján az EPSP szintetáz-gátlók csoportjába tartozik. A glifozát hatóanyagot a növény a klorofillt tartalmazó zöld részein keresztül veszi fel, a hatóanyag innen transzlokálódik a gyökerekbe, tarackokba, rizómákba.

A glifozát hatóanyag mozgása viszonylag lassú a növényben, a hatástünetek 10–14 nap múlva jelentkeznek, a folyamat irreverzibilis, az érintett növény elpusztul.

A készítményeket napraforgó esetében a kaszatok 30–35%-os víztartalmánál kell kijuttatni, őszi káposztarepce esetében a kezelést akkor kell elvégezni, amikor a főhajtás középső szintjén található becőkben a szemek 60%-a barna színű.

Évelő gyomfajokkal (Sorghum halepense, Cirsium arvense) erősen fertőzött napraforgótáblák esetében az engedélyokiratukban meghatározott magasabb dózisban kell őket alkalmazni.

Egyetlen előnyük a kontakt, perzselő hatású készítményekkel szemben, hogy fenyércirokkal erősen fertőzött napraforgó tábla esetén a gyomnövény rizómáit is elpusztítja, ezzel jelentősen mérsékelve a gyomnövény következő évi újrakelését.

Itt kell megjegyezni viszont, hogy a gondos gazda a napraforgótáblán fenyércirok ellen nem a betakarításkor védekezik, hanem jóval előbb, erre az állományban kijuttatható szelektív egyszikűirtó készítmények széles palettája bőséges lehetőséget ad. Ugyanez elmondható a Cirsiumra is, ezt a kérdést napraforgó esetében az előveteményben (kalászosok, kukorica) kell megoldani.

Nagy hátránya viszont ezen szisztemikus készítményeknek, hogy esetleges elsodródásuk esetén „látens”, sok esetben csak a következő év tavaszán (seprűs hajtásokban, deformálódott levelekben) jelentkező tüneteket okoznak, amelyek egy évelő állókultúra esetében komoly termésveszteséget jelenthetnek.

Mindezeket figyelembe véve környezetvédelmi okokból a glifozát­típusú készítményeknek légi úton való kijuttatásra csak napraforgó és kukorica kultúrákban van engedélye. Őszi káposztarepcében, szójában kizárólag földi úton (hidas traktor) juttathatók ki.

Olajretek, mustár állományszárítására alkalmazható készítmények

Olajretek, mustár kultúrákban állományszárításra csak diquat-dibromid hatóanyagú készítmények vannak engedélyezve:
Dessicash 20 SL (374 g/l diquat-dibromid; Mission (374 g/l diquat-dibromid); Reglone Air (374 g/l diquat-dibromid); Solaris (374 g/l diquat-dibromid); Dessix R (374 g/l diquat-dibromid + nedvesítőszer); Diquash 200 SL (374 g/l diquat-dibromid); Maxima (374 g/l diquat-dibromid); Retro R (374 g/l diquat-dibromid + nedvesítőszer); Ruler (374 g/l diquat-dibromid); Air-One (374 g/l diquat-dibromid); UPL Diquat (200 g/l diquat).

Az alkalmazható elsodródásgátló, cseppnehezítő adalékanyagok

Melius (95% repceolaj + 5% polietiloxilát) a készítményt 2,0 l/ha dózisban állandó keverés mellett kell hozzáadni a permetléhez.
Mist Control (2% poliakrilamid-copolimer) a készítményt 0,5%-os koncentrációban kell felhasználni, alkalmazás előtt a készítményt homogenizálni kell, majd folyamatos, intenzív keverés mellett kell hozzáadni a permetléhez.
Mero (733 g/l demetilált repceolaj) a készítményt 2,0 l/ha dózisban kell alkalmazni cseppnehezítő adalékanyagként.

Kipergéscsökkentésre alkalmazható készítmény

Elastiq (450 g/l karboxilát-sztirol-1,3 butadién). A készítmény a pergési veszteségek csökkentésére alkalmas, az állományszárító szerekkel együtt juttatható ki.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai