Mikroöntözés kontra öntözőgépek

Kategória: Agrárgazdaság | 2017/06/27

Ekkor sok gazda kerül dilemma elé, milyen öntözési módot válasszon, hiszen rengeteg lehetőség kínálkozik. Ehhez a döntéshez kívánunk e rövid cikk keretén belül segítséget adni.

Öntözés kevesebb vízmennyiséggel: ellentétben a közvélekedéssel Magyarország nem dúskál öntözésre alkalmas vizekben annak dacára, hogy medencében fekszik az ország. Amikor a legnagyobb szükség lenne öntözésre, vagyis a legaszályosabb hónapban, augusztusban, a csermelyek, patakok kiszáradnak, sőt volt olyan esztendő, amikor a Duna alacsony vízszintje a paksi atomerőmű hűtését veszélyeztette. Elődeink csak részlegesen építettek ki öntözőcsatornákat, és azok közül is rengeteg tönkrement az elmúlt évtizedekben. A Duna-Tisza csatorna még mindig csak a tervekben létezik, befejezése helyett épp uszodákat építünk. Tehát biztonságos öntözés legnagyobb arányban rétegvízzel oldható meg. Ehhez azonban kútfúrásra van szükség. Minél nagyobb egy kút, annál drágább és korlátozott a vízkinyerés mennyisége, az nem veszélyeztetheti az ivóvízbázist. Mikroöntözéssel sokkal kevesebb vízmennyiséggel tudunk öntözni, a párolgási veszteség elenyésző.

Energiamegtakarítás: mivel kevesebb vizet juttatunk ki és azt is alacsony nyomáson, a víz kijuttatására felhasznált energia fele, harmada, mint az öntözőgépeknél.

Vagyonbiztonság: rengeteg problémát okoznak a termelőknek a fémlopások. Nem lehet minden csillogó öntözőgépet riasztóval felszerelni, bár sokan ezt teszik. Az a tapasztalat, hogy ami csillog és fém, azt őrzés nélkül ellopják. Elég, ha a lineár végét szereli le, máris használhatatlan az öntözőgép. A mikroöntözés szinte minden egysége műanyagból van, sokszor a föld alá telepítve, így a tolvajok nem tudják ellopni.

Munkaerő: mint minden gép, az öntözőgép is felügyeletre szorul, hogy meghibásodás esetén azonnal közben lehessen lépni. Ezzel szemben a mikroöntözés teljesen automatizálható, minimális felügyeletet igényel.

Banki finanszírozás: a bankok az öntözőgépekre úgy adnak hitelt, mint egy autóra vagy egy traktorra, tehát érdekeltek az üzletben. Ha a gazda nem fizeti a részletet, képesek elkobozni a gépet és másnak értékesítve hozzájutnak a pénzükhöz. Ezzel szemben minden mikroöntözés egyedileg tervezett, egyedileg telepített, máshol nem használható fel. Emiatt viszont nem adnak a bankok hitelt, csak egy-egy főegységre, ami kivehető a rendszerből és külön értékesíthető. Gondolok itt a tápoldatozó gépekre vagy szivattyúkra.

Összegezve: bár a mikroöntözés előnyösebb, kevesebb víz, energia és munkaerő felhasználással üzemel, a tőkeszegénység és az újdonság volta miatt jelenleg a gazdák szántóföldi gazdálkodásnál még idegenkednek tőle. (Bár a kertészetek zöme már átállt a mikroöntözésre.) Az EU következő periódusában a támogatást hangsúlyosan a gazdaságos termelők fogják kapni, így a helyzet változni fog.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai