Együttműködésben a NAK és a HNT

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: nak.hu, 2017/06/28

Kis túlzással minden hétre jut egy agrárkamarai stratégiai megállapodás, május 11-én a NAK és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) fűzte szorosabbra kapcsolatát. Ennek azért van jelentősége, mert, ahogy Győrffy Balázs kamarai elnök az aláírás előtt fogalmazott, a két szervezet adhoc jelleggel, egy-egy aktuális téma kapcsán korábban is összedolgozott – példaként említette a tavaly őszi országjárást, amikor is a hegyközségi tanácsokkal közösen a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó szőlészeti-borászati fórumokat tartott a kamara –, most viszont közösen lefektetett célok, elképzelések mentén kívánnak együttműködni. Így, mint mondta, hatékonyabban tudják majd szolgálni a termékpálya szereplőit a szaporítóanyag-termelőktől kezdve a szőlőtermesztőkön és a borászatokon át a kereskedőkig.

– Nem új alapokra helyezzük a kapcsolatot, hanem ez a stratégiai megállapodás az eddigi közös munka minőségén javít – jegyezte meg Győrffy Balázs. Ehhez Légli Ottó HNT-elnök annyit tett hozzá, hogy jelentős előrelépésnek tartja, hogy a stratégiai partneri viszony rangjára emelkedett a két szervezet közötti eddigi kiváló viszony.

Konkrétabban ez annyit jelent, hogy a felek közösen cselekednek a származás-, eredet- és minőségvédelem terén, a helyben történő ügyintézés kereteit megteremtik – Légli Ottó ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy adott termőhelyen lehetőség szerint a kamarai falugazdászok és a hegybírók segítsék a szőlőtermelőket, borászokat ügyes-bajos problémáik megoldásában –, a szakmai döntéseket hozó testületek tanácskozásain, illetve egymás rendezvényein kölcsönösen részt vesznek, az adminisztrációs terhek további csökkentéséért együtt kívánnak lobbizni a döntéshozóknál, összehangolják kommunikációs tevékenységüket. Ezen kívül pedig a nemzetközi szakmai fórumokon – a NAK a Copa-Cogecában, a HNT pedig az EWOF-ban – szintén kölcsönösen képviselik egymás érdekeit.

– Szeretnénk, hogy a szőlészek-borászok magukénak érezzék a célokat is, és lehetőség szerint maguk is tegyenek érte. Az ötleteiket, kreativitásaikat is szeretnénk ebbe a közös együttműködésbe integrálni – jegyezte meg Légli Ottó.

Két jelentős szervezet fogott tehát össze. A NAK-nak közel 400 ezer tagja van, köztük számos szőlészettel és borászattal, illetve ezekhez kapcsolódó tevékenységgel is foglalkozó vállalkozás, míg a HNT 60 ezer szőlő- és bortermelő taggal rendelkezik.

Mindkét félhez erősen kötődik az aláírási ceremóniának otthon adó budafoki Garamvári Szőlőbirtok is – ezt a birtok vezetője, Garamvári Zsuzsa hangsúlyozta. Mint mondta, ezért is megtisztelő és örömteli volt számukra, hogy a pezsgőpincéjükben történt meg e jelentős esemény.

Aranyeső a tokaji borokra

A magyar borok között a tokajiak kapták a legtöbb érmet a Challenge International du Vin borversenyen, amelyet 41. alkalommal rendeztek meg Bordeaux-ban.

Az egyik legrangosabb nemzetközi megméretésre idén 38 országból összesen 4376 bort neveztek, a legtöbb mintát – mint minden évben – a francia termelők küldték. A versenyen 49 magyar pincészet 134 borát bírálták el, ami azt jelenti, hogy Magyarországról az ötödik legtöbb borminta érkezett a Challenge-re – tájékoztatott James Fowkes, a verseny sajtómunkatársa.
Az április 21-én és 22-én a bordeaux-i Palais de Congrés-ben zajlott bírálat eredményét a verseny honlapján tették közzé, eszerint a magyar borokat 17 arany-, 16 ezüst- és 5 bronzéremmel – összesen 38 magyar éremmel – ismerték el. A legtöbb, hat aranyérmet tokaji borok kapták, a badacsonyi és az egri borvidékről három-három, a Balatonfüred-csopaki borvidékről kettő, míg a szekszárdi, mátrai és villányi borvidékről egy-egy bor részesült a rangos elismerésben.
A tokaji borok közül a Grand Tokaj Zrt. két, a Harsányi Pincészet egy 2013-as, illetve a Pajzos Zrt. 2006-os aszúja, a Patricius Borház 2015-ös, Katinka elnevezésű édes fehér bora, valamint a Szent Tamás Kft. 2013-as évjáratú szamorodnija lett aranyérmes. A badacsonyi borvidékről a Varga Pincészet Kft. 2015-ös, késői szüretelésű Aranymetszés szürkebarátja, olaszrizlingje és 2016-os Irsai Olivére, az egri borvidékről az Egri Korona Borház Kft. 2013-as, Jumurdzsák nevű vörös bora, cabernet sauvignon-kékfrankos válogatása, valamint az X-Vin Kft. 2011-es Egri Syrah-ja kapta a legcsillogóbb elismerést. A Balatonfüred-csopaki borvidékről két 2015-ös fehér bor, a Figula Pince Figula 7 hektár és a Söptei Pincészet Hangulat nevű bora nyert aranyérmet. Arannyal díjazták a mátrai borvidéken működő Borpalota Kft. 2016-os Muscat Ottoneljét, a szekszárdi borvidékről a Lajvér Borház Kft. 2016-os Rosé Cuvée-jét és a villányi Koch Borászat 2012-es Villányi Csanád Cuvée-jét.
Az eredményeknél feltüntetik az értékelt borok árkategóriáját; a magyar borok sorában a legtöbb, 13 bor 5 és 12 euró közötti árral szerepel, az aranyérmes borok között három, az ezüstérmesek közt kettő olcsóbb 5 eurónál.
A legtöbb érmet, 697-et a korábbi évekhez hasonlóan francia borok kapták, a spanyol mintákat 189, a portugál tételeket 149 éremmel ismerték el. A Challenge idei kiemelt vendége Marokkó volt, amely Dél-Afrika után kontinensének második legnagyobb borexportőre; a versenyen egy 2015-ös marokkói vörösbor és egy 2016-os rozébor egyaránt különdíjat kapott.
Az 1976-ban alapított, a bourgi székhelyu Concours des Vins által rendezett Challenge International du Vin a legrégebbi nemzetközi borverseny, amelyre évente mintegy négyezer – átlagban 8,5 eurós – bort neveznek a világ közel 40 országából. A bormintákat idén húsz országból érkezett, 740 – hivatásos szakemberekből és amatőr borkedvelőkből – álló zsűri bírálta el. A borok 45,5 százalékát nevezték külföldről.
A verseny szabályai szerint az érmes boroknak át kell esniük a francia akkreditációs bizottság által hitelesített, független laboratórium vizsgálatán, majd a díjnyertes borok kereskedelemben kapható tételein is elvégzik a teszteket. A megméretésen részt vevő mintáknak legfeljebb 30 százaléka lehet érmes bor.

(MTI)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai