A baromfiinfluenza következményei

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H.Gy., 2017/06/30

Dr. Vajda Lajos OJK vezető (megyei főállatorvos) igen aktuális és érzékeny témakörrel nyitotta meg az előadások sorát. A „Madárinfluenza 2016 – 2017. Megelőzés, kezelés, kártalanítás” című előadásban a megyei főállatorvos elöljáróban tisztázta, hogy mi is a madárinfluenza vírusa. Ez egy burkos RNS vírus, alacsony ellenálló képességű (Orthomyxoviridae család, Influenzavírus nemzetség), s megkülönböztetünk A, B és C típust.

Az influenzavírusok változékonyak, a leghosszabb lappangási idő 21 nap. A mostani járványt okozó H5N8 törzs különbözik a 2015-ös járványkitörést okozó törzstől. Fertőzőképessége és megbetegítő képessége is különösen nagy, és gyors lefolyású (lappangási idő 2–5 nap).

Az előadó áttekintette a 2016-os járványt, amely tavaly november 3-án Tótkomlóson, Békés megyében kezdődött. Itt egy tízezer egyedes pulykatelep volt érintve. A járvány lefutása során az összes fertőzött gazdaság száma 236 volt, az ezekben leölt állatok száma pedig 2,66 millió baromfit tett ki. Az érintett megyék: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Veszprém, Somogy megyék voltak.

Érdemes a faj szerinti megoszlást is figyelembe venni. Leginkább a kacsa állomány szenvedte meg a járványt (128 gazdaság, 1 796 000 állat), liba 52 gazdaságban fertőződött meg (195 000 állat). Kacsa és liba 4 gazdaságban kapta meg a vírust (75 500 állat), míg a pulyka esetében 6 gazdaságban 65 000 állat leölését okozta. A tojók esetében 4 gazdaságnál 440 000 állat megsemmisítését írták elő, míg a brojlercsirkét csupán egy gazdaságban fertőzte meg a vírus (70 000 állat). A fácánok közül 11 800 állat pusztult el 2 gazdaságban.

Csak zártan szabad baromfit tartani

Az intézkedések jogszabályi hátterének ismertetése után Vajda Lajos kiemelte, hogy határozatok születtek arról, hogy Magyarország teljes területén a baromfik etetését, itatását fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell végezni. Az ország területén található valamennyi állattartó köteles a baromfit zártan tartani. A madárinfluenza vírus által a hazai baromfi állományokban okozott károk csökkentése és a későbbi kockázatok mérséklése érdekében minimum tartási feltételeket rendeltek el. Az eddigi kártalanítás igény 10 milliárd forintra rúg. A fertőzött és fertőzöttségre gyanús, a kitörések körüli 1 kilométeres körben megelőzési céllal leölt állományok, az állatvédelmi okokból hatósági intézkedésre leölt állatok, az ártalmatlanított takarmány, és egyéb fertőzésközvetítő tárgyak után 100 százalékos állami kártalanítás jár a tulajdonos számára, amennyiben az állat-egészségügyi jogszabályokat nem sértették meg. A kártalanítási eljárás során az értékbecslésnél a BTT által megadott számokat, adatokat vették figyelembe, s a kifizetés a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után 60 napon belül megtörtént. Eddig több mint 7 milliárd forintot fizettek ki. Az Európai Unió is szerepet vállalt a járvány kezelésében, kártalanításában.

A jövővel kapcsolatban a megyei főállatorvos elmondta, hogy ma 2 járványkitöréshez kapcsolódóan van korlátozás alatt álló terület Magyarországon. Az országmentesség az utolsó feloldás után minimálisan 90 nappal érhető el. Valódi járványtani kapcsolódási pontok a vadmadarak és a házi baromfi között lehetséges, ezért terjesztették ki az egész országra a zárt baromfitartást.

Meg lehet őrizni a fogyasztók bizalmát

Négyen – Dr. Kasza Gyula, Dr. Lakner Zoltán, Pósa Enikő, Izsó Tekla – jegyezték a „Madárinfluenza: Fogyasztói vélemények és aggodalmak változása az elmúlt 10 évben” című előadást. Dr. Kasza Gyula (NÉBIH) bemutatta a reáljövedelem és a húsfogyasztás alakulását 1970 és 2014 között. A grafikonból kiderült, hogy míg a reáljövedelmek csaknem 70 százalékkal növekedtek, addig a sertés- és a baromfihús fogyasztása éves szinten egy főre vetítve az 1980-as, 1990-es évek csúcsfogyasztása után mára csaknem azonos szintre csökkent. Igaz, hogy a trend megfordult, mert míg korábban a sertéshúsból fogyasztott többet a magyar, napjainkban – ha csak kis mértékben is, de – a baromfihús (26,3 kg/fő/év) megelőzte a sertést (25,3 kg/fő/év).

Bizalom, lojalitás, megbízhatóság az a három tényező, amit a fogyasztó mindenképpen szem előtt tart az élelmiszer vásárlásakor. A vásárlói bizalmat jelentősen megrendítik az adott ágazatban kialakult botrányok, lásd kergemarha kór, vöröshús botrányok, madárinfluenza járvány. Mérték a viselkedés változását az események hatására. E szerint a megkérdezettek 85 százalékának nem befolyásolta a fogyasztását, mert ugyanannyit eszik, mint korábban. Csupán 2,3 százalék mondta azt, hogy a járvány óta egyáltalán nem eszik baromfit.

Mindebből leszűrhető, hogy a megfelelő, hiteles kommunikáció mérsékli a szélsőséges fogyasztói reakciók kialakulását. S mérsékli a gazdasági károkat is, mert a fogyasztók bizalma megmarad. A hatóságnak a kommunikációban kulcsfontosságú szerep jut. A NÉBIH tavaly folyamatosan frissülő weboldallal, külön aloldalon végezte kommunikációs tevékenységét. A weboldalt több mint 26 000 látogató nézte meg. A NÉBIH témába vágó kommunikációs tevékenységéről elhangzott, hogy 9 saját sajtóközleményt adtak ki, 150 sajtómegkeresésnek tettek eleget (72 százaléka szóbeli nyilatkozatot is igényelt). Egységes és hiteles tájékoztatást adott a hivatal, mivel a nyilatkozó minden esetben az országos főállatorvos volt, aki a fogyasztók szemében hiteles személyként jelenik meg. Az érintett települések polgármestereinek tájékoztató leveleket küldtek, figyelemfelhívó, megelőzést célzó plakátokat, szórólapokat készítettek. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy az élelmiszerlánc-biztonság nagyon érdekes téma a média számára. Pozitívum, hogy a magyar média nyitott a hiteles források megszólaltatására. A szakmai szervezetek tudatos kommunikációja jól érvényesült. A hatóság azonban nem csak a kockázatok mérsékléséért felelős, hanem a tisztességes vállalkozások védelme is fontos a számára, mondta végezetül Kasza Gyula.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai