2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kelet-közép-európai agrárpolitikáról tárgyaltak a V4-ek agrárminiszterei

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/06/06
Címkék: agrárpolitika, V4-ek, agrárgazdaság, agrárstratégia, közös agrárpolitika

A kelet-közép-európai régió számára fontos kérdéseket vitattak meg a V4-ek agárminiszterei pénteken Varsóban, így például a közös agrárpolitika (kap) 2020 utáni jövőjéről, a tisztességtelen kereskedelmi magatartások visszaszorításáról, az EU kutatási és fejlesztési programjában való közös részvételről, illetve a földjogi szabályozásról tárgyaltak, kiegészülve Szlovénia, Románia és Horvátország tárcavezetőivel.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki tájékoztatása szerint a július 1-től esedékes magyar V4 elnökséget megelőző utolsó agrárminiszteri találkozón az agrárpolitika 2020 utáni jövőjéről közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az aláírók egyértelműen kiállnak az erős, kétpilléres agrárpolitika fenntartása mellett, amelynek a jövőben is megfelelő közösségi finanszírozással kell rendelkeznie.
A magyar delegációt vezető Nagy István parlamenti államtitkár a közlemény szerint kiemelte: az elfogadott nyilatkozat magyar prioritásokat is tartalmaz, így az egységes területalapú támogatás, a SAPS rendszer fenntartását, a termeléshez kötött támogatások megőrzését, és a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyának megőrzését a vidékfejlesztési programokban.
A tájékoztatás szerint az élelmiszerláncban meglévő tisztességtelen forgalmazói magatartások visszaszorítása érdekében kérték az EU Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan közösségi iránymutatásokat, amelyek javítják a gazdák helyzetét az élelmiszerláncban. Nagy István hangsúlyozta: az idevonatkozó magyar jogszabály végrehajtásának tapasztalatai azt mutatják, hogy uniós szinten kell kijelöli a tisztességesnek tekintett kereskedői magatartás kereteit.
Az unió Horizont 2020 kutatási és fejlesztési programjával kapcsolatban kérték az Európai Bizottságot, hogy a 2018-2020-ban rendelkezésre álló források elosztásánál vegyék figyelembe a közép-kelet-európai tagállamok által közösen meghatározott és benyújtott kutatási és fejlesztési prioritásokat.
A földjogi szabályozásnál egyetértettek abban, hogy a föld egy speciális és véges erőforrás, amelyre nem alkalmazhatók az általános piaci és kereskedelmi szabályok - tartalmazza közlemény.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki tájékoztatása szerint a V4-ek agrárkamaráinak rendkívüli találkozóját június 1-2-án között Lengyelországban a Varsó melletti Nadarzynban rendezték meg. Az együttes ülésen a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK) vezetői találkoztak a V4 országok földművelésügyi minisztereivel, akik a varsói élelmiszeripari expón tartottak találkozót.
Az agrárkamarák képviselői egyebek mellett a találkozón megvitatták a cukorkvóta eltörlésének lehetséges forgatókönyveit, hiszen a cukorpiac liberalizációja miatt sok cukorrépa-termelő aggódik a termelés jövedelmezőségének csökkenése miatt.

Ajánlott kiadványokDr. Romhány Pál:
Kortársunk az agrárpolitika
Dr. Németi László:
A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón
Kapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában
Farkasné Fekete Mária - Molnár József:
Mikroökonómia

Ez is érdekelhetiMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Adózás a járványhelyzet idejénAgrár- és élelmiszeripari innovációk finanszírozása EU-s forrásokból

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza