2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kelet-közép-európai agrárpolitikáról tárgyaltak a V4-ek agrárminiszterei

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/06/06
Címkék: agrárpolitika, V4-ek, agrárgazdaság, agrárstratégia, közös agrárpolitika

A kelet-közép-európai régió számára fontos kérdéseket vitattak meg a V4-ek agárminiszterei pénteken Varsóban, így például a közös agrárpolitika (kap) 2020 utáni jövőjéről, a tisztességtelen kereskedelmi magatartások visszaszorításáról, az EU kutatási és fejlesztési programjában való közös részvételről, illetve a földjogi szabályozásról tárgyaltak, kiegészülve Szlovénia, Románia és Horvátország tárcavezetőivel.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki tájékoztatása szerint a július 1-től esedékes magyar V4 elnökséget megelőző utolsó agrárminiszteri találkozón az agrárpolitika 2020 utáni jövőjéről közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az aláírók egyértelműen kiállnak az erős, kétpilléres agrárpolitika fenntartása mellett, amelynek a jövőben is megfelelő közösségi finanszírozással kell rendelkeznie.
A magyar delegációt vezető Nagy István parlamenti államtitkár a közlemény szerint kiemelte: az elfogadott nyilatkozat magyar prioritásokat is tartalmaz, így az egységes területalapú támogatás, a SAPS rendszer fenntartását, a termeléshez kötött támogatások megőrzését, és a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyának megőrzését a vidékfejlesztési programokban.
A tájékoztatás szerint az élelmiszerláncban meglévő tisztességtelen forgalmazói magatartások visszaszorítása érdekében kérték az EU Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan közösségi iránymutatásokat, amelyek javítják a gazdák helyzetét az élelmiszerláncban. Nagy István hangsúlyozta: az idevonatkozó magyar jogszabály végrehajtásának tapasztalatai azt mutatják, hogy uniós szinten kell kijelöli a tisztességesnek tekintett kereskedői magatartás kereteit.
Az unió Horizont 2020 kutatási és fejlesztési programjával kapcsolatban kérték az Európai Bizottságot, hogy a 2018-2020-ban rendelkezésre álló források elosztásánál vegyék figyelembe a közép-kelet-európai tagállamok által közösen meghatározott és benyújtott kutatási és fejlesztési prioritásokat.
A földjogi szabályozásnál egyetértettek abban, hogy a föld egy speciális és véges erőforrás, amelyre nem alkalmazhatók az általános piaci és kereskedelmi szabályok - tartalmazza közlemény.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki tájékoztatása szerint a V4-ek agrárkamaráinak rendkívüli találkozóját június 1-2-án között Lengyelországban a Varsó melletti Nadarzynban rendezték meg. Az együttes ülésen a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK) vezetői találkoztak a V4 országok földművelésügyi minisztereivel, akik a varsói élelmiszeripari expón tartottak találkozót.
Az agrárkamarák képviselői egyebek mellett a találkozón megvitatták a cukorkvóta eltörlésének lehetséges forgatókönyveit, hiszen a cukorpiac liberalizációja miatt sok cukorrépa-termelő aggódik a termelés jövedelmezőségének csökkenése miatt.

Ajánlott kiadványokDr. Németi László:
A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón
Felföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban
Dr. Lőkös László:
A világ mezőgazdasága
Popp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési program

Ez is érdekelhetiMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Adózás a járványhelyzet idejénAgrár- és élelmiszeripari innovációk finanszírozása EU-s forrásokból

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza