2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kelet-közép-európai agrárpolitikáról tárgyaltak a V4-ek agrárminiszterei

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/06/06
Címkék: agrárpolitika, V4-ek, agrárgazdaság, agrárstratégia, közös agrárpolitika

A kelet-közép-európai régió számára fontos kérdéseket vitattak meg a V4-ek agárminiszterei pénteken Varsóban, így például a közös agrárpolitika (kap) 2020 utáni jövőjéről, a tisztességtelen kereskedelmi magatartások visszaszorításáról, az EU kutatási és fejlesztési programjában való közös részvételről, illetve a földjogi szabályozásról tárgyaltak, kiegészülve Szlovénia, Románia és Horvátország tárcavezetőivel.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki tájékoztatása szerint a július 1-től esedékes magyar V4 elnökséget megelőző utolsó agrárminiszteri találkozón az agrárpolitika 2020 utáni jövőjéről közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az aláírók egyértelműen kiállnak az erős, kétpilléres agrárpolitika fenntartása mellett, amelynek a jövőben is megfelelő közösségi finanszírozással kell rendelkeznie.
A magyar delegációt vezető Nagy István parlamenti államtitkár a közlemény szerint kiemelte: az elfogadott nyilatkozat magyar prioritásokat is tartalmaz, így az egységes területalapú támogatás, a SAPS rendszer fenntartását, a termeléshez kötött támogatások megőrzését, és a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyának megőrzését a vidékfejlesztési programokban.
A tájékoztatás szerint az élelmiszerláncban meglévő tisztességtelen forgalmazói magatartások visszaszorítása érdekében kérték az EU Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan közösségi iránymutatásokat, amelyek javítják a gazdák helyzetét az élelmiszerláncban. Nagy István hangsúlyozta: az idevonatkozó magyar jogszabály végrehajtásának tapasztalatai azt mutatják, hogy uniós szinten kell kijelöli a tisztességesnek tekintett kereskedői magatartás kereteit.
Az unió Horizont 2020 kutatási és fejlesztési programjával kapcsolatban kérték az Európai Bizottságot, hogy a 2018-2020-ban rendelkezésre álló források elosztásánál vegyék figyelembe a közép-kelet-európai tagállamok által közösen meghatározott és benyújtott kutatási és fejlesztési prioritásokat.
A földjogi szabályozásnál egyetértettek abban, hogy a föld egy speciális és véges erőforrás, amelyre nem alkalmazhatók az általános piaci és kereskedelmi szabályok - tartalmazza közlemény.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki tájékoztatása szerint a V4-ek agrárkamaráinak rendkívüli találkozóját június 1-2-án között Lengyelországban a Varsó melletti Nadarzynban rendezték meg. Az együttes ülésen a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK) vezetői találkoztak a V4 országok földművelésügyi minisztereivel, akik a varsói élelmiszeripari expón tartottak találkozót.
Az agrárkamarák képviselői egyebek mellett a találkozón megvitatták a cukorkvóta eltörlésének lehetséges forgatókönyveit, hiszen a cukorpiac liberalizációja miatt sok cukorrépa-termelő aggódik a termelés jövedelmezőségének csökkenése miatt.

Ajánlott kiadványokDr. Tassy Sándor (szerk.):
Agrárgazdasági fogalomtár
Kapronczai István:
A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig
Dr. Romhány Pál:
Kortársunk az agrárpolitika
Dr. Villányi László – Dr. Vasa László:
Agrárgazdaságtan

Ez is érdekelhetiMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Adózás a járványhelyzet idejénAgrár- és élelmiszeripari innovációk finanszírozása EU-s forrásokból

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza