2025. 05. 19., hétfő
Ivó, Milán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ismét megjelent Magyarország határán a sertéspestis

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: MTI, 2017/06/06
Címkék: sertéstenyésztés, sertéspestis, gazdasági állatok betegségmegelőzése

A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki, az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette a magyar illetékeseket - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteken az MTI-t.

A betegség emberre nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, ugyanis nem gyógyítható.
A közlemény felidézi: az unióban az afrikai sertéspestis 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba. A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata Magyarországra; ezért az országos főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.
A kárpátaljai szakemberek az érintett község körzetében karantén intézkedéseket vezettek be, megtiltották a vadászatot annak a vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött vaddisznótetemet megtalálták. Emellett a helyi állatorvosok 20 kilométeres körzetben bejárják a környező falvakat és megvizsgálják a háztáji sertéseket, amelyek szállítása kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges. A vírus Ukrajnában széles körben jelen van.
Magyarországon eddig még nem jelent meg az ASP vírusa, és a közlemény szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, ezért az érintett térségben az év első felében több száz, a betegség felismeréséről és megelőzéséről szóló tájékoztatót juttatott el az állattartókhoz és a vadásztársaságokhoz.
Emellett az országos főállatorvos már januárban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók folyamatos és fokozott keresését, valamint azok laboratóriumi vizsgálatát. Eddig mintegy 4 ezer minta vizsgálatát végezte el a Nébih nemzeti referencia laboratóriuma.
Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos az országba behozni. Továbbá szigorúan tilos sertésekkel élelmiszerhulladékot etetni. A sertéstartókat, vadászokat arra kéri a hatóság, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések, valamint az országos főállatorvosi határozatok betartására.
A házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak. A megelőzés szempontjából legfontosabb teendők a Nébih honlapján elérhetők.

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzése
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
Sertéstenyésztés

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaSertéspestis okozta hatások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza