2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ismét megjelent Magyarország határán a sertéspestis

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: MTI, 2017/06/06
Címkék: sertéstenyésztés, sertéspestis, gazdasági állatok betegségmegelőzése

A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki, az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette a magyar illetékeseket - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteken az MTI-t.

A betegség emberre nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, ugyanis nem gyógyítható.
A közlemény felidézi: az unióban az afrikai sertéspestis 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba. A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata Magyarországra; ezért az országos főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.
A kárpátaljai szakemberek az érintett község körzetében karantén intézkedéseket vezettek be, megtiltották a vadászatot annak a vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött vaddisznótetemet megtalálták. Emellett a helyi állatorvosok 20 kilométeres körzetben bejárják a környező falvakat és megvizsgálják a háztáji sertéseket, amelyek szállítása kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges. A vírus Ukrajnában széles körben jelen van.
Magyarországon eddig még nem jelent meg az ASP vírusa, és a közlemény szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, ezért az érintett térségben az év első felében több száz, a betegség felismeréséről és megelőzéséről szóló tájékoztatót juttatott el az állattartókhoz és a vadásztársaságokhoz.
Emellett az országos főállatorvos már januárban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók folyamatos és fokozott keresését, valamint azok laboratóriumi vizsgálatát. Eddig mintegy 4 ezer minta vizsgálatát végezte el a Nébih nemzeti referencia laboratóriuma.
Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos az országba behozni. Továbbá szigorúan tilos sertésekkel élelmiszerhulladékot etetni. A sertéstartókat, vadászokat arra kéri a hatóság, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések, valamint az országos főállatorvosi határozatok betartására.
A házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak. A megelőzés szempontjából legfontosabb teendők a Nébih honlapján elérhetők.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzése
Dr. Gere Tibor - Dr. Csányi Vilmos :
Gazdasági állatok viselkedése - Általános etológia
Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
Sertéstenyésztés
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaSertéspestis okozta hatások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza