2025. 11. 06., csütörtök
Lénárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Agrárkamara: kibővített kedvezmények az idei tagdíjbevallási időszakban

Kategória: Kamara | Forrás: MTI, 2017/06/09
Címkék: NAK, kamarai tagság, tagdíj

Kedvezményesen rendezhetik elmaradt tagdíjaikat az agrárkamarai tagok az idei bevallási időszakban, valamint megszüntethetik tagságukat azok a vállalkozások, amelyek alapító okiratában szerepel ugyan a mezőgazdasági tevékenység, de nem folytatnak tényleges agrárgazdasági tevékenységet - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

A NAK-nál a tagdíjbevallási időszak június 1-től július 15-ig tart, a tagdíj megfizetésének határideje pedig július 31. A tagság igényeit figyelembe véve a tagdíjfizetési szabályokban évről évre új, a tagok számára kedvező változtatásokat vezetett be a NAK, a kedvezmények az idén tovább bővülnek.
Többek között ez évtől azok a tagok, akiknek agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát - külön kérelem esetén az 50 százalékát -, kérhetik, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel alapján történjen. A kedvezmény eddig 20 százalékos aránynál, külön kérelem esetén 25 százaléknál járt.
Az idén is él az a tavaly bevezetett kedvezmény, hogy nem kell bevallást tennie annak a mintegy 150 ezer őstermelőnek, akiknek előző évi árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot.
A NAK küldöttgyűlése idén májusban határozott arról, hogy ha a tagságra kötelezett vállalkozás nem végez tényleges agrárgazdasági tevékenységet és ez év július 31-ig megszünteti tagságát, mentesülhet a tagjegyzékbe való bekerülés évét megelőző években esedékes tagdíj megfizetése alól.
A rról is döntöttek, hogy július 31-ig ismételten megnyílik a 2013-2016-os évekre a tagdíjalap arányosításának lehetősége, ez azt jelenti, hogy adott esetben akár több millió forintos tagdíjtartozást felhalmozó tagok néhány ezer forint tagdíj megfizetésével rendezhetik kötelezettségeiket. A NAK évente mintegy 5 milliárd forint tagdíjbevétellel kalkulál.

Ajánlott kiadványokDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.
Dr.Takátsy Tibor:
Elektronika, mérés, mérnöki pontosság

Ez is érdekelhetiFHB-NAK együttműködésKamara: a jövő feladataiKulcsszerepben a kamarai kártya

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Hubai Imre Csaba: a mindig újrakezdő gazda
Hubai Imre Csaba legalább tíz évet letagadhatna életkorából, ha nem lehetne tudni, hogy 1968-ban végzett Keszthelyen a növényvédelmi felsőfokú technikumban. Nem hagyta abba a tanulást, különbözeti vizsgával folytatta Keszthelyen a főiskolán. Azután levelezőn koptatta a padokat Debrecenben és Gödöllőn is, vállalatgazdasági szakmérnöki oklevelet és mérlegképes könyvelői papírt is szerzett.
Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Diótermesztés: stabil piac, kedvező ár
A dió siker növénye a gyümölcstermelésnek. Beltartalmi értékei kiválóak, a reform étkezésbe is beilleszthető. Stabil a piaci helyzete, értékesítési ára kedvező a termelőknek. A dió árugyümölcs termő területe megduplázódott, meghaladja hétezer hektárt. Az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területen termelik. Az ültetvények legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de Somogyban is jelentős területen termelik.
Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje
A NAK Komárom-Esztergom vármegye tatai irodájában Dr. Balogh Zoltán elnökkel és Németh András igazgatóval ültünk le beszélgetni a vármegye agrárgazdaságának helyzetéről. Bár az ország legkisebb területű vármegyéjéről van szó, volt miről szót váltani, csak abbahagyni tudtuk a beszélgetést, és jó néhány témakört csupán érintőlegesen említettünk. Mindez jelzi, hogy igen pezsgő kamarai és agrárgazdasági élet zajlik a vármegyében, mégpedig az összefogás jegyében.
Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza