2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hangavári Szőlőbirtok Hudácskó Pincészet

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hudácskóné Magyar Katalin és Magyar Anita, 2017/07/01

Jó bornak is kell a cégér, tartja az ősi mondás, amelynek a mai változata, hogy reklám, marketing nélkül nem lehet jó piacot találni.

A Hudácskó Pincészetnek azonban nincs szüksége reklámra, mert 1975 óta, amióta a családi pince megalakult, a visszajáró vendégek – akik szájhagyomány útján viszik jó hírét a borászatnak – elviszik, elfogyasztják az éves termést.

A Hudácskó Pincészetet Hudácskó János és felesége, Magyar Katalin alapította 1975-ben. A rendszerváltás után a gyerekekkel bővítették a birtokot, és megalakították a Hangavári Szőlőbirtokot, így ma már a két név tulajdonképpen egy családi vállalkozást képvisel. A Hangavári név a hanga növényből, amely ezen a vidéken bőségesen terem, és a Várhegyről ered, ami a kedvenc helye a családnak. Hudácskó János három éve elhunyt, így a család, a feleség, és Anita lányuk viszik tovább a pincészetet.


Hudácskóné Magyar Katalin és Magyar Anita

Maga a pincészet Bodrogkisfaludon található, 18 hektár szőlőn gazdálkodnak. A család hobbi szinten kezdett borászkodni, mivel volt egy kis pincéjük, és feldolgozójuk. Innen indultak, és lépésről lépésre fejlesztették a birtokot. A borászati üzemet 1990-ben kezdték el építeni, mégpedig teljesen önerőből. Katalin ugyanis elárulta, hogy sem hitelt, sem támogatást nem vettek igénybe, mert mindig úgy érezték, hogy jó bort csak szabad ember készíthet, s ha elkötelezik magukat a banknál, akkor már megkötötték a kezüket. Mára már látványnak is tetszetős a családi borászat, hiszen a kétezer négyzetméteres pince, feldolgozó mellett palackozó, vendégház fogadja a borkedvelőket. A vendégházban nincs szálláslehetőség, de ebéddel, vacsorával látják el a pincészet borait kóstoló és kedvelő vendégeket.

A 18 hektár öt falu határában található, és nyolc dűlőt foglal magába. A Várhegy, a Lapis-, a Somos-dűlőkön, a Tokaji borvidékre jellemző I. osztályú területeiken szigorú hozamkorlátozással és késői szürettel magas puttonyszámú aszúkat és nagy, száraz borokat készítenek. Kínálatukban a Tokaj-Hegyaljára jellemző minőségi borok és borkülönlegességek mindegyike szerepel, melyek kóstolására és megvásárlására a pincészetnél is lehetőséget biztosítanak. „A TOP 10 száraz furmint 2017” kategóriában a Furmint száraz Lapis a második helyezést érte el. A fő szőlőfajta a furmint – az idei év a furmint éve! –, hiszen a terület 70 százalékán ez terem, míg a hárslevelű 27 százalékot, a sárga muskotály 3 százalékot foglal el a szőlőterületükből. A dűlőszelektált száraz borok mellett – ha az időjárás is kedvez – félédes, édes borok is készülnek, s ebből is az aszú és az aszúeszencia az, amelyek már a csúcskategóriát képviselik. Az évi 20 ezer palack bor a pincészetnél elkel, mivel a világ minden tájáról érkeznek vendégek, akik nemcsak a kiváló borokkal, hanem a borvidékkel, a bortermeléssel kapcsolatos új ismeretekkel is távoznak.

Ha jó bort készít az ember, az elviszi a hírét a borászatnak, jelentette ki Katalin. Anita borász végzettségű, s a kaliforniai Nappavölgyben is dolgozott, ahonnan új tapasztalatokkal gazdagodva tért haza. A Hangavári Szőlészet, Hudácskó Pincészet tehát jó kezekben van, s a küzdelmes, de eredményes múlttal a hátuk mögött a jelen, és a jövő is ígéretes.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza