Amiből nem lehet kimaradni

Kategória: Gépesítés | Szerző: Agrárium-összeállítás, 2014/04/10
Címkék: GPS, GPS-vezérlés, precíziós technológia, automata kormányzás, RTK, RTK-jel

A nagy mezőgazdasági gépgyártók, növénytermesztési technológiákat fejlesztő cégek nézete már régen az, hogy világ népessége rohamosan növekszik, s ahhoz, hogy ezt a népességet ki tudjuk elégíteni élelemmel, a mezőgazdasági termelés olyan fokú növelése szükséges, amit a hagyományos módszerekkel, a precíziós technika nélkül nem tudunk elérni.

A gazdák, a termelők szempontjából ugyanakkor ennél sokkal többet nyom a latban, hogy ezzel a technológiával jóval költséghatékonyabban tudnak gazdálkodni. Az automata kormányzás segítségével például minimalizálhatók az átfedések, így csökkenthető az inputanyag-felhasználás, a menetszám, az éjszaka is pontos munkavégzéssel pedig optimalizálható a munkaidő-kihasználás – hogy csak néhány olyan előnyt említsünk meg, ami valóban a gazdák zsebére megy.

A ma ismert rendszerek

A precíziós gazdálkodás úgymond belépő szintje az átfedések és precizitás növelése az automata kormányzás segítségével. A precíziós technológiáról ez az, ami mindenkinek elsőre az eszébe jut: egyenesen menni átfedések nélkül. Magyarországon 80–90 százalékban ez van elterjedve.

Az első jelszint (EGNOS) 40 cm–1 m pontosságú, ami inkább csak párhuzamos nyomkövetésre vagy közúti navigációra alkalmas, mezőgazdasági termelésben a precíziós technológia előnyeit már nem lehet kihozni vele.

A következő jelszint (SF1) kb. 25 cm pontosságú és ingyenes szolgáltatás. Az automata kormányzás egyébként már ezzel a jelpontossággal is megbízhatóan tud működni. A hátránya viszont, hogy nem megismételhető, 15 percen túl a jelek „elugorhatnak”.
A következő jelszint (SF2) már egy pontosabb korrekciós jel, kb. 5–10 cm pontosságú. Ennek már előfizetési díja van, ami évente kb. 180 ezer forint körül van, viszont még mindig nem megismételhető.

Az SF1 és SF2 a belépő szint a mezőgazdaságban. Olyan termelők, akik még sohasem használtak navigációt és fokozottan költségérzékenyek, kezdhetik ezekkel a jelszolgáltatásokkal. Ez a szint még csak az átfedések csökkentésére alkalmas, illetve a gépkezelő munkáját könnyíti meg nagyban. Alkalmazhatók műtrágyaszóráshoz, permetezéshez, talaj­műveléshez. A termelőnek tehát már a technológia megválasztása előtt célszerű eldönteni, hogy milyen jelpontossággal kíván dolgozni.

A következő lépcsőfok az RTK-pontosság, ami nemcsak pontosabb, de megismételhető is. Ezen a szinten már nemcsak az átfedéscsökkentés és a költségtakarékosság realizálható, hanem olyan új művelési technológiák bevezetésére is lehetőséget teremt, mint például a sávos művelés, amikor tavasszal direkt az őszi lazítózáskor keletkező hullámos talajprofil barázdáiba vetünk.

Ehhez persze már az RTK-jel 2–2,5 cm-es megismételhető pontossága szükséges. Ma a mezőgazdaságban ez a legnagyobb pontosság, amit el lehet érni, de szántóföldi viszonyok közepette ez bőven elegendő is. Ez a szolgáltatás előfizetős, éves díjhoz van kötve, ami jelenleg 120 ezer forint. Magyarországon jelenleg ez a jelpontosság lényegében mindenhol elérhető, biztosított a teljes lefedettség.

Magyarországon kétfajta RTK jelszolgáltatás létezik, a KITE Zrt. hálózata bázis és ismétlő állomásokra épül, és direkt kapcsolat van a bázisállomás és a vevő között. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) rendszere ezzel szemben a mobil adatforgalmi rendszert használja. Ennek akkor tapasztalható a hátránya, ha nincs telefonos lefedettség, ami a mezőgazdasági területeken előfordulhat.
Létezik olyan megoldás is, hogy a gazdálkodó nem előfizet a jelszolgáltatásra, hanem megvásárol egy saját bázisállomást, azt felállítja a saját területén, és így használja az RTK-jelet. Ennek az ára azonban nagyságrendileg többe kerül, mint az előfizetett jelszolgáltatás, és a karbantartásáról, felügyeletéről is a megának kell gondoskodnia.

A technológia bevezetése a gyakorlatban

Amikor valaki, eldönti, hogy szeretné bevezetni a precíziós technológiát, felkeresi valamelyik kereskedő céget, ahonnan kimegy egy kolléga és felméri az adott gazdaságot, annak a már meglévő és esetleg a technológiának megfelelően továbbfejleszthető gépparkját, a területeit, a céljait. A rendszer alapvetően a gépekből, a navigációból és a jelszolgáltatásból áll. Vannak kereskedők, akik ezeket csomagban ajánlják és értékesítik, míg mások csak egy-egy részterület értékesítésével foglalkoznak, esetleg szorosabb üzleti-technikai kapcsolatban állva egymással. Jó azonban tudni, hogy itt egy érzékeny, komputer vezérelte eszközrendszerről van szó, ahol ugyanúgy előfordulhatnak a legjobb szándék mellett is kompatibilitási problémák, mint ahogy az megesik az otthoni számítógépes vagy szórakoztató elektronikai eszközeink esetében is. Az ugyanazon gyártó célirányosan fejlesztett, komplett eszköz-szolgáltatás csomagjának bevezetésekor ennek alig van valószínűsége.

Gyakori kérdés, hogy mikor, milyen feltételek teljesülése mellett térül meg ez a beruházás. Itt több szempontot is figyelembe kell venni: az inputanyag megtakarítás – vetésnél 3–5%, permetezésnél, műtrágyaszórásnál 5–8% – mellett fontos az üzemanyag-megtakarítás, a pontosabb munkavégzés általi hozamnövekedés és a humánerőforrás jobb kihasználása is.

A precíziós technológia gazdasági előnyei

Itt nyilván a legnagyobb pontosságú RTK-jel nyújtotta lehetőségeket célszerű figyelembe venni. Az átfedések elkerülését már többször említettük, és itt nem lehet elégszer hangsúlyozni a jel állandóságát, így megismételhetőségét, ami mindennek az alapja. Az átfedések kikü­szöbölése pedig jelentős inputanyag – műtrágya-, vetőmag-, permetszer- – megtakarítással jár.

Vetésnél természetesen nem szükséges a nyomjelző használata. Jelentős hozamnövelő és költségcsökkentő tényező lehet az őszi talaj-előkészítés és a tavaszi vetés összehangolása, vagyis új technológiai elemként a sávos művelés alkalmazása.

Az automata kormányzás segítségével a legtöbb munkaművelet éjszaka is elvégezhető, ezzel kitolható a munkaidő, növelhető az effektív munkavégzés. Általánosságban is elmondható, hogy a precíziós technológia alkalmazásával javulnak a gépkezelő munkakörülményei.
Az öntözésben az RTK-jellel ki lehet váltani a Lineárokat eddig vezérlő földkábeleket: akár előre fel lehet venni a kívánt nyomvonalat, elhelyezni egy RTK-antennát, és innentől kezdve az fogja vezérelni a kormányzást. A földkábelek lefektetéséhez képest ez egy költséghatékony megoldás, plusz az öntözőrendszer könnyebben áttelepíthető egy másik táblára, ahol csak ugyanezt az eljárást kell megismételni. A precíziós technológiával megoldható a földbe fektetett öntözőcső fölé vetés is.

Meg kell említeni a 3D navigáció lehetőségét is. Az állandó 2 cm-es pontosság már lehetőséget ad a függőleges vezérlésre is. Ez hasznos segítség lehet dréncsőfektetéskor, talaj szintezésnél vagy vízelvezető vápa készítésnél is. Éppen nemrég próbálták ki Magyar­országon először a rétegvonalas művelést traktor-munkagép aktív irányításával. Ez azt jelentette, hogy magas fokú lejtőn nemcsak a traktort irányítják aktívan, hanem a rászerelt irányítótárcsák és navigációs jelek segítségével például a vetőgépet is. Ehhez előre felvették a terület magassági adatait, ezután a különböző magasságú rétegek mentén a nyomvonalakat úgy vették fel, hogy a vetett sorok mindig merőlegesek legyenek a lejtőirányra a talajerózió, kultúrakimosódás elkerülése és a vízmegőrzés végett.

Permetezőgépek szórókeretein a precíziós technológiában megoldható az automatikus szakaszvezérlés, tehát ahova már egyszer juttattunk ki vegyszert ott automatikusan elzárnak a szakaszok, vagyis a kijuttatás nem csak teljes munkagépszélességben lehetséges. Ez ugyanígy megoldható természetesen műtrágyaszóráskor vagy vetéskor is.

Ez az inputanyag-megtakarításon felül a környezetvédelem szempontjából is jelentős.
A differenciált kijuttatás az előre meghatározott előírási térképek szerinti kijuttatást képes biztosítani, mégpedig automatikusan, gépkezelői beavatkozás nélkül. Mindehhez természetesen a technológiának megfelelő gépek szükségesek!

Hozam és nedvesség mérővel felszerelt kombájn és szecskázó gépeknél lehetőség van hozamtérképek készítésére is, ezek aztán később az alapjai lehetnek az adott területen a differenciált inputanyag-kijuttatásnak. Egyes szecskázó gépeknél a beltartalom mérésére is van lehetőség.

ISOBUS

Maga az ISOBUS a gép CANBUS-ának a kiterjesztése a munkagépre is, vagyis hogy a gép monitora lássa a munkagép érzékelőit, jeladóit is és szervesen összekapcsolja a két eszközt. Számos olyan funkció van, amellyel az ISOBUS-os munkagépek többet tudnak a hagyományos társaiknál. Egyik ilyen a visszaellenőrzés: Például permetezésnél a rendszer észleli azt is, ha a fúvókákon a szabályozottnál több permetlé folyik át, ebből következtetni lehet a fúvóka kopására, és lehet a cseréjéről intézkedni. ISOBUS-os permetezőknél a szórókeret automatikus szintezése is megvalósítható az ultrahangos érzékelők segítségével. Vagy ezen a rendszeren keresztül lehetséges az, hogy a vetőgép a sebességjelet a traktor radarjáról vegye át.

Távfelügyelet

A modern, költséghatékony gazdálkodásban óriási jelentősége van. Lényegében azt jelenti, hogy a gazdának lehetősége van webes felületen keresztül minden pillanatban látni az összes gépének a legfontosabb paramétereit. Tehát nemcsak azt, hogy éppen hol van, hanem a komplett gépdiagnosztikát. Ez egyrészt alkalmat ad a helyes munkavégzés folyamatos ellenőrzésére, másrészt az esetleges meghibásodások megelőzésére, vagy ha már a hiba megtörtént, a szervizszolgálat számára a lehető leggyorsabb beavatkozásra. De talán ezeknél is fontosabb, hogy a komputer által rögzített adatokat különböző webes felületeken gazdasági szempontok szerint lehet lekérni, kigyűjteni és összesíteni. Ez segítség lehet különböző technológiai és gazdasági döntések meghozatalában a cégvezető számára.

Ajánlott kiadványokLigetvári Ferenc (szerk.):
Földmérési és térképészeti alapismeretek