2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kiszámíthatóság érdekében kötelező szerződést kötni a termelővel meggyfelvásárláskor

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/06/12
Címkék: gyümölcstermesztés, meggy

Meghatározott tartalommal kötelező szerződést kötni az idei szezontól a friss meggy értékesítésekor – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Kecelen.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Meggy Szakmai Konferenciát, ahol minden évben jelen vannak a meggypiac meghatározó szereplői, csak úgy, mint a legnagyobb, leginnovatívabb meggytermelők, a meggyfeldolgozó cégek képviselői, egyetemi kutatók, agrárpolitikai képviselők. A rendezvényen a növényvédelem, növénykondicionálás, továbbá a meggypiacot érintő kérdések voltak fókuszban az előadások alkalmával.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: A meggy termőterülete hazánkban közel 13 ezer hektár, amivel a második legnagyobb területű gyümölcskultúra Magyarországon. Idén eddig ebből több mint 4.200 hektár termőfelületet ért különböző természeti káresemény, amelynek következtében idén 55-60 ezer tonna termés várható – tette hozzá.

A meggyágazatot érintő támogatások közül kiemelte, hogy a termeléshez kötött támogatások rendszere az idei évtől megváltozott a gyümölcsültetvények tekintetében, hiszen szétválasztásra kerültek az extenzív és az intenzív ültetvények, amelyek közül az utóbbiak az előzetes tervek alapján hektáronként mintegy kétszer annyi támogatást kapnának, mint a kevésbé korszerű hagyományos ültetvények. Ez azt jelent, hogy a tavalyi támogatási kérelmek után járó hektáronkénti 90 ezer forintnyi támogatás már differenciálódni fog a 2017. évi kérelmek esetében

Szólt arról, hogy a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosulásával idei évtől a termelői igényeknek megfelelően a friss meggy Magyarországon történő értékesítése szerződési kötelezettséggel jár. A kiszámítható üzleti és piaci viszonyok érdekében idéntől a meggyet felvásárló piaci szereplőknek írásbeli ajánlatot kell tenniük a termelők felé és kötelező szerződésben rögzíteni még a szállítások megkezdése előtt többek között a szállított termékekért fizetendő árat vagy az annak előre kalkulálhatóságát lehetővé tevő képletet, valamint a szállítandó termékek mennyiségét és minőségét, a szállítások ütemezését, a szállításra és az áru kifizetésére vonatkozó szabályokat.

A Földművelésügyi Minisztérium célja az elmúlt években hullámzó meggypiac stabilizálása, a termelés korszerűsítésének és jövedelmezőségének javítása – szögezte le előadásában.

Ajánlott kiadványokHolb Imre (szerk.):
Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezés
Dr. Magda Sándor (szerk.) - Dr. Marselek Sándor (szerk.):
Kertészet - A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológia alapjai
Felföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban
Bakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza