2026. 04. 03., péntek
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A METU új képzést indít a magyar borkultúra fejlesztésért

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: METU Sajtóközlemény, 2017/06/20
Címkék: borászat, borkultúra, bor- és párlatismereti kurzus

Az ár, a márka és a hangulat befolyásolja leginkább a magyar egyetemisták borválasztását a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felmérése szerint. Az ország első, magyar WSET képzésre is jogosult egyetemeként a METU minden hallgatójának elérhetővé teszi a középszintű bor- és párlatismeret kurzust. Az intézmény a kezdeményezéssel összhangban 34 hazai borkülönlegességből választotta ki saját protokollborát.

Kevésbé foglalkoztatja a magyar egyetemistákat a bor évjárata és származási helye, míg az adott márka ismertsége, az ital ára, a hangulat és az alkalom annál inkább befolyásolja borválasztásukat – derül ki a METU felméréséből, amelyben az egyetem több mint 250 hazai és külföldi hallgatóját kérdezte meg borfogyasztási szokásairól. A Magyarországon tanuló külföldiek számára is az ár és a hangulat a borválasztás döntő szempontja, a márka ismertsége és az alkalomnak megfelelő bor kiválasztása azonban számukra nem prioritás. A döntésnél a tesztek, értékelések vagy ajánlások sincsenek hatással a fiatalokra.

A megkérdezett külföldi és magyar hallgatók hasonló mértékben árérzékenyek egy üveg bor megvásárlásakor. A hazai diákok 44 százaléka, míg a nemzetközi egyetemisták 42 százaléka 1000-2000 forint között vásárol saját fogyasztásra, de mindkét csoportban a válaszadók kevesebb, mint ötöde szerzi be 1000 forint alatt kedvenc italát. A magyar egyetemisták közel ötöde vásárol 2000-3000 forintért bort, minden tízedik megkérdezett pedig 3000-4000 forintot is hajlandó kifizetni a magasabb minőségért. A válaszadó külföldiek 14 százaléka általában 4000 forint feletti összeget szán erre.

A magyar borkultúra, valamint a mértékletes borfogyasztás támogatása érdekében indította el a METU középszintű bor- és párlatismeret kurzusát. „A magyar kultúrában meghatározó szerepe van a bornak, ami az üzleti élet gyakori kiegészítője is. A METU-n most elindított képzés célja a változó igényeknek és az új fogyasztási szokásoknak megfelelő italismeret átadása, kóstolási módszerek bemutatása az érdeklődő hallgatók számára” – mondta Herczeg Ágnes nemzetközi borakadémikus, a METU borturisztikai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének szakvezetője. A kurzus mélyrehatóan, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően foglalkozik a legfontosabb szőlőfajtákkal és legfőbb termőhelyeikkel. A hallgatók megismerhetik a tanfolyamon bemutatott fajtákból készülő borstílusokat, az eredetvédelmi rendszereket és a borcímkéken található legfontosabb kifejezéseket, de sorra kerülnek az órákon a legfontosabb párlatok és likőrök is.

A képzés elindítása apropóján a METU egy asztalhoz ültette a szakma néhány jelentős szereplőjét, hogy megvitassák, milyen kihívásokkal szembesül a magyar borászok és fogyasztók következő generációja. A résztvevők hangsúlyozták, hogy mindkét oldalon a folyamatos edukáció kiemelt jelentőségű a hazai borkultúra fejlődésében, ami az elmúlt tíz évben nagy ugrást tett előre. Laposa Zsófia szerint a gasztronómia és a turizmus kéz a kézben jár a borászattal, így a rendszerváltás után fellendült borkultúra nagyban segítette a hazai gasztrokultúra fejlődését is. Krasznai Zsófia, a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének alelnöke a kurzus eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a képzésben résztvevő diákok objektíven, minőségében tudják értékelni a borokat. Herczeg Ágnes kiemelte, hogy a jövő fogyasztói trendjeit a ma hallgatói alakítják, éppen ezért nagyon fontos, hogy nemzetközi szintű képzést kapjanak. A borakadémikus véleménye szerint, ez a magyar bor marketingje szempontjából is kiemelt jelentőségű. Dr. Vass László, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora úgy vélte, hogy a borászati és gasztronómia trendek alapján kialakított ismeretanyag integrálása az egyetemi képzésbe tovább erősíti az intézmény egyediségét a hazai felsőoktatási palettán.

A kerekasztalt követően az egyetem kihirdette a METU borversenyének győztesét, amit hazai női borászok több mint harminc magyar borkülönlegességéből választott ki a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének szakértő zsűrije. A lista első helyén a Laposa4hegy, 2016-os Olaszrizlingje végzett, amelyet a Budapesti Metropolitan Egyetem protokollborává választottak. A második helyezést Laposa Apukám Világa 2015-ös Olaszrizlingje kapta, a harmadik helyet pedig Luka Enikő Luka Zweigelt 2015-ös évjáratú bora szerezte meg.


További információ:
Varga Imre
+36 1 312 7289
+36 30 433-9092
ivarga@noguchi.hu


A Budapesti Metropolitan Egyetemről
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Magyarország legnagyobb magánkézben lévő felsőoktatási intézménye. A Metropolitanen 2 karon, 4 fő képzési területen folyik képzés: kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet. A folyamatosan bővülő magyar és angol nyelvű kínálatban jelenleg 33 alapszak, 16 mesterszak, 25 szakirányú továbbképzés és 8 felsőoktatási szakképzés közül választhatnak az egyetem iránt érdeklődők. A Metropolitannek jelenleg közel 6500 hallgatója van, akik 2011-től már nemcsak a fővárosban, hanem Hódmezővásárhelyen is folytathatják tanulmányaikat. Az intézmény 2001 óta meghatározó és dinamikusan fejlődő szereplője a hazai felsőoktatásnak. Képességfejlesztő tréningrendszere egyedülálló. A Metropolitan jelenleg 40 országban közel 140 külföldi intézménnyel tart fenn partnerkapcsolatot. Az angliai Coventry Egyetemmel kötött exkluzív partnerségnek köszönhetően a neves brit diplomát 2016 szeptemberétől a Metropolitan Egyetem hallgatói is megszerezhetik.

Ajánlott kiadványokDr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Buza Péter (szerk.):
A nagy KADARKAkönyv
Dr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyve
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.
Bor: élvezet és egészség
Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.
A betiltott műhús
Nincs akkora képzelő erőm, hogy a Márton-napi libasült helyett műhúst falatozzak egy pohár friss bor mellett – foglalja össze barátom a kétkedését, amikor a jövendő gasztrokultúráról beszélgetünk. Közvetlen veszély nincs is arra, hogy a mesterséges húsok sorakozzanak a boltok polcain. Kiváltképpen most, amikor már törvény tiltja Magyarországon a szintetikus műhúsok gyártását és forgalmazását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza