2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A METU új képzést indít a magyar borkultúra fejlesztésért

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: METU Sajtóközlemény, 2017/06/20
Címkék: borászat, borkultúra, bor- és párlatismereti kurzus

Az ár, a márka és a hangulat befolyásolja leginkább a magyar egyetemisták borválasztását a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felmérése szerint. Az ország első, magyar WSET képzésre is jogosult egyetemeként a METU minden hallgatójának elérhetővé teszi a középszintű bor- és párlatismeret kurzust. Az intézmény a kezdeményezéssel összhangban 34 hazai borkülönlegességből választotta ki saját protokollborát.

Kevésbé foglalkoztatja a magyar egyetemistákat a bor évjárata és származási helye, míg az adott márka ismertsége, az ital ára, a hangulat és az alkalom annál inkább befolyásolja borválasztásukat – derül ki a METU felméréséből, amelyben az egyetem több mint 250 hazai és külföldi hallgatóját kérdezte meg borfogyasztási szokásairól. A Magyarországon tanuló külföldiek számára is az ár és a hangulat a borválasztás döntő szempontja, a márka ismertsége és az alkalomnak megfelelő bor kiválasztása azonban számukra nem prioritás. A döntésnél a tesztek, értékelések vagy ajánlások sincsenek hatással a fiatalokra.

A megkérdezett külföldi és magyar hallgatók hasonló mértékben árérzékenyek egy üveg bor megvásárlásakor. A hazai diákok 44 százaléka, míg a nemzetközi egyetemisták 42 százaléka 1000-2000 forint között vásárol saját fogyasztásra, de mindkét csoportban a válaszadók kevesebb, mint ötöde szerzi be 1000 forint alatt kedvenc italát. A magyar egyetemisták közel ötöde vásárol 2000-3000 forintért bort, minden tízedik megkérdezett pedig 3000-4000 forintot is hajlandó kifizetni a magasabb minőségért. A válaszadó külföldiek 14 százaléka általában 4000 forint feletti összeget szán erre.

A magyar borkultúra, valamint a mértékletes borfogyasztás támogatása érdekében indította el a METU középszintű bor- és párlatismeret kurzusát. „A magyar kultúrában meghatározó szerepe van a bornak, ami az üzleti élet gyakori kiegészítője is. A METU-n most elindított képzés célja a változó igényeknek és az új fogyasztási szokásoknak megfelelő italismeret átadása, kóstolási módszerek bemutatása az érdeklődő hallgatók számára” – mondta Herczeg Ágnes nemzetközi borakadémikus, a METU borturisztikai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének szakvezetője. A kurzus mélyrehatóan, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően foglalkozik a legfontosabb szőlőfajtákkal és legfőbb termőhelyeikkel. A hallgatók megismerhetik a tanfolyamon bemutatott fajtákból készülő borstílusokat, az eredetvédelmi rendszereket és a borcímkéken található legfontosabb kifejezéseket, de sorra kerülnek az órákon a legfontosabb párlatok és likőrök is.

A képzés elindítása apropóján a METU egy asztalhoz ültette a szakma néhány jelentős szereplőjét, hogy megvitassák, milyen kihívásokkal szembesül a magyar borászok és fogyasztók következő generációja. A résztvevők hangsúlyozták, hogy mindkét oldalon a folyamatos edukáció kiemelt jelentőségű a hazai borkultúra fejlődésében, ami az elmúlt tíz évben nagy ugrást tett előre. Laposa Zsófia szerint a gasztronómia és a turizmus kéz a kézben jár a borászattal, így a rendszerváltás után fellendült borkultúra nagyban segítette a hazai gasztrokultúra fejlődését is. Krasznai Zsófia, a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének alelnöke a kurzus eddigi tapasztalatai alapján elmondta, hogy a képzésben résztvevő diákok objektíven, minőségében tudják értékelni a borokat. Herczeg Ágnes kiemelte, hogy a jövő fogyasztói trendjeit a ma hallgatói alakítják, éppen ezért nagyon fontos, hogy nemzetközi szintű képzést kapjanak. A borakadémikus véleménye szerint, ez a magyar bor marketingje szempontjából is kiemelt jelentőségű. Dr. Vass László, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora úgy vélte, hogy a borászati és gasztronómia trendek alapján kialakított ismeretanyag integrálása az egyetemi képzésbe tovább erősíti az intézmény egyediségét a hazai felsőoktatási palettán.

A kerekasztalt követően az egyetem kihirdette a METU borversenyének győztesét, amit hazai női borászok több mint harminc magyar borkülönlegességéből választott ki a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének szakértő zsűrije. A lista első helyén a Laposa4hegy, 2016-os Olaszrizlingje végzett, amelyet a Budapesti Metropolitan Egyetem protokollborává választottak. A második helyezést Laposa Apukám Világa 2015-ös Olaszrizlingje kapta, a harmadik helyet pedig Luka Enikő Luka Zweigelt 2015-ös évjáratú bora szerezte meg.


További információ:
Varga Imre
+36 1 312 7289
+36 30 433-9092
ivarga@noguchi.hu


A Budapesti Metropolitan Egyetemről
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Magyarország legnagyobb magánkézben lévő felsőoktatási intézménye. A Metropolitanen 2 karon, 4 fő képzési területen folyik képzés: kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet. A folyamatosan bővülő magyar és angol nyelvű kínálatban jelenleg 33 alapszak, 16 mesterszak, 25 szakirányú továbbképzés és 8 felsőoktatási szakképzés közül választhatnak az egyetem iránt érdeklődők. A Metropolitannek jelenleg közel 6500 hallgatója van, akik 2011-től már nemcsak a fővárosban, hanem Hódmezővásárhelyen is folytathatják tanulmányaikat. Az intézmény 2001 óta meghatározó és dinamikusan fejlődő szereplője a hazai felsőoktatásnak. Képességfejlesztő tréningrendszere egyedülálló. A Metropolitan jelenleg 40 országban közel 140 külföldi intézménnyel tart fenn partnerkapcsolatot. Az angliai Coventry Egyetemmel kötött exkluzív partnerségnek köszönhetően a neves brit diplomát 2016 szeptemberétől a Metropolitan Egyetem hallgatói is megszerezhetik.

Ajánlott kiadványokBuza Péter (szerk.):
A nagy KADARKAkönyv
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.
Nagykun 2000 Mg. Zrt.: előny a többlábon állás
Nagy érdeklődés mellett zajlott június 13-án a Nagykun 2000 Mg. Zrt. központjában és a kísérleti parcelláknál a regionális fajtabemutató. A két nagy hazai nemesítőház, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged (amely intézet tavaly ünnepelte a megalakulásának a centenáriumát), és az Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár (amely tavaly volt 75 éves) kutatói ismertették a GK és az Mv kalászos gabonák nemesítési eredményeit, termesztéstechnológiai újdonságait. Bori Tamással, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. elnök-igazgatójával arról is beszélgettünk, hogy a cégcsoport tevékenysége több lábon áll, amely tevékenységben a rizstermesztés jelenti a meghatározó portfoliót.
Éder Tamás: Ilyen terhek mellett a hazai élelmiszerek nem drágák
Nagy kérdés, hogyan reagálnak a sertéspiaci szereplők a ragadós száj- és körömfájás okozta nehézségekre, mindenesetre az állomány tavaly nőtt, és a beruházási pályázatok is sokat lendíthetnek az állattenyésztők és a feldolgozók lehetőségein – derül ki az Agráriumnak nyilatkozó Éder Tamásnak, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökének a szavaiból.
Az élelmiszer-minőség és ami mögötte van
Ami a fogyasztónak talán csak annyi, hogy „finom”, az élelmiszer-előállítók számára jóval többet jelent. Ahhoz ugyanis, hogy egy élelmiszerről el lehessen mondani, hogy a minőségével minden rendben van, a teljes termékláncon belül minden szereplőnek be kell tartani egy sor olyan előírást, ami nem csupán például a termék ízéről, állagáról, hanem annak biztonságos fogyaszthatóságáról is szól.
Újszerű digitalizációs megoldások Az Állatorvostudományi Egyetem és a Makrom Kft. közös projektje
Digitális élelmiszerbiztonsági rendszerrel támogatott, táplálkozásélettani szempontból kedvező hatású tejtermék fejlesztéssel kínál megoldást a Makrom Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a tejérzékenységben érintettek és a tudatos fogyasztók számára. A “Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése” című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314 millió forintos támogatásával valósul meg.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza