2026. 08. 18., kedd
Ilona
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az új beruházások gyorsítják a gyümölcságazat felfutását

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/06/21
Címkék: zöldség-gyümölcs termesztés, tárolás, hűtőház, TÉSZ

A magyar gyümölcságazat növekedésének és jövőbeni versenyképességének záloga a termelők szerveződése és a beruházási lehetőségek mind jobb kihasználása – hangsúlyozta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár az Alba Fructus Kft (korábbi Natbolé Kft.) hűtőházának avatóján, Iváncsán.

Jelentős, mintegy 1,6 milliárd forint értékű beruházással bővítette zöldség-gyümölcs tárolási és feldolgozási kapacitását a Fejér megyei Natbolé Kft, amely a jövőben Alba Fructus Kft. néven folytatja tevékenységét. A termelési és értékesítési szervezetként működő vállalkozás több mint 1,2 milliárd forintot nyert a kormányzat, kifejezetten TÉSZ-ek számára kiírt pályázatán. Ennek révén a régió egyik legjelentősebb élelmiszer-feldolgozó üzeme létesült, amely mások mellett cseresznyét, meggyet, őszi- és kajszibarackot, körtét, almát és bogyósgyümölcsöt dolgoz fel és értékesít.
Czerván György az eseményen kiemelte, az üzem jó példa arra, hogy a termelői összefogások nem csak jól működnek, de hatékonyan is pályázhatnak. Az Alba Fructus Kft. ugyanis 33 termelő taggal, TÉSZ-ként üzemel. A jövő útja a termelők szövetkezése – mondta a szakállamtitkár -, hiszen csak így lehet olyan kiegyenlített minőségű, nagy árualappal a piacon megjelenni, ami alkupozícióba hozza a termelőket a kereskedőkkel szemben. Így a gazdák kevésbé vannak kiszolgáltatva a piac ingadozásának, illetve az esetleges eladási nehézségeknek. A TÉSZ-ek megszervezése, illetve a már meglévőkbe való belépés a zöldség-gyümölcs termékpályán, gazdasági szempontból a leginkább ésszerű. Jelenleg 70 ilyen szerveződés létezik az ágazatban, összefogva mintegy 17.000 termelő munkáját. A TÉSZ-ek 35 ezer hektáron 45 milliárd forint értékű terméket állítanak elő.
Czerván György szintén az iváncsai példa alapján hangoztatta, hogy növelni érdemes a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozottsági fokát. A magasabb feldolgozottság ugyanis hozzáadott értéket jelent, ami pedig magasabb jövedelmet hoz a gazdálkodónak. Az élelmiszeripari beruházásokat a kormány több jogcímen is támogatja, elsősorban a Széchenyi 2020 Program keretében.
Czerván György előadásában a zöldség-gyümölcságazat egészéről szólva kiemelte: 2016-ban a kibocsátás 348,5 milliárd forint, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forint volt. Ez 13,3%-a, illetve 3,4%-a a teljes mezőgazdaság termelési értéknek. Az ágazat évről évre jobban teljesít.

Ajánlott kiadványokDr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Kaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyve
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Dr. Magda Sándor (szerk.) - Dr. Marselek Sándor (szerk.):
Kertészet - A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológia alapjai

Ez is érdekelhetiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányaiLehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésébenMegjelent a kertészetek korszerűsítését támogató pályázat

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza