2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az új beruházások gyorsítják a gyümölcságazat felfutását

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/06/21
Címkék: zöldség-gyümölcs termesztés, tárolás, hűtőház, TÉSZ

A magyar gyümölcságazat növekedésének és jövőbeni versenyképességének záloga a termelők szerveződése és a beruházási lehetőségek mind jobb kihasználása – hangsúlyozta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár az Alba Fructus Kft (korábbi Natbolé Kft.) hűtőházának avatóján, Iváncsán.

Jelentős, mintegy 1,6 milliárd forint értékű beruházással bővítette zöldség-gyümölcs tárolási és feldolgozási kapacitását a Fejér megyei Natbolé Kft, amely a jövőben Alba Fructus Kft. néven folytatja tevékenységét. A termelési és értékesítési szervezetként működő vállalkozás több mint 1,2 milliárd forintot nyert a kormányzat, kifejezetten TÉSZ-ek számára kiírt pályázatán. Ennek révén a régió egyik legjelentősebb élelmiszer-feldolgozó üzeme létesült, amely mások mellett cseresznyét, meggyet, őszi- és kajszibarackot, körtét, almát és bogyósgyümölcsöt dolgoz fel és értékesít.
Czerván György az eseményen kiemelte, az üzem jó példa arra, hogy a termelői összefogások nem csak jól működnek, de hatékonyan is pályázhatnak. Az Alba Fructus Kft. ugyanis 33 termelő taggal, TÉSZ-ként üzemel. A jövő útja a termelők szövetkezése – mondta a szakállamtitkár -, hiszen csak így lehet olyan kiegyenlített minőségű, nagy árualappal a piacon megjelenni, ami alkupozícióba hozza a termelőket a kereskedőkkel szemben. Így a gazdák kevésbé vannak kiszolgáltatva a piac ingadozásának, illetve az esetleges eladási nehézségeknek. A TÉSZ-ek megszervezése, illetve a már meglévőkbe való belépés a zöldség-gyümölcs termékpályán, gazdasági szempontból a leginkább ésszerű. Jelenleg 70 ilyen szerveződés létezik az ágazatban, összefogva mintegy 17.000 termelő munkáját. A TÉSZ-ek 35 ezer hektáron 45 milliárd forint értékű terméket állítanak elő.
Czerván György szintén az iváncsai példa alapján hangoztatta, hogy növelni érdemes a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozottsági fokát. A magasabb feldolgozottság ugyanis hozzáadott értéket jelent, ami pedig magasabb jövedelmet hoz a gazdálkodónak. Az élelmiszeripari beruházásokat a kormány több jogcímen is támogatja, elsősorban a Széchenyi 2020 Program keretében.
Czerván György előadásában a zöldség-gyümölcságazat egészéről szólva kiemelte: 2016-ban a kibocsátás 348,5 milliárd forint, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forint volt. Ez 13,3%-a, illetve 3,4%-a a teljes mezőgazdaság termelési értéknek. Az ágazat évről évre jobban teljesít.

Ajánlott kiadványokDr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyve
Dr. Becz Miklós:
Hogyan alapítsunk szövetkezetet?
Dr.Szabó István:
Növények ápolási munkái
Juhász Ágnes:
Virágkötészet

Ez is érdekelhetiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányaiLehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésébenMegjelent a kertészetek korszerűsítését támogató pályázat

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza