Kornél
A termőtalajok fokozottabb védelmét kezdeményezi az agrártárca
Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: MTI, 2017/06/21
Címkék: termőföld, termőtalaj, talajvédelem, talaj tápanyag, termőképesség
A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Nagy István azt követően beszélt a témáról, hogy szakemberek a termőföld minőségének jövőjéről, valamint a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban. Az államtitkár kiemelte: a termőtalajok védelmét és az uniós szabályozó, valamint támogatási rendszereket, továbbá a talaj tápanyagtartalmával összefüggő kérdéseket az eddiginél jobban össze kellene hangolni. Ennek érdekében kezdeményez európai összefogást a minisztérium.
Hozzátette: nem helyes az a szemlélet, hogy a támogatások általában csak mennyiségi alapon járnak a gazdálkodóknak. A támogatásokban minőségi szempontokat is célszerű érvényesíteni, és ebben a talaj minőségének előkelő helyen kell szerepelnie - mondta Nagy István.
Az államtitkár felidézte: nagy kihívás elé néz a mezőgazdaság, mivel a Föld népessége 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a gyorsan gyarapodó népességnek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Például több fehérjét kell biztosítani az embereknek - mondta.
Hozzátette: ugyanakkor szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a csökkenő termőterület okozta gondokkal is. Magyarországon 1990 óta 1 millió hektárral kisebb a termőterület nagysága, mint korábban. Emellett pedig a talaj termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.
Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is - mutatott rá.
Így Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet és a termőföld. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj - húzta alá Pénzes Éva.
Ajánlott kiadványok
Orlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr.Posta László:
A termőföldhasználat gazdasági kérdései
Ez is érdekelheti
Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium
Közel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogramba
Elérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlatHelyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza