2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A termőtalajok fokozottabb védelmét kezdeményezi az agrártárca

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: MTI, 2017/06/21
Címkék: termőföld, termőtalaj, talajvédelem, talaj tápanyag, termőképesség

A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Nagy István azt követően beszélt a témáról, hogy szakemberek a termőföld minőségének jövőjéről, valamint a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban. Az államtitkár kiemelte: a termőtalajok védelmét és az uniós szabályozó, valamint támogatási rendszereket, továbbá a talaj tápanyagtartalmával összefüggő kérdéseket az eddiginél jobban össze kellene hangolni. Ennek érdekében kezdeményez európai összefogást a minisztérium.
Hozzátette: nem helyes az a szemlélet, hogy a támogatások általában csak mennyiségi alapon járnak a gazdálkodóknak. A támogatásokban minőségi szempontokat is célszerű érvényesíteni, és ebben a talaj minőségének előkelő helyen kell szerepelnie - mondta Nagy István.
Az államtitkár felidézte: nagy kihívás elé néz a mezőgazdaság, mivel a Föld népessége 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a gyorsan gyarapodó népességnek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Például több fehérjét kell biztosítani az embereknek - mondta.
Hozzátette: ugyanakkor szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a csökkenő termőterület okozta gondokkal is. Magyarországon 1990 óta 1 millió hektárral kisebb a termőterület nagysága, mint korábban. Emellett pedig a talaj termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.
Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is - mutatott rá.
Így Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet és a termőföld. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj - húzta alá Pénzes Éva.

Ajánlott kiadványokBozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Mikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiNagyszabású földértékesítési programot indít az AgrárminisztériumKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új vízforrások és mérhető környezeti adatok az agrárium szolgálatában
A víz újrahasználatához szükséges technológiák rendelkezésre állnak. Mi a Klarwin Magyarországnál azt tapasztaljuk, hogy a szélesebb hazai alkalmazásnak ma elsősorban a jogszabályi háttér szab határt. Egy hazai kommunális szennyvíztisztító telepen is bemutattuk, hogyan kezelhető tovább a már megtisztított szennyvíz. Az agrárvállalkozásoknak a vízkezelés mellett levegőminőségi mérőrendszereket is kínálunk, amelyekkel jobban megismerhetik telephelyük környezeti hatásait.
A Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik stabil meghatározó szereplője
A szarvasi székhelyű Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik meghatározó és stabil szereplője. A cég egy családi gazdaságból fejlődött ki, 2011-ben alapították, és Besenczy Zoltán ügyvezetésével az ország egyik legfontosabb bio-integrátori szervezetévé nőtte ki magát. A vállalat helyzete, piaci pozíciója és tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ökológiai termeléssel és a célzott támogatási rendszerekkel. Besenczy Zoltánnal beszélgettünk.
Kihívásokkal küzd a biogazdálkodás
A hazai ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az elmúlt évtized dinamikus növekedése után jelenleg egy stabilizálódó, strukturális kihívásokkal küzdő, de folyamatosan támogatott ágazatként jellemezhető. Az ellenőrzött területek mérete mára megközelíti a 400 ezer hektárt (a KSH legfrissebb adatai szerint 384 ezer hektár felett jár), ami a teljes hazai mezőgazdasági terület több mint 6-7 százalékát teszi ki.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza