2026. 10. 02., péntek
Petra
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A termőtalajok fokozottabb védelmét kezdeményezi az agrártárca

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: MTI, 2017/06/21
Címkék: termőföld, termőtalaj, talajvédelem, talaj tápanyag, termőképesség

A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Nagy István azt követően beszélt a témáról, hogy szakemberek a termőföld minőségének jövőjéről, valamint a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban. Az államtitkár kiemelte: a termőtalajok védelmét és az uniós szabályozó, valamint támogatási rendszereket, továbbá a talaj tápanyagtartalmával összefüggő kérdéseket az eddiginél jobban össze kellene hangolni. Ennek érdekében kezdeményez európai összefogást a minisztérium.
Hozzátette: nem helyes az a szemlélet, hogy a támogatások általában csak mennyiségi alapon járnak a gazdálkodóknak. A támogatásokban minőségi szempontokat is célszerű érvényesíteni, és ebben a talaj minőségének előkelő helyen kell szerepelnie - mondta Nagy István.
Az államtitkár felidézte: nagy kihívás elé néz a mezőgazdaság, mivel a Föld népessége 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a gyorsan gyarapodó népességnek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Például több fehérjét kell biztosítani az embereknek - mondta.
Hozzátette: ugyanakkor szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a csökkenő termőterület okozta gondokkal is. Magyarországon 1990 óta 1 millió hektárral kisebb a termőterület nagysága, mint korábban. Emellett pedig a talaj termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.
Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is - mutatott rá.
Így Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet és a termőföld. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj - húzta alá Pénzes Éva.

Ajánlott kiadványokMikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Imre József :
Termőföldünk
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiNagyszabású földértékesítési programot indít az AgrárminisztériumKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza