2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Naponta frissülő aszályindex mutatja, hogy mekkora a szárazság Magyarországon

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2017/06/29
Címkék: aszály, aszályindex, talajnedvesség

Napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai: a mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

A naponta frissülő aszályindexet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki. A szakemberek rácshálózattal fedték le az ország területét és minden egyes rácspontra vonatkozóan kalkulálják ki a szárazság mértékét - olvasható az mta.hu-n.
Az aszályindex kiszámításához figyelembe veszik a meteorológiai adatokat, valamint a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait (fejlettség, levélfelület).
A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A szakemberek folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket négy különböző talajszint mélységében, és kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását.
A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékmennyiséget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.
A számítás során eredményül kapott NLA skála öt fokozatból áll, amely a nincs aszálytól (0) a súlyos aszályig (5) terjed.

Ez is érdekelhetiTeendők tartósan vízhiányos időszak eseténNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miattEgyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
„Az esélyt teremtő víz” - A víz az egyenlőség és a fenntartható agrárium alapja
A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – hívja fel a figyelmet a víz világnapja kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A biztonságos ivóvízhez és megfelelő higiéniai körülményekhez való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és egyben a társadalmi egyenlőség kulcsa.
Lagroland - természetesen...
A Lagroland Kft-t 2006 szeptemberében alapította Lassu Béla, a cél már a kezdetekben is a professzionális szántóföldi növénytermesztés volt …természetesen a legjobbnak lenni!
A DélKerTÉSZ valódi védernyő a tagságának
„A kertészeti ágazat csak akkor lesz verseny- és életképes, ha erős termelői szervezetekre és valódi termelői együttműködésekre épül. A szétszórt, néhány hektáros gazdaságok önmagukban nem tudnak stabil, nagy mennyiségű és egyenletes minőségű nyersanyagot adni a feldolgozóknak”, jelentette ki Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) elnöke. A DélKerTÉSZ Magyarországon a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet, így az elnök bőséges tapasztalattal rendelkezik a TÉSZ sikeres működtetésében.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza