Ignác
Naponta frissülő aszályindex mutatja, hogy mekkora a szárazság Magyarországon
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2017/06/29
Címkék: aszály, aszályindex, talajnedvesség
Napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai: a mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.
A naponta frissülő aszályindexet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki. A szakemberek rácshálózattal fedték le az ország területét és minden egyes rácspontra vonatkozóan kalkulálják ki a szárazság mértékét - olvasható az mta.hu-n.
Az aszályindex kiszámításához figyelembe veszik a meteorológiai adatokat, valamint a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait (fejlettség, levélfelület).
A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A szakemberek folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket négy különböző talajszint mélységében, és kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását.
A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékmennyiséget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.
A számítás során eredményül kapott NLA skála öt fokozatból áll, amely a nincs aszálytól (0) a súlyos aszályig (5) terjed.
Ez is érdekelheti
Teendők tartósan vízhiányos időszak esetén
Nőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miatt
Egyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Bor: élvezet és egészségBort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.Tragédiákkal terhelt az idei év
A vetőmagágazat idei teljesítményéről szólva Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendő rosszabb eredménnyel zárt, mint a történelmi aszályról elhíresült és sok negatív tapasztalatot hozó 2022-es év, mert mindkét évben jellemzőek voltak a nagyon magas hőmérsékletek és a csapadékszegény időszakok.Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.Ha friss fenyőt szeretne, keresse a hazai termelésűt
Országszerte közel kétmillió fenyőfa kel el a következő napokban, a vásárlók ma már jellemzően minden fenyőfaj esetében magyar termelésből származó portékával találkozhatnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint az idén a csapadékhiány és a rovarkártevők okoztak gondot a termelőknek, ennek ellenére a kínálat ebben a szezonban is kiváló minőségű.Nem a rekordok éve az idei a rizságazatban
A hazai rizságazat a megváltozott klimatikus viszonyok miatt nem zárja jó eredménnyel az idei évet. Bori Tamás, a Nagykun 2000 Zrt. elnök-igazgatója, és a Rizs Szövetség elnöke, nem csak az ágazat helyzetéről, hanem a Nagykun 2000 Zrt. idei tevékenységi nehézségeiről, eredményeiről is tájékoztatott.Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza