2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A zöldfelület-gazdálkodás újraszabályozását sürgeti a dísznövényágazat

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Magyar Idők, 2017/06/30
Címkék: dísznövény termesztés, kertészet

Válságban van a hazai dísznövényágazat, a termelőket a dömpingáron érkező import mellett a 27 százalékos áfa és a magas adóteher nyomán kialakult szürkegazdaság is fojtogatja.


A szakma a városokban kiültethető fák és egynyári növények termesztésében látja a kitörés lehetőségét. Ehhez azonban számos jogszabály módosításán keresztül el kell érni, hogy az önkormányzatok hosszú távú zöldfelület-gazdálkodási tervvel rendelkezzenek, az abban foglaltak betartását pedig a települési főépítész mintájára kinevezett főkertészek felügyeljék – szerepel a napilap cikkében.

Mint írják, nincs túl jó helyzetben a hazai dísznövénytermesztés, az elmúlt évben a termőterület és az árbevétel is csökkent, ráadásul az importnyomás egyre nagyobb súllyal nehezedik az ágazat szereplőire. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az elmúlt évben 1272 hektáron foglalkoztak különböző dísznövények termesztésével a vállalkozók, ez az előző évhez képest közel hatvanhektáros csökkenést jelent. A terület 93 százalékán egyébként faiskolák működtek tavaly, 4 százalékán vágott virág, míg 3 százalékán cserepes és hagymás termesztés folyt az országban. Az AKI adatai szerint az ágazat árbevétele mintegy 300 millió forinttal, 8,8 milliárd forintra esett vissza az elmúlt évben.

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke szerint több sebből vérzik az ágazat, így a visszaesés mögött is számos probléma áll. A termelést elsősorban a magas adóteher hátráltatja.

– A 27 százalékos forgalmi adó gyakorlatilag megfojtja a díszkertészetet, az irreálisan magas adóteher miatt a szürkegazdaság is egyre nagyobb teret nyer. Azok a cégek, amelyek megpróbálnak tisztességes eszközökkel versenyben maradni, szinte két héten belül megbuknak – hívta fel a figyelmet. Emiatt a beruházási kedv is nagyon alacsony, holott nagy szükség lenne a fejlesztésre az ágazatban.

Az innovatív megoldásokhoz jelentős mennyiségű tőkére lenne szükség, a díszkertészek azonban méretük miatt az uniós pénzekért folyó versenyben is hátrányos helyzetből indulnak. Megfelelő irányú beruházások hiányában azonban a termelés hatékonysága is romlik, az árut egyre magasabb önköltség mellett tudják előállítani a cégek.

Holott a magyar piacon az ár diktál, a vásárlók zöme az olcsóbb termékeket keresi. Azzal pedig, hogy az elmúlt időszakban egyre több üzletlánc- és diszkontbolthálózat kínálatában jelentek meg a szobanövények és a vágott virágok mellett az egyéb dísznövények is, még nagyobb versenyhátrányba kerültek a hazai vállalkozások.

– Bár a különböző üzletláncokban kapható termékek minősége sokszor nem megfelelő, az árak miatt nem tudjuk felvenni a versenyt az importból származó kínálattal – jegyezte meg a szakember.

Az egyetlen kitörési pontot jelenleg a gazdaságosan működtethető faiskolák és az egynyári növénytermesztés jelentheti.

Ehhez azonban Orlóci László szerint arra van szükség, hogy a jelenlegi kaotikus rendszer helyett az ágazatnak kedvező szabályokhoz kössék a települések zöldfelület-gazdálkodását.

A szövetség folyamatosan egyeztet ennek megvalósításáról a döntéshozókkal, a Miniszterelnökséghez máig több javaslatot juttattak el. Ezek egyike kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy hosszabb távú stratégiát dolgozzanak ki a területen, pontosan jelezve, hogy mikor, hol és milyen növényekre lesz szükségük. A szövetség minden évben összeállít egy ajánlást azokról a fajokról, amelyek alkalmasak a kiültetésre, és közegészségügyi problémát sem okoznak. Ehhez igazodva szabályoznák, hogy mit és hova ültethetnek az önkormányzatok. A rendeletek betartását pedig – a települési főépítész mintájára létrehozott – főkertészek ellenőriznék a jövőben.

Ajánlott kiadványokKerek Zoltán - Marselek Sándor:
A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Dr. Szalai József:
Évszakok a kertekben
Dr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió

Ez is érdekelhetiA kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményeiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányaiLehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza