Erik
A zöldfelület-gazdálkodás újraszabályozását sürgeti a dísznövényágazat
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Magyar Idők, 2017/06/30
Címkék: dísznövény termesztés, kertészet
Válságban van a hazai dísznövényágazat, a termelőket a dömpingáron érkező import mellett a 27 százalékos áfa és a magas adóteher nyomán kialakult szürkegazdaság is fojtogatja.
A szakma a városokban kiültethető fák és egynyári növények termesztésében látja a kitörés lehetőségét. Ehhez azonban számos jogszabály módosításán keresztül el kell érni, hogy az önkormányzatok hosszú távú zöldfelület-gazdálkodási tervvel rendelkezzenek, az abban foglaltak betartását pedig a települési főépítész mintájára kinevezett főkertészek felügyeljék – szerepel a napilap cikkében.
Mint írják, nincs túl jó helyzetben a hazai dísznövénytermesztés, az elmúlt évben a termőterület és az árbevétel is csökkent, ráadásul az importnyomás egyre nagyobb súllyal nehezedik az ágazat szereplőire. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az elmúlt évben 1272 hektáron foglalkoztak különböző dísznövények termesztésével a vállalkozók, ez az előző évhez képest közel hatvanhektáros csökkenést jelent. A terület 93 százalékán egyébként faiskolák működtek tavaly, 4 százalékán vágott virág, míg 3 százalékán cserepes és hagymás termesztés folyt az országban. Az AKI adatai szerint az ágazat árbevétele mintegy 300 millió forinttal, 8,8 milliárd forintra esett vissza az elmúlt évben.
Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke szerint több sebből vérzik az ágazat, így a visszaesés mögött is számos probléma áll. A termelést elsősorban a magas adóteher hátráltatja.
– A 27 százalékos forgalmi adó gyakorlatilag megfojtja a díszkertészetet, az irreálisan magas adóteher miatt a szürkegazdaság is egyre nagyobb teret nyer. Azok a cégek, amelyek megpróbálnak tisztességes eszközökkel versenyben maradni, szinte két héten belül megbuknak – hívta fel a figyelmet. Emiatt a beruházási kedv is nagyon alacsony, holott nagy szükség lenne a fejlesztésre az ágazatban.
Az innovatív megoldásokhoz jelentős mennyiségű tőkére lenne szükség, a díszkertészek azonban méretük miatt az uniós pénzekért folyó versenyben is hátrányos helyzetből indulnak. Megfelelő irányú beruházások hiányában azonban a termelés hatékonysága is romlik, az árut egyre magasabb önköltség mellett tudják előállítani a cégek.
Holott a magyar piacon az ár diktál, a vásárlók zöme az olcsóbb termékeket keresi. Azzal pedig, hogy az elmúlt időszakban egyre több üzletlánc- és diszkontbolthálózat kínálatában jelentek meg a szobanövények és a vágott virágok mellett az egyéb dísznövények is, még nagyobb versenyhátrányba kerültek a hazai vállalkozások.
– Bár a különböző üzletláncokban kapható termékek minősége sokszor nem megfelelő, az árak miatt nem tudjuk felvenni a versenyt az importból származó kínálattal – jegyezte meg a szakember.
Az egyetlen kitörési pontot jelenleg a gazdaságosan működtethető faiskolák és az egynyári növénytermesztés jelentheti.
Ehhez azonban Orlóci László szerint arra van szükség, hogy a jelenlegi kaotikus rendszer helyett az ágazatnak kedvező szabályokhoz kössék a települések zöldfelület-gazdálkodását.
A szövetség folyamatosan egyeztet ennek megvalósításáról a döntéshozókkal, a Miniszterelnökséghez máig több javaslatot juttattak el. Ezek egyike kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy hosszabb távú stratégiát dolgozzanak ki a területen, pontosan jelezve, hogy mikor, hol és milyen növényekre lesz szükségük. A szövetség minden évben összeállít egy ajánlást azokról a fajokról, amelyek alkalmasak a kiültetésre, és közegészségügyi problémát sem okoznak. Ehhez igazodva szabályoznák, hogy mit és hova ültethetnek az önkormányzatok. A rendeletek betartását pedig – a települési főépítész mintájára létrehozott – főkertészek ellenőriznék a jövőben.
Ajánlott kiadványok
Bakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája
Ez is érdekelheti
A kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményei
A zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai
Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozóA magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza