Ilona
Eddig 10,5 milliárdnyi kártérítést kapták a gazdálkodók
Kategória: Állattenyésztés | Forrás: vg.hu, 2017/06/30
Címkék: baromfi tenyésztés, madárinfluenza
Elérte a 11 milliárd forintot madárinfluenza miatti leölésekből, megsemmisítésekből származó, gazdálkodókat ért közvetlen kár. Ezen felül további 2 milliárd forintot jelentett az állategészségügyi hatóságoknál a megsemmisítés, védekezés, a fertőtlenítés és a laborvizsgálatok költsége – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott válaszából.
Emlékezetes, Magyarországon 2016 novemberében jelent meg a madárinfluenza. A járvány során 2016. november 3. és 2017. április 21 . között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) laboratóriuma összesen 240 baromfiállományban mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A járványügyi intézkedések során összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak a kitörések következtében.
Amennyiben az állattartók eleget tettek az állategészségügyi jogszabályokban foglalt kötelezettségeinknek, akkor az elhullott és leölt állatok, valamint a megsemmisített eszközök, takarmányok után a 100 százalékos állami kártalanításban részesültek. A betegség megállapítása esetén a teljes állományt fel kellett számolni minden esetben. A kártalanítási összeg megállapítása országosan egységesen a Baromfi Terméktanács által megadott piaci árkalkuláció alapján történt a megyei kormányhivatalokban és a járási hivatalokban, így ugyanazt a kártalanítási eljárást alkalmazták mind a professzionális, mind a háztáji állattartók esetén. A kártalanítási eljárásból azonban kizárható az az állattartó, aki nem tesz eleget a járványmegelőzéshez kapcsolódó kötelezettségeinek (pl. a szolgáltató vagy hatósági állatorvos értesítése az állományban előforduló megbetegedésekről, korlátozó intézkedések betartása, további károk megelőzése. Az állattartók a hazai költségvetésből kapták meg a kártalanítási összeg 100 százalékát. A járvány felszámolásához az Európai Unió is hozzájárul, a növény- és állategészségügyi vészhelyzeti alapból egyes költségek 75 százalékát utólagosan kifizeti hazánknak.
A jogszerűen megítélt 11 milliárd forintos kártalanítás 95 százaléka, mintegy 10,5 milliárd forintot már folyósítottak a tulajdonosoknak. A megyei kormányhivatalokban és járási hivatalokban eddig 741 madárinfluenza kártalanítási határozat készült, amelyből 644-et, azaz 87 százalékot kifizettek. A kártalanítások kifizetése azonban még nem zárult le. Bács-Kiskun megyében még áprilisban is voltak járványkitörések, valamint a fertőzött takarmányok elszállítása is zajlott. A kormányhivatalokban ezért még április-májusban is születtek új kártalanítási döntések, melyek 60 napos kifizetési határideje még nem járt le.
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Hőstressz és takarmányhiányEgész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza