Egyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/07/04
Címkék: jégkár, fagykár, aszály

Módosult a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény. Változott az aszály definíciója, pontosabb lett a tavaszi fagykár fogalma.

Egyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Szélesebb körű lett az aszály definíciója. A korábbi aszályfogalom kizárólag a csapadékadatokat vette figyelembe és figyelmen kívül hagyta a hőségnapokat, a légköri aszályt, mely a magas hőmérséklet miatt kialakuló alacsony relatív légnedvesség következtében megnövekedett magas párolgás miatt is a növények károsodását okozza. Az új definíció szerint a gazdálkodók aszály esetén akkor részesülnek kárenyhítési juttatásban, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el. A napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius-fokot, és a bekövetkezett káresemény, a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. A változtatással a termelők nagyobb eséllyel lesznek jogosultak kárenyhítő juttatásra.

Pontosabb lett a tavaszi fagykár fogalma. A korábbi megfogalmazás szerint a tavaszi fagykár olyan káresemény, amely során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved - ez a megfogalmazás értelmezési zavart okozott, mert egyes jogértelmezés szerint ez csak szőlő és gyümölcs kultúrák esetén értelmezhető, szántóföldi és zöldség kultúrák esetében nem. Az új definíció szerint tavaszi fagykár a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. Ez a megfogalmazás egyértelművé tette, hogy a káresemény minden kultúrára vonatkozik.

Változott a kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltétele, mely szerint kárenyhítő juttatás akkor jár, ha üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el. A korábbi években a hozamérték-csökkenést üzemi szinten számítottuk a teljes üzemméretre, az ügyfél összes területen termesztett összes kultúrájára. Az új szabályozással kárenyhítő juttatás akkor illeti meg a termelőt ha az elemi káreseménnyel érintett növénykultúrára vonatkozóan a kárbejelentésre hozott döntésben igazolható várható hozamcsökkenés (káresemény előtti és utáni hozam különbsége) a 30 százalékot meghaladja. A benyújtott kárenyhítő juttatási kérelem alapján igazolható hozamcsökkenés (azaz a referencia hozam és tárgyévi hozam különbsége) a 30 százalékot meghaladja és az igazolt üzemi szintű hozamérték-csökkenés az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 százalékot meghaladja.

A törvénymódosítás 2017. április 15-től hatályos, az aszály új definícióját június 15-ét követően benyújtott kárbejelentések esetében kell alkalmazni. Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.

Ez is érdekelheti Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságáról Teendők tartósan vízhiányos időszak esetén Nőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miatt

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Öntözés: fölzárkózunk Európához?
Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.Csak a minőségi vetőmagból lesz jó eredmény
Az Isterra Közép-Európa Kft. tavaszi vetőmagkínálatában a tavaszi árpa, a szója, a szemes cirok, a burgonya vetőgumó, és a takarmány borsó is megtalálható. A teljes vetőmagkínálat persze ennél jóval bővebb, hiszen az Isterra őszi vetésű kalászosok vetőmagjai egyre népszerűbbek a gazdák körében. Ez azért jó hír, mert az Isterra vetőmag nem csak biztonságos terméshozammal rendelkezik, hanem a cég a vetéstől a betakarításig rendelkezésre áll a termesztőknek. Perczel Péterrel, a Kft. cégvezetőjével beszélgettünk.Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.

Egyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Találja meg az Önnek való tartalmat

Hirdetés

Cikkek címkék

Tanulmány letöltése X

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X