Egyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/07/04
Címkék: jégkár, fagykár, aszály

Szélesebb körű lett az aszály definíciója. A korábbi aszályfogalom kizárólag a csapadékadatokat vette figyelembe és figyelmen kívül hagyta a hőségnapokat, a légköri aszályt, mely a magas hőmérséklet miatt kialakuló alacsony relatív légnedvesség következtében megnövekedett magas párolgás miatt is a növények károsodását okozza. Az új definíció szerint a gazdálkodók aszály esetén akkor részesülnek kárenyhítési juttatásban, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el. A napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius-fokot, és a bekövetkezett káresemény, a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. A változtatással a termelők nagyobb eséllyel lesznek jogosultak kárenyhítő juttatásra.

Pontosabb lett a tavaszi fagykár fogalma. A korábbi megfogalmazás szerint a tavaszi fagykár olyan káresemény, amely során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved - ez a megfogalmazás értelmezési zavart okozott, mert egyes jogértelmezés szerint ez csak szőlő és gyümölcs kultúrák esetén értelmezhető, szántóföldi és zöldség kultúrák esetében nem. Az új definíció szerint tavaszi fagykár a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. Ez a megfogalmazás egyértelművé tette, hogy a káresemény minden kultúrára vonatkozik.

Változott a kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltétele, mely szerint kárenyhítő juttatás akkor jár, ha üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el. A korábbi években a hozamérték-csökkenést üzemi szinten számítottuk a teljes üzemméretre, az ügyfél összes területen termesztett összes kultúrájára. Az új szabályozással kárenyhítő juttatás akkor illeti meg a termelőt ha az elemi káreseménnyel érintett növénykultúrára vonatkozóan a kárbejelentésre hozott döntésben igazolható várható hozamcsökkenés (káresemény előtti és utáni hozam különbsége) a 30 százalékot meghaladja. A benyújtott kárenyhítő juttatási kérelem alapján igazolható hozamcsökkenés (azaz a referencia hozam és tárgyévi hozam különbsége) a 30 százalékot meghaladja és az igazolt üzemi szintű hozamérték-csökkenés az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 százalékot meghaladja.

A törvénymódosítás 2017. április 15-től hatályos, az aszály új definícióját június 15-ét követően benyújtott kárbejelentések esetében kell alkalmazni. Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.

Ez is érdekelheti Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságárólTeendők tartósan vízhiányos időszak eseténNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miatt