2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tartósan vízhiányos időszak lesz

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/07/04
Címkék: aszály, vízhiány, vízkészletjárulék

2017. július 1-jével a belügyminiszter kihirdette – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett – tartósan vízhiányos időszakot. Így visszavonásig a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük.

Kihirdette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett tartósan vízhiányos időszak kezdetét Pintér Sándor belügyminiszter – áll a Magyar Közlöny június 30-án megjelent mellékletében. A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével az ország egész területén a tartósan vízhiányos időszak kezdete 2017. július 1-vel állapították meg. Egyúttal a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló rendelet szerint a 2017. június 17-től 2017. június 30-ig történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

A NAK korábban – a biztonságos élelmiszer-termelés fenntartása érdekében – a vízhiányos időszak visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte. A lépés a megelőző időszak csapadékhiányával magyarázható, amely miatt már akkor nagyjából 10-20 százalékkal kevesebb gabonatermést prognosztizáltak. A meteorológiai előrejelzések alapján, hosszabb távon is száraz, meleg, csapadékmentes időszakot vártak, amely azóta be is igazolódott.
A kialakult helyzet fokozza az aszálykárokat, valamint a szabadtéri tűzesetek kockázatát. A NAK kezdeményezése megteremti a mezőgazdasági és halászati termelés vízzel, illetve öntözővízzel való térítésmentes kiszolgálását, ami az éghajlati anomáliák által okozott további termésátlag-csökkentésének megállítását, valamint az agrárium költségterheinek mérséklését szolgálja.

Mindez azt is jelenti, hogy július 1-től visszavonásig a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után az éghajlati változások által okozott költségterhek mérséklése miatt.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés

Ez is érdekelhetiTeendők tartósan vízhiányos időszak eseténNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miattEgyértelműsítette a törvény az időjárási károk fogalmait

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
„Az esélyt teremtő víz” - A víz az egyenlőség és a fenntartható agrárium alapja
A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – hívja fel a figyelmet a víz világnapja kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A biztonságos ivóvízhez és megfelelő higiéniai körülményekhez való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és egyben a társadalmi egyenlőség kulcsa.
Lagroland - természetesen...
A Lagroland Kft-t 2006 szeptemberében alapította Lassu Béla, a cél már a kezdetekben is a professzionális szántóföldi növénytermesztés volt …természetesen a legjobbnak lenni!
A DélKerTÉSZ valódi védernyő a tagságának
„A kertészeti ágazat csak akkor lesz verseny- és életképes, ha erős termelői szervezetekre és valódi termelői együttműködésekre épül. A szétszórt, néhány hektáros gazdaságok önmagukban nem tudnak stabil, nagy mennyiségű és egyenletes minőségű nyersanyagot adni a feldolgozóknak”, jelentette ki Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) elnöke. A DélKerTÉSZ Magyarországon a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet, így az elnök bőséges tapasztalattal rendelkezik a TÉSZ sikeres működtetésében.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza