Volt már rosszabb félévünk is

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2017/07/03

Czerván György, államtitkár

– Államtitkár úr, az elmúlt év sikertörténet volt az agrárium életében. Mit jelent ez a számok nyelvén?

– A tavalyi évünk sok tekintetben rekordévnek számít. A mezőgazdaság meghatározó szerepet töltött be a nemzetgazdaság teljesítményének növelésében, hiszen a 2 százalékos GDP-növekedéshez 0,6 százalékponttal járult hozzá az ágazat. Többéves távlatban is kiemelkedő a mezőgazdaság teljesítménye, hiszen 2010 óta ez a negyedik év, amikor a mezőgazdaság húzóereje volt a nemzetgazdaság növekedésének. De hasonlóan jó eredményeket értünk el az ágazat kibocsátása terén is, ami azt jelenti, hogy a termésmennyiségek és a piaci árak szorzata a termeléshez kötődő támogatásokkal együtt folyóáron 55 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, míg változatlan áron 33 százalékos a növekedés. Ebben az eredményben nemcsak a szántóföldi növénytermesztés játszott fontos szerepet – bár meg kell jegyezni, hogy a fontosabb szántóföldi növények többségénél rekordhozamok voltak –, hanem az állattenyésztés eredményei is hozzájárultak a kiugró teljesítmény eléréséhez. Nőtt az állatállomány is, például a szarvasmarha esetében, a vágóállat-kibocsátás valamennyi ágazatnál növekedett, emellett – a nemzetközi piaci válság ellenére – emelkedett a tejtermelés is. A gyümölcs- és a zöldségágazat jó közepes évet zárt, vagyis mindegyik ágazati szereplő kivette részét az eredményekből. Ugyanez volt a helyzet az agrár-külkereskedelemben is, az agrárkivitel értéke 2016-ban ismét meghaladta a 8 milliárd eurót, amely 2012 után minden idők második legnagyobb értékének számít. S ha az import alakulását is hozzávesszük, akkor az akítvum 3–3,5 milliárd euró, ami a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének csaknem egyharmadát teszi ki. Az ágazat bruttó hozzáadott értéke változatlan áron 17 százalékkal növekedett az elmúlt évben, így nagyon magasra tettük a mércét, s nehéz lesz felülmúlni a bázist az idei évben.

– Annál is inkább, mert a külső körülmények nem igazán teszik ezt most lehetővé.

– Pontosan, hiszen nagyon szeszélyes volt az időjárás. 27 hektáron volt téli fagykár, főleg a repce sínylette meg a szántóföldi növények közül, majd a tavaszi fagykár is megtette a magáét, hiszen több mint 30 ezer hektáron okozott problémát, elsősorban a szántóföldi növényekben, de az ültetvényekben is meglehetősen nagy károk keletkeztek, s a gyümölcsösökben, a szőlőágazatban is nagy pusztítások voltak. Májusban volt ugyan csapadék, de azt aszályos időszak követte. Hogy színes legyen a paletta, júniusban megjöttek a jégesők, ennek következtében a jégkár a harmadik helyre „küzdötte fel” magát. A nyár nagy része még előttünk van, így lehetséges, hogy a terület nagyságát illetően a jégkár utoléri a fagykárt. Az aratás megkezdődött, friss számok még nincsenek, mert még az elején vagyunk a betakarításoknak.

– De a területek nagyságát ismerjük…

– Árpából 237 ezer hektárt, repcéből 270 ezer hektárt, az őszi búzából egymillió hektár alatti területet vetettek a gazdálkodók. A termésmennyiség olyan kiugró biztos nem lesz, mint tavaly, s még a viharkárok is befolyásolják az eredményeket. A nagy melegben a búzaszemek egy része megszorult, ez mindenféleképpen hozamcsökkenést jelent. A gabona világpiaci árai nem alakulnak kedvezően, az olajárak nyomottak, kérdés, hogy a világ más részein milyen termések lesznek, de jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni. Ami biztos, hogy az ország belső szükséglete bőségesen meglesz, mind az étkezési, mind a takarmánygabona esetében.

– A világ gabonapiaca jelentősen átrendeződik, ami talán a hazai termelésre is kihat. Gondolok itt a búza vetésterületének a csökkenésére. Ön szerint megindult-e egy folyamat a termésszerkezet átalakításában?

– Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája meghatározó tényező, hiszen a támogatási rendszer közös elvek alapján működik, és ez a szántóföldi növénytermesztést preferálja. Én nagyon nagy, lényeges változásokat nem várok ezen a területen, kisebb kiigazítások vannak, mert valóban csökkent a búza és a kukorica vetésterülete, de ez annak köszönhető, hogy más növények termesztését is próbáltuk ösztönözni az uniós szabályok keretei között. Például az olaj- és fehérjenövényekre gondolok, s ezek aránya nőtt is, míg a gyümölcsültetvények nagysága szinten maradt.

– De nem kellene gondolkodni a változtatáson? Éppen a világpiaci árak nyomott volta miatt kérdezem.

– A világpiaci árak, a piaci folyamatok természetesen rákényszerítik a gazdálkodókat arra, hogy átgondolják a vetés- és termelési szerkezetüket. Nyilvánvaló, hogy búzát sem érdemes minden áron termeszteni, mert 4–4,5 tonna hozam alatt ez is veszteséges. A területalapú támogatás, mivel a termeléstől elválasztott, nem akadályozza a piaci kereslethez történő alkalmazkodást, sőt a zöldítésen keresztül a diverzifikációt ösztönzi. A termelők persze, mérlegelik a tevékenységüket, hiszen verseny van, s csak az marad talpon, aki idehaza és nemzetközi szinten is hatékonyan termel. Az állattenyésztésben pedig olyan súlygyarapodási, naturális, takarmányhasznosítási mutatókkal kell rendelkeznie, ami szintén versenyképes egész Európában. Támogatásokkal ugyanis nem lehet a gazdálkodási lyukakat betömni, különösen nem hosszú távon.

– Láthatjuk ezt a különböző termékek válságos időszakaiban is.

– Rendkívüli piaci esetekben az állam besegít, be tud avatkozni, de a mozgásterünk korlátozott, hiszen Brüsszel engedélye nélkül a saját pénzünkből sem adhatunk annyi támogatást, amennyit akarunk.

– Felkészültek-e a gazdák a digitális forradalom kihívásaira? A precíziós gazdálkodás egyre inkább előtérbe előkerül, és szinte minden konferencián hallani erről.

– A gazdálkodók nagyobbik része készen áll, a kihívásokra jó válaszokat adni, de nyilván akad olyan réteg is, ez talán az idősebb generáció, ahol a generációváltás még nem történt meg, ahová még nem ért el a digitális forradalom szele. Itt azzal lehet számolni, hogy lesznek olyanok, akik nem tudnak a versenyben helytállni. A generációváltás idehaza szívügyünk, hiszen a fiatal gazdák kiemelt támogatásának mi voltunk az egyik szószólója az Európai Unióban. De látni kell, hogy nem minden esetben vonzó egy adott fiatal számára, hogy a nehéz mezőgazdaságban, mondjuk az állattenyésztésben keresse meg a kenyerét. Ha nincs jövedelem, akkor a fiatal nem marad a családi gazdaságban.

– A generációváltás kérdését összekötném a munkaerőhiánnyal…

– Magyarországon – ki merem jelenteni – nincs általános munkanélküliség, munkaerőhiány viszont van az adott területeken. Amikor a választókerületemben rendezvényen vagyok, állandóan azt hallom, hogy nincsen szakképzett munkaerő az állattenyésztésben, nincsen segédmunkás, aki leszedje a gyümölcsöt, a szőlőt, mégpedig jó minőségben, mert ehhez is kell szakértelem. A legegyszerűbb betanított munkához sincs már ember, s addig nem is lesz, amíg nem lesz vonzó, jövedelmező az adott szakterület. A gyakorlatorientált szakképzésnek fontos szerepe van, de a kutatás-fejlesztésnek, innovációnak is. A volument, a kapacitást lehet növelni, mert itt még vannak tartalékaink. Fajlagosan egy hektárra, egy állategységre vetítve folyamatosan csökken a munkaerőigény, mert egyrészt nincs elegendő munkaerő, másrészt a technika fejlődik, mivel így lehet csak versenyben maradni.

– Beszéljünk az állattenyésztés helyzetéről.

– A sertés esetében súlyos nemzetközi piaci válságon vagyunk túl, s ha nincs az a kormányzati segítség, ami a hazai költségvetésből megjelent, akkor lehet, hogy ma már nem beszélhetnénk hárommillió sertésről sem. Minden relatív, mert ha nincs a piaci válság, akkor viszont látványosabb eredményt tudtunk volna elérni a létszámnövekedés területén. Pozitív dolog, hogy a sertés tekintetében a teljes termékpályán megvalósult az áfa-csökkenés, ezért eljut a fogyasztóig. Most viszont azért nő a tőkehús ára, mert az alapanyagárak is elmozdultak a bevezetéskori mélypontról. Én örülök, hogy emelkedtek a felvásárlási árak, aminek a fogyasztói árban is meg kell jelennie, miként a bérnövekedés következményeinek is. Ha most is 27 százalék volna az áfa, akkor a fogyasztói árak lényegesen magasabbak lennének. Örülök, hogy a válságon túl vagyunk, s az alacsonyabb takarmányárak az önköltség csökkentését teszik lehetővé az állattartóknál, ami nagyobb jövedelmezőséget jelent. De itt is verseny van, a naturális mutatókban, technológiákban versenyezni kell a legkorszerűbb holland, dán állattartókkal. A szarvasmarhánál folyamatosan nő az állatállomány, a tejelő állomány 2010-hez képest 8 százalékkal, a húsmarha állomány viszont közel a kétszeresére nőtt. Közben a nemzetközi tejpiaci válságot is túlélte az ágazat, sőt ennek ellenére is nőtt a tejtermelés. Ebben egyértelműen kimutatható a kormányzati segítség, mert amikor nagy bajban voltak a termelők, akkor soron kívül hoztunk intézkedéseket.

– A baromfiágazat éppen most lábal ki a madárinfluenza járványból…

– Az idei év első négy hónapjában a csirkevágások tovább élénkültek, ugyanakkor a kacsa- és a libavágások visszaestek. A madárinfluenza ugyanis a vízi szárnyasokat érintette nagyon nagymértékben, ez most komoly gondokat okoz. A nemzeti és az uniós forrásokból igyekeztünk segíteni, ez még most is napirenden van, mert a termelőknek segítettünk, de a feldolgozóknak az uniós szabályok miatt eddig nem tudtunk olyan mértékben segíteni, ahogy szerettük volna, ám készül egy előterjesztés e tekintetben. Ha mindezt leszámíthatnánk, akkor a baromfiágazat nagyobb sikereiről beszélhetnénk. Annyi a tanulság, hogy hosszabb távon más tartástechnológiára kell berendezkedni.

– Szóljunk külön is az áfa-csökkentésről. A minisztérium generálisan szeretné elérni, hogy az élelmiszerek áfája egyformán 5 százalékos lenne. Ez segítené az ágazatok kifehérítését és a termelés növekedését.

– Ez klasszikus téma. A Kormány adópolitikájának a központjában az áll, hogy a forgalmi, fogyasztási típusú adókból kell az adóbevételek nagy részét beszedni, és az élőmunka terheit csökkenteni kell, hogy a foglalkoztatás növekedjen. A kettő egyszerre nem megy, és éppen az élelmiszerek köre az, ahol a forgalmi adókat igyekszik mérsékelni a Kormány. Ennek mi nagyon örülünk, mert a pozitív hatásokat kívánatosnak tartjuk. De miután a költségvetés makro mutatóinak alakulása is nagyon fontos az államháztartás egyensúlya miatt, ezért csak lépésről lépésre haladunk előre. Minden évben vontunk be új termékköröket az alacsonyabb áfa-körbe, jövőre a hal és a sertésbelsőség is bekerül a kedvezményezettek közé, de türelmet kérünk, mert egyszerre minden nem megy.

– A zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek is jogos igényük van az áfa-csökkentésre, mivel itt elég nagy a feketepiac mértéke.

– A feketegazdaság aránya valóban jelentős ebben az ágazatban, s a szereplők már régóta kérik a kedvezményes áfa-kulcsba való sorolást, de azt mondhatom, hogy ahogy a költségvetés engedi, úgy lépünk ezen a téren is. A gyümölcs- és a zöldségágazatot is termeléshez kötött támogatással segítjük, és a korszerűbb ültetvények kialakítására ösztönözzük a gazdálkodókat. Az idei évtől két boríték lesz a gyümölcságazatban: egy intenzív és egy extenzív támogatási lehetőség. Az intenzív támogatási összeg fajlagosan duplája az extenzívnek, ezzel is ösztönözzük, hogy korszerű irányba mozduljanak el a termelők, mivel a hazai ültetvények jelentős része elavult. S itt említem meg azt is, hogy a feldolgozóipar a vidékfejlesztési pályázatokból részesülhet, és tudomásom szerint 167 milliárd forintos keretösszegre 270 milliárd forint igény érkezett be. A Miniszterelnökség hamarosan meghozza a döntéseket, és remélem, hogy a feldolgozás szintje is növekedni fog a piaci igényekhez igazodóan.

– Végezetül: milyen félévet zárunk?

– A tavalyinál gyengébb félévet zárunk, de nem lesz tragikus az eredmény, szerintem jó közepes féléven leszünk túl. Nem ez lesz a legjobb éve a magyar mezőgazdaságnak, de volt már sokkal rosszabb is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai