Napraforgó-betakarítás, -adapterek

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő, 2017/07/09

A kereslet kielégítésére, amellett, hogy a nemesítők egyre jobb olajkihozatalú, egyre nagyobb hozamot biztosító és a betegségeknek egyre ellenállóbb rezisztens fajtákat és hibrideket állítanak elő, a vetésterület és a volumen is világszerte, így hazánkban is növekedést mutat. Ezt szemlélteti az 1. táblázat.

1. táblázat. A napraforgótermesztés alakulása hazánkban az elmúlt 4 évben
Forrás: 2013–2015.
KSH Stat adat; Agrofórum

Az előzőekben elmondott fajtahasználatnak, a hazai termesztéstechnológiának és agrotechnikának, valamint a magas színvonalú műszaki és nem utolsósorban a kedvező ökológiai háttérnek köszönhetően alakulhattak ki az 1. táblázatban szereplő termelési adatok, melyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

Az 1. táblázat szerinti kedvező felvásárlási ár mellett a napraforgó-termesztés sikeréhez az is hozzájárul, hogy a gabonafélékkel vetésforgóban termeszthető, bár növény-egészségügyi okok miatt csak 5 évenként kerülhet sorra, a termesztéstechnológiája – különös tekintettel a gépesítésre és a gépi munkákra – ahhoz hasonló. A termesztés gépi munkaműveletei a gabonatermesztés technológiában alkalmazott gépekkel elvégezhetőek. A napraforgó jövedelmező termeszthetőségének azonban egyik fontos feltétele a betakarítási veszteségek csökkentése. A betakarítási veszteségek csökkentése a napraforgó betakarítása során a betakarítási munkák, az állománykezelés, a szárítási, deszikálási munkák gondos megszervezésével, a betakarítási időpont helyes megválasztásával, az aratás megfelelő műszaki feltételeinek és a megfelelő tisztító-szárító kapacitás biztosításával érhetők el.

A napraforgó betakarítása során az állomány kezelése, deszikálása a növény morfológiai tulajdonságai miatt elkerülhetetlen. Légi úton elvégezhető a megfelelő deszikálószerek felhasználásával és a vonatkozó biztonsági előírások betartásával, különösen a biztonsági sávok betartására és a vegyszerelsodródás veszélyére figyelve.

A napraforgó betakarítása egy menetben az arató-cséplő géppel történik. A betakarítási munkákhoz az arató-cséplő gépet – a kezelési utasítás előírásainak megfelelően – át kell szerelni, illetve be kell szabályozni. Az átszerelés a dobkosár, illetve a rosták cseréjéből állhat. A mai korszerű arató-cséplő gépek többsége azonban rendelkezik univerzális dobkosárral. A cséplőrés méretét elől 40 mm, hátul 30 mm körülire kell állítani, a dob kerületi sebességét minimálisra, azaz a dobfordulatot 350–400 f/percre célszerű beállítani. A mai arató-cséplő gépeken ez a paraméter reduktor nélkül is beállítható. Fontos a tisztítólevegő mennyiségének a pontos beszabályozása a kívánt magtisztaság biztosítására és a rostaveszteség minimalizálására.

A napraforgó a pergési veszteség képzésére hajlamos növény, különösen a vízelvonás utáni, leszárított állomány, éppen ezért a betakarítás – a pergési veszteségek minimalizálására – az arató-cséplő gépek vágóasztalának megfelelő átalakításával vagy megfelelő konstrukciójú, speciális napraforgó adapterekkel felszerelve történik.

A vágóasztal átalakítása

A hagyományos kalászos gabona vágóasztalok átszerelése a vágóasztalt megnyújtó fémtálcák felszerelésével történik. A tányérsérülések, illetve lehullások elkerülésére pedig a motollaujjakat burkolni kell. A vágóasztal vázszerkezetének, oldalfalainak és hátfalának hálós magasítókkal való növelése szintén a tányérelhullásokat akadályozza meg. Ez az átalakítás saját műhelyben is elvégezhető, de egyes gyártók komplett vágóasztal-toldatokat is kifejlesztettek. A hagyományos kalászos gabona vágóasztalok ilyen átszerelése rövidtávon, kisebb termőterületek betakarítására használható. Kis költséget jelent, kicsit nagyobb átszerelési munkával jár, de nagyobb pergési-, illetve elhagyási veszteséggel kell számolni.

A nagyobb kukorica és kisebb napraforgótermő területtel rendelkező gazdaságok részére szintén költségcsökkentő kompromisszumos megoldás a napraforgó betakarításra – az átszerelő készlettel rendelkező – csőtörő adapterek használata. Ilyen átalakító készletet szinte valamennyi csőtörő adaptert gyártó cég kifejlesztett a gyártmányaihoz. A csőtörő adapter átalakító készlete a csőtörő adapter fülesláncát hajtó lánckerékre szerelhető rotációs késből és a törőlécek alá szerelhető betétlemezből áll (1. ábra). Az adapter fülesláncai a napraforgószárát a forgókéshez húzzák, ami a tányért levágja, majd a fülesláncok a középre hordó csigához szállítják azt és a kipergett szemeket. Az átalakító készlettel szerelt kukorica csőtörők használata esetén is számottevő veszteséggel kell számolni.

1. ábra. A napraforgó átalakító szettekkel a csőtörők alkalmassá tehetők a napraforgó betakarítására

Napraforgó adapterek

A napraforgó betakarítására kialakított adapterek konstrukciójukat tekintve igazodnak a napraforgó morfológiai tulajdonságaihoz, ezeket és a felhasználói igénybevételeket követve az adaptergyártók a gyártmányaikat folyamatosan fejlesztik. A folyamatos fejlesztés eredményeként a napraforgó adaptereket két különböző konstrukciós csoportba, sortávolságra kevésbé érzékeny, sorfüggetlennek is nevezett gyűjtőtálcás, és soros gyűjtő-, illetve rezgőtálcás adapterek csoportjába sorolhatjuk.

Az említett konstrukciókat számos adaptergyártó cég szerepelteti a gyártmánylistáján, a gyártmányaik konstrukciójának jellemzőit a 2. táblázatban foglaltuk össze.

2. táblázat. A hazai gépkínálatban szereplő napraforgóadapter-gyártó cégek és konstrukcióik

A táblázat leírása alapján látható, hogy a gyártmányok között, illetve a piacon nagy volumenben jelen vannak a sorfüggetlen vagy a sortávolságra kevésbé érzékeny, gyűjtőtálcás betakarító adapterek (2. ábra). Ezek az adapterek – konstrukciójukból adódóan, szinte kivétel nélkül – fix vázkerettel, a soros adapterekhez képest duplaszámú előrenyúló tálcasorral készülnek. A tálcák az adapternek a gerendelyéhez csatlakoznak. A tálcasor alatt általában recés, bordázott behúzóhengert építenek be. A recézett, bordázott henger a napraforgószárakat elfekteti, a tálcák közötti résekbe behúzza a mögötte elhelyezett alternáló, vágó-, illetve kaszaszerkezethez, ahol a kaszaszerkezet a napraforgótányérok közvetlen közelében a szárat elvágja, így a motollához kevés szárrész és szármaradvány kíséretében jut el a tányér. A tálcák a veszteségek minimalizálására – a lehulló magvak minél tökéletesebb felfogására – különleges kialakításúak (3. ábra). A többnyire burkolt motolla a tányérokat a középre hordó csigához juttatja. Egyes típusokon a motolla burkolatát el is hagyják. A sortávolságra kevésbé érzékeny konstrukció előnye, hogy kevesebb melléktermék jut az arató-cséplő gép tisztítószerkezetére, mivel azonban az arató-cséplő gépek cséplő- és tisztítószerkezetét napraforgóban általában nem lehet leterhelni, ez az előny gyomos és fertőzött állomány betakarításakor jelentkezik.

2. ábra. Fix vázkeretű, sorfüggetlen vagy részben sorfüggetlen adapter gyűjtőtálcákkal

3. ábra. Sorfüggetlen vagy sortávolságra kevésbé érzékeny adapter különleges kialakítású gyűjtőtálcája

A fix vázkeretű, sortávolságra kevésbé érzékeny, gyűjtőtálcás napraforgó-betakarító adapterek újabb változatai az adapter teljes munkaszélességében dolgozó, függőleges tengelyű, mechanikus hajtású, merev gerendelyes szárzúzóval is felszerelhetők (4. ábra). Mivel az ilyen konstrukciójú adapterek a talaj közelében dolgoznak, a merev gerendelyes szárzúzó alacsony tarlót hagy maga után.

4. ábra. A sortávolságra kevésbé érzékeny adapter merev gerendelyes szárzúzója

A soros napraforgó-betakarító adapterek fix- és összecsukható vázkerettel, szárzúzós és szárzúzó nélküli változatban készülnek a 2. táblázat szerinti sorkiosztással, és különböző sortávolsággal. A mi mezőgazdasági gyakorlatunkban a 70–75 cm, de leginkább a 76,2 cm sortávolság a használatos (5–6. ábra). A soros napraforgó-betakarító adapterek gyűjtőtálcái rezgőtálcás kivitelben vagy behordólánccal kerülnek kialakításra.

5. ábra. Fix vázkeretű, 16-soros, rezgőtálcás napraforgó-adapter

6. ábra. Fix vázkeretű, merev gerendellyel szerelt soros adapter

A rezgőtálcás vagy behordóláncos konstrukciók fülesláncai vagy behúzóhevederei húzzák be az álló napraforgószárat a rotációs késsel felszerelt vágószerkezethez. A vágószerkezet a napraforgófejet levágja, ami közvetlenül a középrehordó csigához jut. A nagy menetemelkedésű középrehordó csiga középső részén elhelyezett bedobólapok a tányérokat az arató-cséplő gép ferdefelhordójára juttatják. Az adapter rezgéseiből származó dinamikus igénybevétel hatására a tányérból kirázódott kaszatok a rezgőmozgást végző gyűjtőtálcára jutnak, onnan pedig a rezgés hatására az adapter gyűjtővályújába, vagyis a csiga bedobólapjaihoz. A rezgőtálcák mozgatását egyes típusokon a tálca alatt elhelyezett tengely excentere, más típusoknál a behordóláncot meghajtó lánckerékre szerelt sántakerék végzi. Egyes típusoknál a tálcákon felül még egy plusz fülesláncot helyeznek el a biztonságos anyagtovábbítás érdekében (7. ábra).

7. ábra. A tányérok biztonságos továbbítását egyes típusokon ülesláncok segítik

Az újabb fejlesztésű rezgőtálcás vagy behordóláncos, gyűjtőtálcás adapterek szárzúzóval is felszerelhetők. Ezek a szárzúzó berendezések paralelogramma felfüggesztésű, hidrosztatikus, vagy mechanikus hajtású, soronkénti talajkövetésű, vagy merev gerendelyes, függőleges tengelyű berendezések (8. ábra).

8. ábra. Soros adapter mechanikus hajtású szárzúzó eleme

Az eltérő konstrukciójú és különböző munkaszélességű napraforgó-betakarító adapterek más-más előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, de bármelyik konstrukciós változat használatával jelentősen csökkenthetők a betakarítási veszteségek, vagyis javítható a termesztés jövedelmezhetősége.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai