Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Orosz Szilvia, 2017/07/10
Idén harmadik alkalommal rendezték meg az Országos Tritikálé Napot, 2017. május 25-én a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrárés Egészségtudományi Karán, Szarvason.
Dr. Futó Zoltán dékán köszöntötte a közel 60 résztvevőt, akik között volt nemesítő, növénytermesztő, de tehenészetben dolgozó állattenyésztő is!
Ezt követően Lukács József igazgató úr (NÉBIH) a különböző gabonafajták hazai elterjedéséről beszélt. A 2016. évben közel 1 millió ha búza mellett, 33 ezer ha rozsunk volt, 235 ezer ha őszi árpánk és 111 ezer ha tritikálénk. Hazánkban őszi tritikáléból 19 fajta van bejelentve a Nemzeti Fajtajegyzékben, ebből 10 magyar (GK Rege, GK Szemes, GK Maros, Hungaro, Mv Sámán, Mv Talentum, Mv Talizmán, Dusi, Szabolcs, Szilaj) a többi külföldi fajta. A hazai fajták adják a termőterület 48%-át, de 21%-ban lengyel és 18%-ban román vetőmag is van hazai földben. Jelenleg egy tavaszi tritikálénk van hivatalosan jegyezve, és ez magyar (GK Idus).
Jómagam a tirtikálé szilázsként való hasznosításáról beszéltem az állattenyésztő szemszögéből. Takarmányként is „többfunkciós”. Hozamában és táplálóértékében vetekszik a rozzsal április végén-május elején, de tejesérésben is batakarítható növendékek részére, sőt a szemtermés is lehet jó árualap. Hozzá kell tenni, hogy kicsit „kényelmesebb” növényről van szó, mert lassabban öregszik, mint a rozs. A korai rozs után betakarítva pedig csökkenthetjük az időjárásból adódó kockázatot, valamint melegebb időjárási körülmények között lehet fonnyasztani. A betakarítási ablak tehát nagyobbra nyitható. Beszámoltam a 2016-ban Iregszemcsén és Szarvason elvetett kisparcellás kísérlet kezdeti eredményeiről. A hatféle kezelést a kalászhányás előtti állapottól kísérjük végig a tejesérésig két termőhelyen. Hetente vizsgáltuk és még mindig vizsgáljuk a hozamokat. A kritikus időszakokban (kalászhányás környékén és tejesérésben) mérjük a táplálóanyag-tartalmat, valamint az emészthetőséget. A tritikálé (Hungaro és KV 119 fajtajelölt) kiváló hozamokat biztosított, elértük mindkét termőhelyen a 20 tonna szilázs/ha hozamot május 3-án, kalászhányás elején (7,0–7,7 tonna sza./ha Iregszemcsén; és 7,5–7,8 tonna sza./ha Szarvason). Ekkor még 70% felett volt a rostemészthetőség és 400 g/kg sza. felett az emészthetőrost-tartalom! Tehát igaz, hogy lassabban öregszik, mint a rozs, mivel egy későbbi fenológiai fázisban (már látszott a szálka) is jó emészthetőséggel bizonyított. A Ryefood rozshoz képest 7 nappal később már hasonló hozamot kaptunk két tritikáléfajtával, és ugyanekkor hasonló volt az emészthetősége is (május 2–3.). Egy hét tavasszal sokat számít: kisebb az időjárási kockázat, a fonnyasztás időtartama rövidebb lehet, a 35% szárazanyag-tartalom elérése könnyebb. A probléma annyi, hogy összeérhet a lucerna betakarításával, és rövidebb tenyészidejű kukoricát kell utána vetni.
Dr. Bóna Lajos igazgató úr és vezető nemesítő (Szeged) a tritikáléról, mint sokoldalú, erős és ellenálló növényről beszélt. Jól tűri a hősokkot, a szárazságot, de még víz alatt is kibír egy hetet, újrasarjad, egyes aminosavakban gazdagabb, mint a búza (+10–15% lizin, metionin és treonin) és még nincs is vége a sornak.
A szünetben Szögedi rozsbúzából készült Borzas Katát, rétest és Hungaro durumrozsból készült pogácsát és kenyeret kóstoltunk.
A szünet után Kruppa József professzor úr beszélt a rozs és tritikále fajtáinak a szerepéről a hazai szilázs-előállításban. Említette a klímaváltozásból adódó problémákat, amelyek megerősítik az őszi vetésű kultúrák jelentőségét a tömegtakarmány-termesztésben (téli csapadék hasznosítása). Bemutatta saját rozs, tritikálé és lucerna fajtáinak a gazdasági értékét és kísérleti eredményeit.
Iván Ferenc szaktanácsadónk nem egyedül érkezett, hozott magával egy „barátot”, cserépben, egy tavalyi díjnyertes rozsmintát és eredményeit. A RockRiver laboratórium európai képviselete látványos diagramokon jelezte, hogy milyen kiváló rozsszilázst tudunk mi csinálni itthon. A mért paraméterek messze jobbak voltak, mint a nemzetközi standardok.
Az előadásokat a Mezőmag Kft. ügyvezetője, Gazsó János zárta, cégük bemutatásával.
Az előadások után a bemutatótéren, Szarvas határában (Mezőmag Kft.) 6 tritikálé kultúrát csodálhattunk meg. Szép erős állományokat láttunk, jelentős habitusbeli különbségekkel (szemes, nagy zöldhozamú, a késői vetést jól bíró fajta stb.).
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza