
2026/03/02
Győr-Moson-Sopron vármegye kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik, mivel a szántóterületek csaknem 20 százaléka kiváló minőségű, különösen Mosonmagyaróvár és Győr térségében. A vármegye területének 54 százaléka szántó, az erdők aránya pedig hozzávetőlegesen 19 százalék, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A mezőgazdaság mellett erős a vármegye állattenyésztési ágazata is. Az adottságok is arra kötelezik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei szervezetét, hogy minden segítséget megadjanak az agrárvállalkozóik fejlődéséhez. Németh Gergellyel, a vármegyei NAK szervezet elnökével beszélgettünk. Tovább »

Szerző: B. K., 2026/03/01
Egy kormányzati ciklus végén járunk, így érdemes hosszabb távra is visszatekinteni, milyen utat járt be az agrárágazat az elmúlt években, kezdte a beszélgetést Nagy István agrárminiszter. Ha 2010-ig megyünk vissza, egyértelműen megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben növekedett. Tovább »

2026/03/01
Élelmiszerexportunk évről-évre meghatározó tényező a teljes magyar külkereskedelemben, hiszen exporttöbbletünk közel 40 százaléka köthető a hazai mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz, jelentette ki Papp Zsolt György. Legfontosabb exporttermékünk (értékben nézve) az állateledel és a takarmány, de jelentős mennyiséget szállítunk ki húsokból és gabonafélékből is. Exportunk döntő többsége az EU országaiba irányul, és csupán 20 százaléka kerül az EU-n kívüli piacokra. Tovább »

Forrás: NAK Élelmiszeripari Igazgatóság, 2026/02/26
Az élelmiszer-biztonság és eltarthatóság prediktív modellezése egyre meghatározóbb szerepet tölt be az élelmiszeripar digitalizációval támogatott fejlődésében, jelentette ki Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Tovább »

2026/02/25
Papp Zsolt úgy fogalmazott, a több mint 120 ezer aláírás egyértelmű és erőteljes társadalmi jelzés, ami azt mutatja, hogy a gazdák és a fogyasztók is egyaránt érzik a helyzet súlyát. Tovább »

2026/02/23
Pályázhatnak a gazdák szántóikon, gyepterületeiken vizes élőhelyek kialakítására és fenntartására. A klímaváltozás nyomásának enyhítésére a cél a víz visszatartása, az erózió mérséklése és a biológiai sokféleség védelme. A 12.8 milliárd forint összegből 400 pályázó kaphat támogatást. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók. Tovább »

Szerző: H. Gy., 2026/02/23
Csongrád-Csanád vármegye hazánk egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége, amely kiváló termőföldje, kedvező éghajlata és jelentős vízhálózata révén a múlt században joggal érdemelte ki az „ország éléstára” elnevezést. Napjainkban azonban a klímaváltozás miatt a Dél-Alföld síkvidéken megszűntek az ideális feltételek a szántóföldi növénytermesztés és kertészet számára. Az állattenyésztés azonban különösen a baromfitartás és -feldolgozás tekintetében meghatározó tevékenység. Szél Istvánnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével beszélgettünk. Tovább »

2026/02/20
Az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével, a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös munkában megvalósuló „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” című, RRF-2.3.1-21-2022-00001 azonosítójú projekt zárórendezvényét 2026. február 19-én, 10:00 órától tartották Budapesten, az Egyetem István utcai campusán. A projekt 3,3 milliárd forint támogatásból valósult meg, és olyan kutatás-fejlesztésekre épült, amelyek a fertőző betegségek megelőzését, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatainak csökkentését, valamint diagnosztikumok, vakcinák és gyógyszerjelöltek fejlesztését szolgálják. Tovább »
Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások
2026/02/20
A Széchenyi Kártya Program jelentős pozitív hatást gyakorolt a hazai kkv-szektorra és a magyar gazdaságra – derült ki az Egyensúly Intézet által készített friss tanulmányból, amelyet a KAVOSZ Zrt. mai budapesti konferenciáján mutattak be. Az elemzés szerint az államilag támogatott konstrukciók hatékonyan ösztönözték a vállalatok versenyképességét és finanszírozási stabilitását, 2025-ben mintegy 1,5 százalékos pozitív hatást gyakorolva a hazai GDP-re is. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a Széchenyi Kártya Program nem csupán támogatási eszközként állja meg a helyét, hanem a magyar gazdaság egyik meghatározó, stabil vállalkozásfinanszírozási pillére. Tovább »

2026/02/19
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket. Tovább »
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza