2025/01/27
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt. Tovább »
2025/01/20
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony. Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. Tovább »
2025/01/15
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat. Tovább »
Szerző: H. Gy., 2024/12/30
Tizenegy éve, hogy 13 budapesti, és Budapest környéki horgászegyesület összefogásával megalakult a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (FŐHESZ). Az alapítás célja az volt, hogy a fővárosi horgászokat egységes szervezet képviselje, erősítve az érdekképviseletet és a közösségi összefogást. Az új szövetséget 2013. november 14-én jegyezte be a bíróság, és még ugyanebben az évben csatlakozott a Magyar Országos Horgász Szövetséghez (MOHOSZ). Dudás Tiborral, a FŐHESZ ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Tovább »
2024/12/28
A halhústermelés nagysága ésszerű határokon belül döntő mértékben befolyásolja az üzem jövedelmezőségét. Ezért minden termelő arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló területén magasabb haltermést érjen el. Ez a következő technológiák alkalmazásával érhető el: a halak takarmányozása, átgondolt, szakszerű népesítés, a halastavak trágyázása vagy halastavi kacsatartás, a káros vízi növényzet irtása, gyérítése, a tavak kezelése (szárazon tartása és szárazművelése), a halegészségügyi rendszabályok betartása és a preventív védekezések beillesztése a technológiai rendbe, valamint a halnemesítés. Tovább »
Szerző: (Hajtungy), 2024/12/19
Az utóbbi negyedévben arról kaptuk a legtöbb hírt, hogy több vármegyében ismét megjelent a nagy patogenitású madárinfluenza vírus. Az érintett településeken tyúkot, pulykát, víziszárnyast tartottak, mégpedig elég nagy számban, mert 50-60 ezres telepek voltak érintettek, ahol a NÉBIH az állományok felszámolását is elrendelte. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével azonban nem csak a madárinfluenza vírus okozta károkról beszélgettünk, hanem kitekintettünk az Európai Unió parlamenti választásának hatásaira, s az ágazat idei évi eredményeire is. Tovább »
Forrás: Baromfi Termék Tanács, 2024/12/11
A Magyar Pulykaszövetség adatai alapján tovább csökkent a pulykahús iránti kereslet hazánkban, egyben folytatódott a piaci koncentráció, ám a globális hatások pozitív trendeket vetítenek előre. A globális húsfogyasztás folyamatosan növekszik, a jelenlegi volumen, 345 millió kilogrammal, csaknem ötszöröse az 1960-as értéknek. A világélelmezésben a baromfihúsnak megkérdőjelezhetetlen a szerepe, amely átvette az elsőséget a sertéshústól 2019-ben. Mindezek a folyamatok a pulykahús esetében is pozitív növekedési kilátásokat jelentenek, mind hazánkban, mind globálisan. Piacelemzés a Magyar Pulykaszövetségtől Clay Burrows (Aviagen Turkey Ltd. ügyvezető igazgató) előadásának felhasználásával. Tovább »
Szerző: Hajtun György, Forrás: Halászati Lapok, 2024 december, 2024/12/09
Az idei 2024-es évben az extenzív tógazdaságok jelentős kihívásokkal küzdöttek, amelyek a természeti, gazdasági és szabályozási környezetből adódtak. A klímaváltozás számos kihívást, de lehetőségeket is tartogatott, és fog tartogatni az extenzív tógazdasági haltermelők számára. Az alkalmazkodás kulcsa a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, az innováció és az ökológiai értékek megőrzése. Tovább »
Szerző: Halasi-Kovács Béla, Váradi László, Forrás: Halászati Lapok, 2024/12/08
A 2024. december 31-ig tartó európai uniós magyar elnökség prioritásai között az európai akvakultúra fejlesztése is megtalálható. A célok elérése érdekében tett erőfeszítések részeként a Balatonfüreden júliusban megtartott főigazgatói informális találkozót követően a HUNATiP szakmai találkozót szervezett a magyar elnökség keretei között a brüsszeli Magyar Állandó Képviselet munkatársai együttműködésével 2024. október 14-én, Brüsszelben. Tovább »
Kategória: Állattenyésztés
Forrás: NÉBIH, 2024/11/14
Komárom-Esztergom vármegyében is kimutatta a madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van. Tovább »
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza