xxx Menü xxx
2018. 09. 25., kedd
Eufrozina

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A magyar mezőgazdaság gépesítési színvonala

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Hajdú József, 2018/09/10
Címkék: Gépesítés

A mezőgazdaság teljesítménye, piac- és versenyképessége az ökológiai adottságok mellett nagymértékben függ az általa használt termelő alapok (biológiai, kémiai, műszaki, humán stb.) minőségétől és mennyiségétől. Azon országok mezőgazdasága tud hatékonyabban és versenyképesebben termelni, ahol ezek az alapok magasabb szinten állnak rendelkezésre és kihasználásuk magasabb szinten alakul.

A magyar mezőgazdaság egységnyi területre vetített termelő kibocsájtása (euró/ha) az EU átlagához képest 70,2 %-on, az EU legfejlettebb 15 országához (EU-15) képest pedig 59,5 %-on alakul. Ez 2016-ban 1.573 Euro/ha (487.630 HUF/ha) volt, az EU-s 2.241 Euró/ha-ral (694.710 HUF/ha-ral) szemben. A mezőgazdaságban foglalkoztatott éves munkaerőegységre vetítve pedig 19.119 Euró/ÉME, amely 44,8 %-a az EU átlagának és csak 27,8 %-a a fejlettebb EU-15-öknek. Mindezekhez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt öt évben a területegységre vetített termelőkibocsájtás (Euró/ha) 12 %-os, az éves foglalkoztatottakra vetített (Euró/ÉME) pedig 10 %-os növekedést mutat. Azoknak az országoknak a mezőgazdasága termel hatékonyabban és termékeivel versenyképesebb a nemzetközi piacokon, ahol a gépellátottság és a gépesítési színvonal is magasabb. A magyar mezőgazdaságnak e-tekintetben is van behozni valója.

 Bírtokszerkezet és gépesítés

A termelést és az ahhoz szükséges gépellátottságot a birtokstruktúra és a termelési szerkezet is befolyásolja. A kisebb, elaprózottabb birtoktesteken a gépek kevésbé képesek hatékonyan és jó kapacitáskihasználással termelni, mint a nagyobb tábla és birtokméretek esetén. Ez utóbbiaknál a gazdálkodás eredményei is magasabbak, amely lehetővé teszi a gépesítési színvonal gyorsabb emelését is. Magyarországon a statisztika 427.732 db gazdaságot tart nyilván (2017), amelyeknél az átlagos birtoknagyság 12,8 ha/gazdaság. Az elmúlt nyolc évben a gazdaságok száma 25 %-kal csökkent az átlagos birtokméret 47 %-kal nőtt. Összehasonlításképpen, a mérsékelt égövön termelő hasonló nagyságrendű, a miénknél fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező európai országokban, Belgiumban 37.800 db, Dániában 38.300 db, Hollandiában 67.500 db a gazdaságok száma, de a lényegesen nagyobb földterülettel és mezőgazdasággal rendelkező Németországban is csak 285.000 db. A magyarországi 424.732 statisztikai gazdaság közül, csak 365.000 rendelkezik földterülettel. Ezeknek is 57,5 %-a 244.200 gazdaság 1 ha alatti területen gazdálkodik, amelyek zömének a gépesítés szempontjából kisebb a jelentősége, vagy speciálisgépesítést igényel. A gépesítés szempontjából a többi 120.800 db gazdasággal, ezen belül is a 10 ha feletti 60.700 db gazdasággal lehet komolyan számolni. A másik megközelítése a gépesítésre érdemes gazdaságoknak az EU STE (Standard Termelési Érték) szerinti besorolása. E szerint a gazdaságok 81,4 %-a (345.732 gazdaság) 400 Euró (1,3 millió HUF) alatti STE-vel rendelkezik, amely nem tartalmaz elég forrást, a gépesítés fejlesztéséhez. Ezek átlagos birtokmérete 1,4 ha/gazdaság. A gépesítés fejlesztés szempontjából a 4000 Euró feletti STE-vel rendelkező gazdaságok vehetők figyelembe. Ezek száma 79.000 db (az összes gazdaság 18,6 %), amelyek átlagos birtokmérete 61,4 ha/gazdaság. A gépestésre kihatással van a gazdálkodási forma is. A magyarországi 4.670.000 ha mezőgazdasági termőterületen a 357.000 egyéni gazdaság és 7.850 gazdasági szervezet osztozik 58,3/41,7 %-os arányban, azaz az egyéni gazdaságok 2.724.000 ha-on, a gazdasági szervezetek pedig 1.946.000 hektáron gazdálkodnak. Az állattartásban fordított a helyzet, az állatállomány 61,6 %-ával (1.496.188 állategységgel) a gazdasági szervezetek, 38,4 %-ával (934.243 db állategységgel) az egyéni gazdaságok rendelkeznek. Azaz egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete 7,56 ha/gazdaság, a gazdasági szervezeteké pedig 253,2 ha/gazdaság, és ez utóbbiaknak az állattartásuk is jelentősebb, amely azt tételezi fel, hogy a gazdasági szervezetek nagyobb termelési volumennel, árbevétellel és gépesítésfejlesztési forrásokkal rendelkeznek, amelyet az AKI tesztüzemi adatgyűjtése is igazolni látszik. Az egy hektárra vetített bruttó termelési érték 75,6 %-kal magasabb a gazdasági szervezeteknél, mint az egyéni gazdaságoknál. 

Traktor- és erőgép-ellátottság

A magyar mezőgazdaságot napjainkban 159.000 db saját motoros erőgép szolgálja, ezek közül 120.160 db a traktorok és 10.770 db a gabonakombájnok száma. Az utóbbi években a traktorok és kombájnok száma is csökkent, de a motorteljesítményük és a kapacitásuk növekedett. Az összes erőgéppark összesített, motorteljesítménye 11.010.300 kW. A mezőgazdasági termőterületre vetített teljesítményellátottság 2,4 kW/ha, amely nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok ezen mutatója két-, két- és félszerese a magyarországinak. A magyarországi átlag mutatón belül az egyéni gazdaságok teljesítményellátottsága közel kétszerese 3,1 kW/ha, a gazdasági szervezetekének, amely 1,5 kW/ha. A termelést szolgáló 120.160 db-os traktorpark 82,4 %-a üzemel az egyéni gazdaságokban, ahol egy 56 kW/76 LE átlagos motorteljesítményű traktorral átlagban 24,6 ha területet művelnek meg. A traktorpark kisebbik része 17,6 %-a található a gazdasági szervezeteknél, ahol az átlag traktor motorteljesítménye 90 kW/122 LE és egy traktorral 102 ha terület megművelése jut. A számokból következik, hogy a magyar mezőgazdaságban a traktorsűrűség 2,62 db traktor/100 ha, ezen belül az egyéni gazdaságokban 4,06 db/100 ha, a gazdasági szervezeteknél 0,98 db/ha. Ezek a mutatók nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számítanak, a fejlett európai mezőgazdasággal rendelkező országok mutatója ennek két-, két és félszerese. Magyarországon éves átlagban 3200 db új beszerzésű traktor áll munkába, a reprodukció csupán csak 2,66 %-os, amely alacsonynak mondható. Ilyen megújulási intenzitás mellett 37,5 év szükséges a teljes állomány cseréjéhez. Az is mutatja az alacsony reprodukciót, hogy traktorok 40,4 %-a az egyéni gazdaságokban és 21,7 %-a gazdasági szervezetekben 20 évnél idősebb. A traktorpark technikai korszerűsítése tekintetében az is kedvezőtlen, hogy az évente beszerzésre kerülő új traktoroknak, mintegy 50 %-a alacsony árfekvésű, de kevésbé korszerűnek mondható MTZ/Belorusz modellekből áll. Még mindig kisebb számban szerepelnek az újonnan vásárolt traktorok között, a környezetkímélő, energiatakarékos és precíziós gazdálkodási rendszereknek is megfelelő korszerű traktorkonstrukciók. A hazai traktorválaszték ugyanakkor európai szintű, amely gazdaságok a technológiai és üzemeltetési igényeiknek, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaik szerint választhatnak. A választásnál a hosszabb élettartamú, a jövőbeni környezeti normákat teljesítő, alacsony fajlagos üzemanyag-fogyasztású, automatikus kormányzású ISOBUS munkagép kommunikációval rendelkező traktormodelleket érdemes előnybe részesíteni.

 Gabonakombájn-ellátottság

A magyar mezőgazdaságban az alapvető energiaszolgáltató traktorok mellett a második legfontosabb kulcsgépek a gabonakombájnok, amelyeknek jobb években 3 millió hektár területről, akár 17 millió tonna szemesterményt (kenyér- és takarmánygabonát, olajos magokat stb.) kell betakarítani. Jelenleg 10.770 gabonakombájn végzi az aratandó növények betakarítását az országban. Ezeknek 68,8 %-a egyéni gazdaságokban, 31,2 %-a a gazdasági szervezetekben üzemel. Egy gabonakombájn által éves átlagban betakarítandó terület 279 ha/gép, amely az egyéni gazdaságokban 236 ha/gép, a gazdasági szervezetekben pedig 372 ha/gép. Eltérő az átlagos motorteljesítményük is, az előzőeknél 190 LE, az utóbbiaknál 273 LE átlagosan. A nagyobb teljesítményű gabonakombájnok a gazdasági szervezeteknél találhatók. A hazai kombájnsűrűség csak fele a nyugat-európai átlagnak, azaz egy gabonakombájnok kétszer akkora területen kell elvégeznie a betakarítást, mint a nyugati szomszédainknál. Az utóbbi időben a magyarországi kombájnállomány darabszámban csökkenő tendenciájú kapacitásában és átlagos motorteljesítményében pedig növekvő. Ez annak is köszönhető, hogy a több év átlagában évente átlagosan beszerzésre kerülő 285 db gabona arató-cséplőgép 67 %-ának a motorteljesítménye meghaladja a 300 LE-t. Az évente beszerzésre kerülő új kombájnok a legkorszerűbb európai színvonalat képviselik. A kombájnpark életkora fiatalabb, mint a traktoroké. Az egyéni gazdaságokban a kombájnok 30,2 %-a, a gazdasági szervezeteknél 11,0 % idősebb csak 20 évesnél. Az elegendő arató-cséplőgép kapacitást látszik igazolni, hogy a kritikus nyári (kalászosok és repce) kombájnolási időszak gyakorlatilag egy hónapra rövidült már le (az időjárási kieső napokat nem számolva) a korábbi több mint másfél-, két hónapról. A hazai kombájnpark korszerűsítésének folyamatát folytatni kell. A beszerzéseknél az alacsony hajtóanyagfogyasztású, környezetkímélő motorokkal felszerelt, kis (0,5-1,0 %) veszteséggel dolgozó, tisztább gabonát betakarító, automata kormányzású, hozammérővel felszerelt, hosszú élettartamú, robotizálható kombájnok beszerzését célszerű előnyben részesíteni.

 A mezőgazdaság magajáró rakodó- és tehergépkocsi parkja

A magyar mezőgazdaságban évente mintegy egyszeri mozgatással 45 millió tonna input anyagot és autput terményt, ill. mellékterméket kell megmozgatni évente. Az anyagmozgatási többszöröst is figyelembe véve (azaz egyes inputanyagokat, terményeket stb. többször is rakodni és kiállítani kell) az anyagmozgatási volumen eléri a 75 millió tonnát is. Ennek csak kisebbik része jut a magajáró gépekre és a tehergépkocsikra, azért mert a darabszámuk az elmúlt időszakban számottevően csökkent. Feladatuk jelentős részét a traktoros homlokrakodók és a traktoros pótkocsiszállítások vették át. A KSH felmérése szerint 5.000 db magajáró rakodógép dolgozik a mezőgazdaságban, ennek 40 %-a az egyéni gazdaságokban 60 %-a pedig a gazdasági szervezetekben. Az átlagos motorteljesítményük az előző esetben 63, az utóbbi esetben 75 LE. Ez azt jelenti, hogy a kisebb 3 tonna alatti emelőképességű változatok vannak többségében, kedvező ugyanakkor, hogy évente átlagosan 8-10 %-os a megújulási rátájuk és 73 %-ban a mezőgazdaságban jobban kihasználható, sokoldalúbb teleszkópos változatok kerülnek beszerzésre. A tehergépkocsi park a rendszerváltás után drasztikusan (felére) csökkent az utóbbi időben 15.600-15.800 db körül stabilizálódni látszik. Ezeknek mintegy egyharmada üzemel a gazdasági szervezetekben, kétharmada az egyéni gazdaságokban. A 3,7 tonna átlagos teherbírásuk arra utal, hogy a kisebb (árubeszerző, kiszolgáló) tehergépkocsik vannak köztük többségben. Ennek oka lehet az is, hogy a nagyobb teherbírású terepjáró tehergépkocsik ára igen magas, ezért is részesítik előnybe a gazdaságok a traktoros-pótkocsis szállításokat. Ezért a traktoros homlokrakodókból és traktorvontatású szállítójárművekből is az utóbbi években többet szereztek be a gazdaságok, az állományok megújulása, ha lassan is, de folyamatos. A korszerűsítési folyamatot lassítja, hogy mint a traktoroknál, itt is a keleti relációkat részesítik előnybe.

 A termelés technológiák gépellátottsága és gépesítési színvonala

A talajművelésben dolgozik a legtöbb gép a termelés technológiákon belül a magyar mezőgazdaságban. Évente átlagban 5.200 db új talajművelőgép áll munkába, ez mintegy 10 %-os megújulási rátát jelent. A kombinált tárcsás talajművelőkből, ekékből, magágykészítőkből, középmély lazítókból és szántóföldi kultivátorokból vásárolnak legtöbbet a gazdák. Ez arra is utal, hogy technológiai váltás zajlik a talajműveléses területen. A szántást részben felváltotta (50/50 %-ban) az energia- és költségmegtakarítással járó, forgatás nélküli alapművelés. Ez utóbbit nagyobb arányban alkalmazzák a gazdasági szervezetek, míg a szántásos művelés részaránya magasabb az egyéni gazdaságoknál. Tápanyagkijuttató és a növényvédő gépek a növénytermesztő gazdaságokban nélkülözhetetlenek. Ezeket nagy számban (1000-1200 db) vásárolják évről-évre a gazdaságok, igaz az egyik fizikailag leggyorsabban amortizálódó gépek közé tartoznak. Ezen gépállomány megújulása rátája is 12-13 % körül alakul. A gépek számottevő többségét az egyéni gazdaságok üzemeltetik, jellemzően a kisebb kapacitású traktorra függeszthető kivitelűeket, a vontatott és a magajáró változatok a gazdasági szervezeteknél jellemzőek. Az új beszerzésekkel a gépállomány technikai korszerűsítése is zajlik. A gépek jelentős része automatikus szórásszabályozással automata szórófej elzáró szakaszolókkal rendelkezik és egyre környezetkímélőbb helyspecifikus precíziós kijuttatás megvalósítására is alkalmas. A vetési technika korszerűsítése és a kapacitások bővülése figyelhető meg, az éves új beszerzések során. A gépi kapacitások közelítenek az optimális vetési időszakok teljesítéséhez. Az évente munkába álló 1000-1100 db új vetőgépnek a fele sűrű soros gabona, a másik félszemenként vető (kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója) konstrukció. Ezek zöme ma már pontosabban vető pneumatikus konstrukciók, a legkorszerűbbek pedig elektromos meghajtású, jobban szabályozható adagolóval rendelkeznek és pontos megszámlálóval is. Ez utóbbiak 50-60 %-kal nagyobb (15-16 km/h) sebességgel is dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az évente munkába állt új vetőgépek a vetésterület 8-12 %-án korszerűsítik a vetési technológiákat. Növekvő a talajművelőgéppel kombinált vetőgépek alkalmazása is, amelyekkel munkamenetek és üzemanyag takarítható meg. Az egyéni gazdaságok a 3-4 m, a gazdasági társaságok a 6-9 m munkaszélességű változatokat részesítik előnyben. A kérődző állatállomány csökkenésével a szálastakarmány termelő területek is csökkentek, így a betakarítógéppark is zsugorodott. A számottevő évi 800-1000 db rotációs kasza, 500-600 vezérelt villás rendkezelőgép, ill. 420-460 db bálázógép beszerzése mellett az állomány szintén fiatalodott és korszerűsödött is. A bálázógépekből – amelyek fontos szerepet kapnak a szalma betakarításában is – növekszik a korszerű, nagyobb teljesítményű, tömörebb bálákat készítő minimális veszteséggel dolgozó hengeres és szögletes nagybála készítő gépek beszerzése és használata. A szilázskészítés a legkorszerűbb magajáró szecskázókra épül, amelyek éves utánpótlása biztosított. Ahol a legnagyobb szükség lenne a műszaki fejlesztésre és a beruházások növelésére, az az öntözés. Az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének csak 1,5 %-át öntözik a gazdaságok. Ez mintegy 80 ezer hektár területet jelent, a jelenleg is öntözhető 360 ezer hektárból. Nem kell különösebben hangsúlyozni, az öntözésnek, a termelési biztonságra, a hozamokra és a termés minőségére gyakorolt hatását, ráadásul úgy, hogy az ehhez szükséges vízkészletek az országban rendelkezésre állnak. Ehhez a víz hozzáférését biztosító csatornák és műtrágyák építésére, a meglévők felújítására és az öntözőgép beszerzések bővítésére van szükség. A meglévő – főleg a nagyobb teljesítményű – öntöző berendezések elöregedtek, gyorsított cserére szorulnak. Az évi 120-160 db-os új beszerzésű öntözőberendezés 85 %-a a kisebb táblákon rugalmasan használható csévélődobos kivitelű, amely igen széles mérettartományban érhető el és így az egyéni gazdaságoknak és a gazdasági szervezeteknél is alkalmazható. Az új beszerzéseknek kisebbik része a magajáró (lineár, vagy körforgó) egyszerre nagy felületet beöntözni képes berendezés, amelyeket főleg a gazdasági szervezetek, vagy társult egyéni gazdaságok tudnak jól kihasználni. Mivel az öntöző víz is egyre nagyobb értéket képvisel az új öntözőberendezések beszerzésénél is a jól szabályozható automatizálható berendezéseket célszerű előnyben részesíteni. A mezőgazdaság technikai és informatikai jövőbeni fejlesztése a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás (Precision Farming, Smart Farming) irányába mutat. Ez érinti a gépek konstrukciós felépítését és kommunikációs képességeit, a gép- és termelésirányítást, a műszaki és egyéb szolgáltatásokat a termelés valamennyi fázisában. A jelenlegi automatikus műholdas helyzet meghatározásán alapuló gép- és az irányító, ill. szervizközpontok közötti vezeték nélküli kommunikáció, hamarosan a gépek közötti közvetlen kommunikációval bővül. Egyre inkább optimalizálhatóak lesznek a gépküldés és géphasználat, amely jelentős megtakarításokat hozhat. Az AKI magyar viszonyokra elvégzett számításai szerint a precíziós gazdálkodással, a gazdaság ágazati eredménye 20-60 %-kal növekedhet, a termelés önköltségénél pedig 8-17 %-os megtakarítások érhetők el. Jövőbe mutató megoldásként számos autonóm – vezető nélküli – traktor és kombájn megoldást tesztelnek világszerte. Farm szintű autonómiai kísérletek is zajlanak. Egyre több mezőgazdasági robot jut szerephez a szántóföldön, a kertészetekben és az állattenyésztésben. Számuk napról-napra növekszik. Ezek nem csak a munkaerő kiváltását eredményezik, hanem termelékenyebben végzik el a feladatokat és megtakarításokat is eredményeznek. Felgyorsult a mezőgazdaságban a digitális jövő és ebből a agyar mezőgazdaságnak sem szabad kimaradni.

Dr. Hajdú József

  

1. táblázat. A mezőgazdasági gép beruházások alakulása az elmúlt öt évben 

Megnevezés

2013

2014

2015

2016

2017

Nemzetgazd.beruh.összesen (mill Ft)

4.510.023

5.463.789

6.027.635

5.353.694

6.439.583

Mezőgazd. beruh.összesen (mill Ft)

265.965

325.927

287.820

268.487

306.524

Mezőgazd.beruh.részaránya (%)

5,90

5,97

4,78

5,01

4,76

Új gépberuh.értéke (mill Ft)

104.767

163.697

141.737

126.604

152.106

Gépberuh.aránya a mg.-i beruh. (%)

39,39

50,23

49,24

47,15

49,62

Erőgépek*részesedése a gépberuh.(%)

48,9

53,1

52,0

54,7

57,2

Erőgépek nettó átl.ára (mill Ft/db)

19,38

18,26

20,39

23,48

23,01

Alkatrészbeszerzés (mill.Ft)

35.169

28.530

40.101

42.159

44.150

Alkatrész beszerz.a gépbesz.arányában (%)

33,57

23,54

28,29

33,30

29,03

 Megjegyzés: az adatok forrása KSH, AKI

*Erőgépek= traktorok és magajáró saját motoros egyéb gépek

 

2. táblázat. A magyar mezőgazdaság fontosabb teljesítmény és gépellátottsági mutatói (2013/2016) 

Megnevezés

Összesen

Egyéni gazdaságok

Gazdasági szervezetek

1.Teljesítményellátottság:

  •       Összesen (1000 kW)

11.010,3

7.577,7

3.429,0

  •       Megoszlás (%)

100,9

68,8

31,1

  •       Gazdaságonként (kW/gazd.)

25,9

18,2

383,3

  •       Területre vetítve (kW/ha)

2,4

3,1

1,6

2. Traktorellátottság:

  •       Összes traktor (db)

120.159

98.960

21.199

  •       Megoszlás (%)

100,0

52,4

17,6

  •       Gazdaságonként (db/gazd.)

0,24

0,20

2,5

  •       Területre vetítve (db/100 ha)

2,62

4,06

0,98

  •       Egy traktorral művelt ter. (ha/db)

38,2

24,6

102,0

  •       Átl.traktor teljesítm.(kW/LE)

62/84

56/76

90/122

3. Gabonakombájn-ellátottság:

  •       Összes gabonakombájn (db)

10.770

7.405

3365

  •       Megoszlás (%)

100,0

68,8

31,2

  •       Gazdaságonként (db/gazd.)

0,022

0,015

0,40

  •       Területre vetítve (db/100 ha)

0,235

0,304

0,156

  •       Egy kombájn által betak. ter.(ha/db)

279

236

372

  •       Átlagos motorteljesítm. (kW/LE)

159/216

140/190

201/273

4. Magajáró rakodó ellátottság:

  •       Összes rakodógép(db)

5000*

2000*

3000*

  •       Megoszlás (%)

100,0

40,0

60,0

  •       Gazdaságonként (db/gazd.)

0,012

0,005

0,34

  •       Átl.motorteljesítm. (kW/LE)

52/71

46/63

55/75

5. Tehergépkocsi ellátottság:

  •       Összes tehergépkocsi(db)

15.607

10.624

4.983

  •       Megoszlás(%)

100,0

68,1

31,9

  •       Gazdaságonként(db/gazd)

0,038

0,026

0,56

  •       Átl.teherbírás(t)

3,66

3,12

4,85

 Megjegyzés: az adatok forrása KSH, GSZÖ

          *a KSH adatgyűjtés alapján kalkulált

 

3. táblázat. A hazai traktorpark teljesítmény szerinti megoszlása (2013)

Motorteljesítmény

 

Összesen

Egyéni gazdaságok

Gazdasági

szervezetek

kategória

(db)

(%)

(db)

(%)

(db)

(%)

20 kW/27 LE alatti

14.098

11,7

13.424

13,6

674

3,2

20-60 kW/27-82 LE közötti

59.468

49,5

51.682

52,1

7.786

36,7

60-100 kW/82-136 LE közötti

33.202

27,6

26.277

26,6

6.925

32,7

100 kW/136 LE feletti

13.391

11,2

7.577

7,7

5.814

27,4

Mindösszesen

120.159

100,0

98.960

100,0

21.199

100,0

 Megjegyzés: az adatok forrása KSH, GSZÖ

 

 4. táblázat. Az új gépbeszerzések főbb gépféleségenként, az elmúlt öt év átlagában 

Gépféleség

Átl. db/év

Preferált kategória

Traktorok

3200

90-140 LE (42 %)

Gabonakombájn

285

300 LE feletti (67 %)

Magajáró rakodók

430

Teleszkópos (73 %)

Talajművelő gépek

5200

Tárcsás boronák (16 %)

Tápanyag kijuttató gépek

1150

Műtrágyaszórók (92 %)

Vetőgépek

1030

Szemenként vetők (51 %)

Növényvédő gépek

980

Szántóföldi permetezők (59 %)

Szálastak.betakarító gépek

1430

Rotációs kaszák (50 %)

Bálázó gépek

440

Hengeres nagybálázók (90 %)

Kombájn adapterek

440

Napraforgó adapter (47 %)

Burgonya betakarító

62

Vontatott 2 soros (42 %)

Takarmányszárítók

40

Stabil toronyszárítók (80 %)

Takarmány keverő-kiosztó kocsik

38

Vontatott (42 %)

Traktoros homlokrakodók

250

2 tonna kapacitású (50 %)

Traktorvontatású pótkocsik

1200

18 t össztömeg alatti billenős (56 %)

Öntöző berendezések

160

Csévélődobos (65 %)

 Megjegyzés: az adatok forrása: AKI és saját gyűjtés

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2018/08)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, ...
összes címke megjelenítése...alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer feldolgozás, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, Prega, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.