2020. 11. 24., kedd
Emma
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gondolatok dr. Kapronczai István „Növényt, vagy állatot?” című írásához

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Zászlós Tibor, 2020/11/19

A magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés teljesítménye a nyolcvanas évek végén kétségtelenül kiemelkedő volt, de érdekes lenne megvizsgálni, hogy ez milyen áron (támogatások, környezetterhelés) valósult meg vagy mennyire volt fenntartható.

Tény, hogy a2019-es kibocsátás a 1990-es szint 70, 55 és 63 százalékát érte el a tej-, a tojás-, és a hústermelés esetén. Fontos kijelenteni ugyanakkor, hogy a magyar állattenyésztés több mint 2 évtizedig tartó zsugorodásának vége van. A tej-, és baromfihús termelésben a mélypont 2010, a marha-, és sertéshúsnál 2013, a tojástermelés esetén pedig 2017 volt. A 2019-es tejtermelés 17, a baromfihús 52 százalékkal múlta felül a 2010-es szintet, a sertés-, és a marhahús előállítás a 2013-as mélyponthoz képest 30 százalékkal emelkedett. Ez a kedvező tendencia a jövőben folytatódhat.

Amikor az állattenyésztésünk teljesítményét és kibocsátását vizsgáljuk, akkor a termelési szintek, a genetikai alapok, a természeti erőforrások és adottságok mellett a közgazdasági és agrárpolitikai kereteket is figyelembe kell venni. Ez utóbbiak pl. nem engedik, hogy támogatással kapacitások bővítését valósítsunk meg. Ez az elv nagyon komoly hátráltató tényező új, modern állattartó telepek létrehozásában vagy a gyepterületeink legeltetéses hasznosításában.

Nagy kérdés, hogy az éppen ezen időszakban véglegesítésre kerülő új KAP és az ehhez illeszkedő, a következő hónapokban kidolgozandó Stratégiai tervünket sikerül-e úgy megalkotni és főleg Brüsszellel elfogadtatni, hogy az a magyar állattenyésztés érdekeit szolgálja és fejlődését elősegítse. A nemzeti társfinanszírozás arányát a jelenlegi 17 százalékról akár jóval magasabbra is emelheti, ha ez megtörténik az hatalmas lökést adhatna az ágazatnak és komparatív előnyt jelenthetne azokhoz a tagállamhoz képest, ahol a mienknél kisebb ennek az aránya.

A mai állatlétszámok összevetése a több évtizeddel ezelőtti vagy annál is régebbi adatokkal, azért sem célszerű, mert a naturális mutatókban, a versenytársainknál sajnos ugyan kisebb, de még így is jelentős genetikai előrehaladás valósult meg az elmúlt 30 vagy 50 évben. Ennek következtében ma már sokkal (25-30%-kal) kevesebb állattal és kisebb környezetterheléssel tudunk ugyanannyi tejet, húst, tojást termelni.Ha az egy tehénre jutó tejtermelést nézzük, akkor az több mint 60, az egy kocára jutó hízó kibocsátás pedig 30 százalékkal emelkedett 30 év alatt. Jó hír, hogy az utóbbi években a javulás felgyorsult, ami egyrészt a gyengébben teljesítők lemorzsolódásának, másrészt a fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhető.  

A genomika és a precíziós állattenyésztés (automatizálás, robotika, digitalizáció, mesterséges intelligencia stb.) alkalmazásával a genetikai előrehaladás jelentősen fel gyorsulni fog, különösen a gyengén öröklődő tulajdonságok esetén, amelyek éppen a mostanában egyre fontosabb szereppel bíró hosszú hasznos élettartam szempontjából érdekesek.

A MÁSZ, a NÉBIH és a SZIE Kaposvári Kampusza nemrég stratégiai megállapodást kötött egy Nemzeti Állatgenetikai Labor létrehozására, amely a legújabb módszerek (pl. SNP alapú genomvizsgálatok) alkalmazásával tudja majd a tenyésztőket segíteni a hatékonyság javításában.

Az elmúlt 100 évben az állattenyésztés legfőbb mozgatórugója az iparszerű állatitermék előállításon alapuló tömegtermelés volt (minél többet minél olcsóbban előállítani). Ezek a rendszerek a klíma-, és állatvédők kereszttüzébe kerültek az utóbbi évtizedben, ami elsősorban a gazdag országokban aláásta a táradalom bizalmát a szakmánkkal kapcsolatban.

Eddig az volt az élelmiszerelőállítás legfontosabb globális célja, hogy ne legyen éhező ember a Földön. Sajnos, ezt a célt sem sikerült elérni. Az abszolút számot nem, csak az arányt sikerült javítani, ami 2000 óta a felére (9 százalékra) csökkent. A FAO kimutatása szerint ugyanakkor napjainkban 690 millió ember éhezik. Tragikus tény, hogy alapvetően politikai okok miatt, (segélyszállítmányok elutasítása, megsemmisítése, más célra való felhasználása okán).

A jövő állattitermék előállításának fő célja a kibocsátás növelése helyett már inkább az egészséges és klímasemleges, környezetkímélő módon történő termelés lesz. A mennyiségi szemléletet a minőségi szemlélet fogja felváltani (GMO mentes termékek, zöld állattenyésztés, kis ökológiai lábnyom, természetszerű tartásmódok, állatjóléti kérdések előtérbe kerülése stb.). Idézni szeretném Prof. Dr. Habil. Villányi László véleményét, amely szerint „hibás az a közgazdasági axióma: termelj többet, jobban élsz”.

A magyar állattenyésztés stratégiai céljainak meghatározásakor az önellátás mellé az önrendelkezést is ki kell tűzni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a genetikai alapok és a feldolgozás magyar kézben tartására. Természetesen a legtöbb állatitermék esetén nem az önellátás a végső cél, hanem az adottságaink kihasználásával a belső piacon felül a minél nagyobb export realizálása. Az úgynevezett „Kárpátmedencei gazdasági térben” tenyészállataink mind szélesebb körű elterjesztése.

Az állattenyésztés nagy tőkeigénye miatt, saját forrásból legfeljebb életképes gazdaság hozható létre soksor még az sem. Ahhoz, hogy egy-egy állattartó gazdaság versenyképes legyen, külső forrásra (támogatásra és banki finanszírozásra) van szüksége.

A támogatásoknál a hatékonyabb termelés felé terelésnek és a szakmai szempontoknak nagyobb szerepet kell kapniuk. Az ágazat további kívánatos fejlődése azonban kizárólag, az amúgy is csökkenő mértékű támogatásokkal nem képzelhető el. Szükség van a hitelintézetek részéről állattenyésztés specifikus termékek kidolgozására. Az állattenyésztő gazdaságok csak néhány éve kerültek a hitelintézetek érdeklődési körébe, így ezen a területen még vannak eddig kiaknázatlan lehetőségek.

A tudás átadásában, az oktatásban és szaktanácsadásban is sokat kell még fejlődni, hiszen ezen a területen is lemaradtunk az elmúlt évtizedekben. Az agrárfelsőoktatásban komoly átalakítás zajlik, amiről megoszlanak a vélemények. Abban mindenki egyetért, hogy sok (volt) az agrárfelsőoktatási intézmény, de a megoldási lehetőségeket már sokféleképpen látjuk, ebben nincs konszenzus. E mellett hiányzik egy olyan állattenyésztési tudásközpont, amely a gazdálkodás hazai és külföldi gyakorlatait, rendszereit, jogszabályi és támogatási keretét tanulmányozva, a kutatási és oktatási intézményekkel együttműködve, szakmai anyagokkal tudná segíteni a gazdálkodókat, a szakmai szervezeteket, a szakigazgatást és a kormányzati döntéshozókat.

Összefoglalva: A két főágazat egészséges egyensúlya és egymással való sikeres együttműködése révén lehet a legjobban kihasználni agrárpotenciálunkat. Az egyensúlyi állapot – ami sohasem statikus – elérése ugyanakkor roppant nehéz, hiszen a politikai, jogszabályi, közgazdasági és természeti körülmények folyamatosan változnak. A címben feltett kérdésre ezért mi azt a választ adjuk, hogy növényt és állatot.

Zászlós Tibor

elnök

Magyar Állattartók Szövetsége

                                                                                                          

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókönnyítés, adózás, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, Agromashexpo, AGROmashEXPO 2018, ...
összes címke megjelenítése...Agrotec Magyarország Kft., ajánlati fajtalista, akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állattenyésztés-növénytermesztés egyensúlya, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi ágazat, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, beruházási pályázatok, betakarítás, bevallás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, biotechnológia, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búza vetőmag, búzabetakarítás, búzatermesztés, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, családi gazdasági rendszer, családi mezőgazdasági társaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, csmt, csmv, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, Diverzifikáció, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, Euralis, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmgazdaság, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földértékesítés, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hiteles meteorológiai adatok, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, koronavírus, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, Közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, Lidea, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, macroexpert, macrometeo, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, meteorológiai adatok, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági jelentés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkaerő, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, nagy vetési sebesség, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NAV, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermeszté, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, online számlázás, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őstermelő, őstermelők, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce fajtakísérlet, repce gyomirtása, repce kártevői, repce komplex növényvédelme, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcehibrid, repceteremesztés, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számlázás, számtás, szántóföldi, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szölészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, termelői szervezetek, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós pályázatok, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, Vaderstad vetőgépek, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vállalkozás, vállalkozó, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, vidékfejlesztési program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldségtermesztés, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés