Merre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/03/01
Címkék: agrárgazdaság, magyar agrárium, Agrárminisztérium

Miként alakította át a pandémia a hazai mezőgazdaság körülményeit, milyen hatással volt a magyar agrárgazdaságra?

2020-as évünket alapjaiban határozta meg a pandémia. Minden gazdasági ágazatot egyaránt érintett. Az agrárium szerepe az élelmiszerellátás és élelmiszerbiztonság szempontjából is felértékelődött. A COVID járvány mellett, 2020-ban a tavaszi nagy aszály, a komoly fagyok, a sok eső, a madárinfluenza és a sertéspestis is meghatározó hatással volt az agrárgazdaságra. Ugyan az agrárágazatokat eltérő módon érintették a fejlődést akadályozó tényezők, azt kijelenthetjük, hogy az elmúlt időszak legtanulságosabb évét éltük meg.

Éppen ezért bír nagy jelentőséggel a közös gondolkodásra biztató, az Agrárminisztérium gondozásában, Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére megszületett tanulmány, amely a “Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” címmel jelent meg a közelmúltban.

Versenyképesség a magyar agrárgazdaságban: múlt, jelen, jövő 

A tanulmány elsődleges célja, hogy egy áttekintő hazai és nemzetközi elemzés mentén olyan gondolatokat fogalmazzon meg, melyek cselekvésre késztetnek versenyképességünk növelése érdekében. A hazai helyzetet Hollandia, Ausztria és Lengyelország agrárgazdaságához viszonyítva is értékeli. Meghatározza a jövő célkitűzéseit, teendőit, feladatait. Átgondoltan reflektál arra, hogy mit rontottunk el, mit kellene másképpen csinálnunk. Határozottan rámutat arra, hogy bár Magyarország a termőföldek tekintetében kivételes helyzetben van, napjaink bruttó termelési értéke, sok tényező miatt, mégis jelentősen elmarad az összehasonlításban szereplő országokhoz képest.  

A minőségi fejlődés a cél, jelentős fejlesztésekre van szükség. Biztatjuk, hogy Ön is töltse le nálunk az Agrárminisztérium kiadványát, melyből az alábbiakban részleteket is közlünk!

(Agrárium Magazin)

Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt. 

“Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” (Agárminisztériumi tanulmány, 2020, részlet)

„A siker főleg rajtunk múlik!

A kihívásokra való okos reagálás alapozhatja meg sikereinket. Képesek vagyunk arra, hogy a következő évtizedben nagy agrárpolitikai bravúrt hajtsunk végre: fejlesztésekkel, a termelési szerkezet, esetleg a földhasználati struktúra módosításával a mezőgazdasági terület nagyobbik részén fokozzuk a termelés intenzitását, közeledve a holland modellhez. Ugyanakkor az erre kevésbé alkalmas területeken és általában a vidékfejlesztés területén az osztrák modellből vehetünk át tapasztalatokat, a fő figyelmet a zöldebb, organikusabb földhasznosításra fordítva.

A jövő agrárpolitikájának centrumába a hatékonyságot és a „termőföldtől az asztalig” szemléletet, ez utóbbin belül elsősorban a termékpálya leggyengébb láncszemének, az élelmiszer-feldolgozásnak a fejlesztését célszerű helyezni. Ez szolgálhatja versenyképességünk javulását. A gazdasági fenntarthatóság feltétele ugyanis a hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség. Anyagi és szellemi erőforrásainkat mindenekelőtt a hatékonysági mutatók javítására, a versenyképesség növelésére kell fordítani. Azt is tudomásul kell ugyanakkor venni, hogy csakis olyan jövőképben érdemes gondolkodni, amelyben a fenntarthatóság mindhárom eleme – a társadalmi, a gazdasági és a környezeti szempontrendszer – azonos súllyal esik latba.

Az előttünk álló időszakban azért az élelmiszerfeldolgozás az első számú fejlesztendő terület, mert a mezőgazdaság termékeinek minél magasabb feldolgozottsággal, ebből adódóan nagyobb hozzáadott értékkel kell elérniük a piacokat. Magyarország természeti adottságaiból, történelmi hagyományaiból és gazdasági szükségleteiből adódóan nem engedheti meg magának, hogy lehetőségei alatti színvonalon működtesse élelmiszeriparát, márpedig napjainkat még mindig ez jellemzi.

Az agrárgazdaság egészére vonatkozóan megállapítható, hogy érdemi és sikeres szintugrás nem vihető végbe jelentős fejlesztések nélkül. Már a nagyszámú előírás betartása is a technológiákat, a szakismereteket érintő fejlesztésekkel jár. Ezeken túlmenően tetemes összegekre lesz szükség a régóta indokolt, felismert, ám halogatott fejlesztések megvalósítására. Nemzetközi tapasztalat, hogy azoknak az országoknak a mezőgazdasága tudott az elmúlt évtizedekben megfelelni a világgazdasági kihívásoknak, ahol erős volt az agrár-innovációs tevékenység, magas volt a K+F arány. Nagyobb súlyt kívánunk fektetni a támogatási források hatékony felhasználásának.

A beruházások esetében elsősorban a telepek megújítását, a post harvest, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt fejlesztését érdemes támogatni. Fenn kell tartani az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatását és elsősorban az „átütő erejű” beruházásokat kell előnyben részesíteni.

A mezőgazdaságot szolgáló beruházások között kiemelten kell segíteni az öntözésfejlesztést. Komplex és átfogó módon folytatni kell Magyarország vízgazdálkodása, vízhasznosítása és a vízkormányzása teendőinek átértékelését. A lehetőségek és az igények alapján hosszú távú stratégiai célként megfogalmazható 300-500 ezer hektár öntözhető terület elérése.

A fejlesztések hatékony kihasználása, az agrárgazdaság racionális működtetése – a természeti és a makrogazdasági adottságok mellett – végső soron az emberi tényezőkön múlik. Ennek egyik eleme a szaktudás, a másik eleme pedig az együttműködés, de a fogyasztói döntések is ide sorolhatók. Az elvárható sikerekhez kiemelt fontosságú, hogy az egyes tevékenységi köröket – a betanított munkástól a mérnöki szintekig – versenyképes tudással rendelkező munkaerő lássa el. Ehhez nemzetközi szintre kell emelni az agrárképzés színvonalát és növelni kell népszerűségét.

A humán tényezőben rejlő potenciál kihasználását a tudomány eredményeinek gazdaságba történő integrálása is segítheti. A biotechnológia modern módszereinek – melynek csupán egyféle módszere a génmódosítás - gyakran szembe kell nézniük a társadalom elutasításával. A modern biotechnológiának ezért nemzetközi szinten szüksége van a társadalom általi szociális és kulturális ellenőrzésre. Ezek nélkül a genomika és a biotechnológia forradalma továbbra is számos etikai és társadalmi dilemmát fog generálni. Az Alaptörvénnyel összhangban meg kell őrizni Magyarország GMO-mentességét, tiszteletben kell tartani a társadalom GMO élelmiszerekkel szembeni elutasító álláspontját, ugyanakkor lehetőséget kell hagyni a nem GMO-nak minősülő biotechnológia tudományának és fejlett módszereinek agrárgazdasági alkalmazására.

A generációváltás, a fiatal gazdálkodók helyzetbe hozása biztosíthatja, hogy a legfrissebb tudás bekerülhessen a gyakorlatba, korszerű információs- és tudástranszferek működjenek. Ezért segítjük az elöregedő generáció gazdaságátadását, a fiatal gazdáknak egyértelmű és számottevő segítséget kívánunk adni mind a termőföldhöz jutás, mind a gazdaságfejlesztés tekintetében.

Az emberi tényezőknek az együttműködések generálásában is kiemelt szerepe van. Szántóföldi növénytermesztésre alapozottan, együttműködés, technológiai fejlesztés és hozzáadott érték növelés nélkül a kis üzemméretek hosszabb távon gazdaságilag nem fenntarthatók, versenyképtelenek. E hátrány kiküszöbölésére egyetlen út marad: a termékpályák szervezettségének, a termékpályák szereplői közötti együttműködések, kölcsönös elköteleződések továbberősítése, mind vertikálisan (termelőtől kiskereskedelemig), mind horizontálisan (nagyobb árualap felett rendelkező termelői szerveződések). Tovább erősítjük a termelők által létrehozható különböző együttműködési formákat és többszintű ösztönzésüket. Cél annak elérése, hogy a főbb mezőgazdasági termékek legalább 40-50 százalékának „piaci sorsa” termelői koordinációban dőljön el.

A fogyasztók tudatosságát is tovább kell erősítenünk élelmiszervásárlási döntéseikben. Ennek segítése érdekében kell fejleszteni a most létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer kétszintű állami védjegyrendszert, amellyel célunk, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket meg lehessen különböztetni a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől, és garancia legyen a vásárlóknak a minőségre, ha ilyen védjeggyel ellátott terméket vásárolnak. A minél szélesebb körű fogyasztói ismertség érdekében erre a védjegyre érdemi nagyságrendű forrásokat kell szánnunk.

Az agrárszabályozás egyik legtöbb vitára alkalmat adó területe a birtokpolitika. A termőföldről való stratégiai gondolkodást megszabja, hogy a föld nem csupán termelő eszköz, hanem jellegében vagyonmegőrző, korlátozott és monopolizálható, ezért hazai és külföldi magánszemélyeknek és társaságoknak is kiemelt céljai közé tartozik a földvagyonszerzés. A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai általában az agrárágazaton kívül tevékenykednek, a termelésben nem érdekeltek, egyetlen céljuk, minél nagyobb profitot (bérleti díjat/támogatást) realizáljanak tulajdonuk után. Ezzel viszont jelentős jövedelmet, évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból, amely döntő része más nemzetgazdasági ágakban képez tőkét vagy végső fogyasztásra kerül.

A birtokpolitikának továbbra is támogatnia kell a kis- és közepes gazdaságokat, meg kell akadályoznia a külföldiek földvásárlását, az elaprózott birtoktestek esetében pedig ösztönöznie kell a birtokkoncentrációt, amelyet az irányított földcserék folyamatának gyorsítása segíthet (közeli hozzátartozók, családtagok földjei egy tömbben helyezkedjenek el). Az osztatlan közös tulajdonú termőfölddel és a részarány-tulajdonnal kapcsolatos kormányzati döntések következetes végrehajtása alapvető fontosságú az ágazat számára.

A gazdaságátadás ösztönzésével tudjuk a fiatalok mezőgazdasági tevékenységben történő maradását segíteni.

Az agrárpolitikának támogatnia kell a gazdaság átláthatóságát és a transzparenciáját. Kerülni kell az államigazgatásban minden olyan eszközt, amely gátolhatja az átláthatóságot, adódjon az az adórendszerből, a támogatási rendszerből, illetve egyéb kedvezményezésből, a földforgalom szabályozásából, az öröklésből, az állami földek értékesítéséből, vagy vásárlásból, a statisztikai és más információs rendszerekből, vagy bármely más okból. Az őstermelői adózást meg kívánjuk újítanunk és ösztönözni kívánjuk a termelőket családi gazdaságok alapítására. A rejtett gazdasági arányát leginkább az áfa csökkentésének megkezdett folyamatával lehetne tovább mérsékelni. A tisztességes vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása szükséges, amelyhez az eddig alkalmazni kezdett állami eszközökön kívül (e-számla, EKÁER) az ágazat ellenőrzési és adminisztrációs rendszereinek teljes digitális átállását végre kellene hajtani. E tekintetben is érdemes a külföldi jó gyakorlatokat figyelembe venni. “

A teljes tanulmány megtekintéséhez és letöltéséhez, kattintson az alábbi gombra!

Amennyiben már feliratkozott olvasónk, kérjük töltse ki újra az űrlapot. Új feliratkozása pusztán frissíti rendszerünkben adatait. Köszönjük!

Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt

További ízelítő az Agrárminisztérium kiadványának tartalomjegyzékéből: 

Vezetői összefoglaló
Bevezetés
1. Alapvetések
2. A piac oldaláról érkező hatások
3. Agrárgazdaságunk néhány jellemzője nemzetközi összehasonlításban
4. Világtendenciák agrárgazdaság cél és eszközrendszerében
4.1. Világtendenciák a mezőgazdaságban
4.2. Világtendenciák az élelmiszer-feldolgozásban
4.3. Világtendenciák az élelmiszerkereskedelemben
4.4. A COVID-19 hatásai, kockázatai, reagálások
5. Milyen agrárgazdaság vizinálható Magyarországon a 21. század első felében
5.1. Általános víziók
5.2. Termékpályák
5.2.1. Szántóföldi növények
5.2.2. Zöldség és gyümölcs
5.2.3. Szőlő-bor
5.2.4. Tej
5.2.5. Húsmarha
5.2.6. Sertés
5.2.7. Baromfi
5.2.8. Juh és kecske
5.2.9. Kisállatok (nyúl, méh, galamb)
5.2.10. Akvakultúra
5.3. Az élelmiszergyártás fejlődése
5.4. Erdőgazdálkodás, vadászat
5.5. Input anyagok
6. Agrárpolitikai célok és beavatkozási irányok a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével
6.1. Agrárpolitikai stratégiai célkitűzések
6.2. Beavatkozási irányok a célkitűzések megvalósítása érdekében
6.2.1. Beruházásokat ösztönző támogatáspolitika
6.2.2. Birtokpolitika
6.2.3. Vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés
6.2.4. Humánerőforrás mennyisége és minősége
6.2.5. Piacfejlesztés
6.2.6. Együttműködések, kooperációk
6.2.7. Családi gazdasági modell megerősítése
6.2.8. Transzparencia
6.2.9. Kockázatelemzés
6.2.10. Infrastruktúrafejlesztés
6.2.11. Környezeti fenntarthatóság
6.2.12. Szántóföldi növénytermesztés
6.2.13. Kertészet
6.2.14. Állattenyésztés
6.2.15. Élelmiszeripar

Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt. 

Ajánlott kiadványokDr. Herdon Miklós, Dr. Rózsa Tünde:
Információs rendszerek az agrárgazdaságbanDr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai UnióKapronczai István (szerk.):
A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai UnióigKapronczai István:
A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

Ez is érdekelhetiAdózás a járványhelyzet idejénBővül az agrárberuházások támogatásaMódosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály