2021. 04. 20., kedd
Konrád, Tivadar
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Értekezés a magyar talajok állapotáról

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2021/03/31
Címkék: talajminőség, magyar talaj

Ha valaki jártas a mezőgazdaságban, Dr. Németh Tamást, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját aligha kell bemutatni. Az akadémikus agrokémikus, a talaj nitrogénhatásainak neves kutatója. Vele beszélgettünk a hazai talajok állapotáról.

Dr. Németh Tamás,
akadémikus

– Professzor úr, igaz-e, hogy harminc év alatt egymillió hektárnyi talajt veszítettünk el? 

– Mielőtt a kérdésére válaszolnék, induljunk ki abból, hogy Magyarországon a földnek a szeretete mindig élt azokban az emberekben, akik a talajjal, annak művelésével kapcsolatban álltak. Ahogy az idő változott, úgy változott azok aránya, száma is, akit érdekelt ez a terület. Minél jobban visszamegyünk az időben, annál több ember látta, érezte a fontosságát a körülötte lévő világnak, akár a víznek, akár a talajnak. Azzal, hogy a társadalmak átalakultak az ipari forradalom után, kialakultak a városok, nagyvárosok, a bolygón élő sokmilliárd ember – lassan nyolcmilliárdan vagyunk – több mint fele a városokban, nagyvárosokban él.  S az ott élő emberek elszakadtak a földtől akkor is, hogy ha a családi gyökerek a vidékhez kötötték őket. Más problémák merülnek fel, más életstílus alakul ki, s ezt megtetézte az elmúlt másfél évtizedben végbement hihetetlen fejlődés az informatikában, a számítástechnikában. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy a digitalizációval mindent meg lehet oldani. Az olyan alapvető dolgok, mint a természeti erőforrások, háttérbe szorultak. Egy normálisan működő rendszerben, ami három dologra épült – természet, gazdaság, társadalom –, s ezek egységén alapult, azok egy jó része megkérdőjeleződött az utóbbi időben.

Átgondolt fejlesztések - talajminőség Magyarországon

– Mennyi idő kell a humusz kialakulásához?

– Visszatérve a talajokra, a talajoknak van egy olyan jellemzője, hogy különböző területeken, különböző adottságok mellett különböző típusú talajok alakultak ki. De ezeknek a talajoknak a kialakulása nagyon hosszú időszakot vesz igénybe, ellenben az erodálás sokkal rövidebb idő alatt megy végbe. Az, hogy hosszú idő alatt alakul ki a talaj, azt is jelenti, hogy például egy jó csernozjom talajnak húszezer évre volt szüksége a kialakulásához. Van egy olyan ábrám, amelyen azt mutatom be, hogy a betakarítás után egy kukoricacsutkával mi történik a talajban. Az első néhány évben még felismerhető a kukoricacsutka, mivel lassú a lebomlása. Hozzávetőlegesen száz év kell a teljes lebomláshoz, további évszázadok kellenek ahhoz, hogy új alkotókká bomoljon, és pár ezer év kell ahhoz, hogy igazi humusz legyen. S csak egy kukoricacsutkáról beszéltem.

– Ugyanakkor betonozással fél óra alatt ezt a húszezer évet felülírhatjuk…

– Nincs semmi problémám a fejlesztésekkel, beruházásokkal, csak azt szeretném, ha átgondoltan, okosan történnének. Magyarország medence ország, amelyre két dolog a jellemző. Abban a szélességi övben vagyunk, amelyikben az USA nagy kukoricatermő területei, Franciaország, Ukrajna, Oroszország leggazdagabb területei fekszenek. Mi is a gabonaövezethez tartozunk. Azokon a területeken, ami nem medence, lásd Ukrajna, Oroszország, ott egybefüggő, hatalmas csernozjom területek tudtak kialakulni. Nálunk azzal, hogy medencében vagyunk, a folyók átalakították a területeket, itt sokkal mozaikosabbak a talajok. De vannak kiváló, nagyon jó minőségű talajaink, mint Békés megyében, a bácskai régióban, avagy Mezőföldön. Alapvetően sem a talajt, sem a vizet nem érdekli a politika, és az országhatár, így kialakultak az összefüggő területek.

– Milyen állapotban van a magyar talaj? A hazai mezőgazdasági művelésbe vont terület nagyságát 5,3 millió hektárban határozzák meg.

– Ma már csak 4,9 millió hektárt jeleznek, amit mezőgazdasági termelésre használnak. A magyar talajoknak az állapota – összehasonlítva más, például nyugat-európai területtel – nagyon jó. Nagyon sokszor szóba kerül, hogy a területeink ugyan jók – komparatív előnyeink vannak – de Angliában mégis nagyobb a búza átlagtermése. Az adott körülmények között, figyelembe véve a komparatív erőforrásokat, nagyon kedvező talajminőségeink vannak. Egy másik Nagy előnye Magyarországnak, és a térségben lévő néhány országnak, hogy az iparosodás a mezőgazdaságot 30-40 évvel később érte el, mint a tőlünk nyugatra lévő országokban, vagy az Egyesült Államokban. Az ukrajnai és az orosz területek e tekintetben még mindig „szűznek” mondhatók, s nálunk s múlt század hatvanas éveiben is alig volt olyan szennyező anyag, ami kikerülhetett volna a talajra. A műtrágyázás sem volt olyan mértékű, mint a nyugati országokban. Egyébként a műtrágya elnevezés helytelen a magyar nyelvben, mert a németek például ásványi trágyának hívják, nálunk viszont műtrágyaként vált ismertté, ezért a laikus szemében a műtrágya egyenlő a műanyaggal, a csomagolóanyaggal. Mindhárom nagy hatóanyag (Nitrogén, Kálium, Foszfor) természetes körülmények között jön létre. A levegőből a Nitrogén, a bányászattól a Foszfor és a Kálium, vagyis ezek nem „mű” trágyák, hanem természetes állapotú anyagok, amelyeket a mezőgazdaságban használunk fel. De itthon már nem tudjuk megváltoztatni ezt az elnevezést.

Szaktanácsadás minden mennyiségben - Legyen jó minőségű a talaj Magyarországon!

– Mondhatjuk-e azt, hogy a rendszerváltás után jó minőségű talajokhoz jutottak a gazdálkodók?

– Mondhatjuk, mert voltak ugyan olyan területeink, ahol több műtrágyát – lám, én sem tudok elszakadni a magyar valóságtól – juttattak ki a földekre, de ezek minden esetben tudományos alapon történtek. Való igaz, hogy néhány területen, átgondolt műtrágyázás történt, és többet juttattak ki, mint amennyire a növénynek szüksége volt, de azért, mert a talaj minőségét meg kellett őrizni. A magyar talajokat 500-600 éve műveljük. Kezdetben, nem tonnában mérték a termést, hanem abban, hogy az elvetett maghoz képest mennyi terményt tudnak betakarítani. Európában, Magyarországot is beleértve az 1200-as évektől az 1600-as évekig vannak adatok arról, hogy az elvetett magnak a 3,5-4,2 szeresét tudták betakarítani. Ha valakinek lehetősége volna időutazásra, és vissza tudna menni félezer évet, akkor azokon a területeken, amelyekről beszéltünk (Békés megye, bácskai régió, Mezőföld), 1-2 méterrel magasabb volt a talaj. S ahogy nőtt a lakosság száma, egyre több élelmiszerre volt szükség, így azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehet több termést betakarítani. Elkezdtek vetésváltásban gondolkodni, parlagoltatásban, ugaroltatásban próbálták a talajokat jó kondícióban tartani. Magyarországon a műtrágyázás a múlt század hatvanas éveiben kezdődött el, és a csúcsán sem érte el a felét annak, amit Hollandia, Belgium, Németország északi része használt.

– Javult-e a föld állapota a kárpótlás következtében?

– A rendszerváltás után a kárpótlással azért nem történt baj, mert akik megkapták a földet, azoknak – csúnya dolog ezt mondani – nem volt pénzük, és nem tudták a talajt tönkretenni. Ezért megint nem történt semmi a magyar talajokkal. Természetesen, helyenként, pontszerűen mindig voltak, vannak problémák, nagyobb területeken a savanyosodás, pontszerűen a nehéz fémekkel fertőzés előadódtak. De ezekről tudunk, mert az intézetünk (Talajtani Kutató Intézet) felmérte az ország egész területét, talaját. Ha valaki megkérdezi tőlünk, hogy mit hova szeretne elhelyezni, erre mi tudományos alapon tudjuk a választ. Ha szükséges, egy hektáros pontossággal tudjuk megmondani a talaj állapotát. Két olyan ország van a bolygónkon, ahol a legtöbbet tudják a talajaikról: Hollandia és Magyarország.
Nálunk már az 1700-as években megkezdődött a talajok feltérképezése, az 1930-as évektől pedig, viszonylag szép bontásban, Kreybig Lajos vezetésével, talajtérképezést végeztek el, amit az intézet kutatói digitalizáltak (https://www.mta-taki.hu/hu/osztalyok/kornyezetinformatikai-osztaly/dktir). Az adatokat természetesen folyamatosan frissítjük, és minden, talajjal kapcsolatos téma bekerül a rendszerbe. Jól működik a szaktanácsadási rendszerünk, melyért az innovációs díjat 2007-ben intézetünk és a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet közösen érdemelte. Napjainkban is nagy területen használják a gazdálkodók. Egyre több vállalkozás nyújt szaktanácsot, ez nem baj, ha tudás van mögötte. Mondhatom tehát, hogy sokat tudunk a talajainkról, amelyeket két dolog veszélyeztet. Az egyik a szennyeződés, a másik a túlhasználat, amely legalább akkora kárt okoz, mint a szennyezés. S itt reagálnék a felvezető kérdésére. Igaz, hogy egymillió hektárnyi talajt elveszítettünk harminc év alatt, de jó részük más minőségben hasznosult. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem vagyok fejlődés ellenes, de amikor kialakultak a települések, a városok, akkor három szempontot vettek figyelembe: a közlekedés, a védelem, a mezőgazdasági terület nagysága. Az akkori emberek leginkább a legjobb mezőgazdasági adottságú helyeken települtek le. A települések növekedésével a környező területeken folyt az infrastruktúrális fejlesztés, s napjainkban is ez történik.

Tulajdonlás és földhasználat - mint a magyar talajok állapotát befolyásoló tényezők

– Idehaza a földtulajdon és a földhasználat elszakadt egymástól. Alig 180 ezer a hivatalosan nyilvántartott gazdálkodói létszám, míg a földtulajdonosok száma 2,5 millióra tehető. Jó kezekben van-e a magyar föld?

– Hát ez politika, erre nem tudok jó választ adni. A kárpótlás során létrejött az osztatlan közös tulajdon, amit most számolnak fel, de sehol a Földön nincs ilyen tulajdonforma, s nem is lehet lefordítani más nyelvre. Harminc év kell ahhoz, hogy felszámolják ezt a tulajdonformát. De még mindig sok olyan tulajdonos van, aki üzleti céllal tartja fenn a tulajdonát, és ilyen szemlélettel avatkozik be a földhasználatba. Ők a veszélyesek, mert aki műveli, használja a földet, az tudja, hogy mire van szüksége a talajnak ahhoz, hogy hosszú távon megéljen a mezőgazdasági tevékenységből.

– Hogyan tudja a gazda a megfelelő tudást megszerezni?

– Önképzéssel, szaktanácsadással, szakirodalom olvasásával. Nagyon jó folyóirataink vannak. Én mindig kutatási területen dolgoztam, de soha nem mondtam szaktanácsadás keretében sem, hogy amit én javasolok, az a legjobb. De lehet választani, mert a piacon nagyon sok tanácsadó cég működik, nagyon sokan foglalkoznak növényekkel, talajjavító baktériumokkal, humusszal, vagyis mindennel, ami a talajműveléshez kötődik. Ez jó dolog, csak egy kitételem van, hogy az ajánlat megalapozott, kidolgozott legyen.

– Mennyiben segíti a precíziós gazdálkodás a gazdát abban, hogy megismerje a földjét?

– Van egy gazdasági szempontból értelmes arány, amelyen érdemes a precíziós gazdálkodással foglalkozni. A lényege az, hogy úgy kell kialakítani a táblán belüli egységeket, hogy az gazdaságos, hatékony legyen. A területeken mért eredmények különbözőek lesznek, ezért itt egyensúlyt kell teremteni, kezelhetővé kell tenni a sokféleséget. Ma már minden eszköz, technika adott ehhez, és egész technológiákat ajánlanak a piacon. A mi szaktanácsadói hálózatunk úgy működik, hogy a gazdának legyen választási lehetősége. Minden tanácsadásnak a lényege, hogy megtaláljuk a személyre szabott, optimális megoldást, mert a döntés a gazda felelőssége. Sok gazdával van személyes kapcsolatom, róluk tudom, hogy ők ismerik a legjobban a területüket, s mindegyik arra törekszik, hogy a legjobb eredményt érje el a talaj szakszerű használatával.

Nem csak a talajminőség javítása érdekében kell a tudást kell megszerezni!

– Sláger téma a klímaváltozás. Fel lehet-e rá készülni?

– Van egy rossz hírem. A klímaváltozás mindig is volt, és lesz is, amíg a bolygónkon élet létezik. Azok közé tartozom, akik azt is tudják, hogy a klíma mindig változott, és változik. A jégkorszaktól kezdve a legkülönfélébb klíma, időjárási körülmények uralkodtak. Most egy olyan szakaszt élünk, amikor különböző természeti, antropológiai hatásra melegedés indult be a bolygón. Azt kell tennünk, hogy ennek a melegedésnek a negatív hatásait kiküszöböljük, de ehhez sokkal több tudásra van szüksége mindenkinek, mint korábban. Mindenkor van egy hosszabb időszak, amikor minden kiszámítható, és csak az anyagi lehetőségek határozzák meg a fejlesztési, előrelépési különbséget, de ahhoz képest ma minden más. Az biztos, hogy a klímaváltozást komolyan kell venni, és hatalmas tudás kell a kezeléséhez. A tudás megszerzéséhez viszont gyakorlati tudás, tapasztalat is szükséges. Az utóbbi évtizedben a szélsőségességet érzékeljük, s ezekre kell jó válaszokat adnunk. Változik a környezetünk, de bolygó szinten eddig mindig fennmaradt az időjárás egyensúlya. A csapadéknál nem a mennyiségben, hanem az időben, és az intenzitásban van a különbség. Nem mindegy, hogy száz milliméter csapadék májusi eső aranyat ér kategóriában érkezik, vagy két óra alatt. Ezekre a változásokra pedig, nehéz felkészülni. Egy dolog biztos: sem az ijesztgetés, sem a probléma elkenése nem jó válasz. Azt kell megnézni, hogy mi történt, és milyen megoldások lehetségesek.     

– Aggódni kell-e a növénytermesztésünkért?

– Szerintem nem. Minden időszaknak megvolt a problémája, amelyeken sikeresen túljutottunk. Magyarországon is foglalkoznak a szárazsággal. A kormány nagy programot indított az öntözésfejlesztésre, a növények nemesítésében a szárazságtűrő képesség előtérbe került. Sok olyan terület van, amelyeket ha egymás mellé teszünk, akkor látjuk, hogy mindenki próbál eleget tenni azoknak a kihívásoknak, amelyeket még nem is nagyon ismerünk. Az a tapasztalat, ami az emberben összpontosul, az módosul a változások következtében. A környezetet figyelni kell, mert a helyszíni szemle során tudjuk a legnagyobb tapasztalatot megszerezni.

Fontos a nyilvánosság

– Hogyan összegezhetjük az eddig elmondottakat? Milyen állapotban van a magyar talaj?

– Általánosságban az mondható, hogy a magyar talajok állapota jó. Nagyon sok területen kiváló. Ez egy olyan érték, amire oda kell figyelni, s amivel foglalkozni kell. A talaj nem minden esetben kerül be abba a körbe, amire figyelnek, s nem kap elegendő figyelmet akkor, amikor például zöldmezős beruházásról döntenek. Ilyen esetben is tudni kell, hogy nem áldozunk-e fel egy ilyen beruházásnál 40 hektár jó minőségű termőföldet. Fontos volna, hogy a döntések a megvalósítás előtt nyilvánosságot kapjanak, és tisztában legyünk a kockázatokkal is, ne csak az előnyökkel. Semmi nincs ingyen. A fenntartható fejlődésből egyelőre a fejlődés valósul meg, a fenntarthatóságra – s ez az emberi gyarlóságnak, önzőségnek, haszonelvűségnek köszönhető – kevésbé fordítunk figyelmet. Amikor a talajnál problémát találunk, akkor biztos, hogy valaki valamit nagyon elrontott. Sajnálatos, hogy mindezt következmények nélkül tehetik, mert nem tudok arról, hogy az elmúlt harminc évben valakit talaj-, és környezetszennyezésért felelősségre vontak volna. A környezettudatos gondolkodás széles körű elterjedésére még várni kell.

Németh Tamás 

(Szombathely, 1952. március 7.) 
Széchenyi-díjas magyar agrokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. 2008 és 2014 között az MTA főtitkára. A talaj nitrogénhatásainak neves kutatója. 

Életpályája 

1971-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, ahol 1976-ban szerzett agrármérnöki diplomát. 1982-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után a Nehézvegyipari Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa lett, majd 1977-ben átkerült a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjába, ahol főelőadóként dolgozott 1979-ig. Ekkor kérte áthelyezését a Zala Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás (NAÁ) agrokémiai csoportjára, melynek vezetője lett. Eközben 1981 és 1982 között farmgyakorlaton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban, Oregon államban. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet munkatársa lett. 1986-ban csoportvezetővé, 1991-ben osztályvezetővé és tudományos igazgatóhelyettesévé, 1997-ben az intézet igazgatójává nevezték ki. 1992-ben a Pannon Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki, illetve kinevezték az egyetem kihelyezett növénytáplálási tanszékének vezetőjévé. 1998-ban habilitált. 
1989-ben védte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, 1997-ben az akadémiai doktori értekezését. 1989-ben az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottság tagja lett, majd 1994-ben az MTA közgyűlési képviselője választották. 1995-ben bekerült a tudományos köztestület Környezet és Egészség Bizottságába is. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává választották. Előtte 2002-ben az Agrártudományi Osztály elnökhelyettese lett. 2008-ban az MTA főtitkárává választották, tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig töltött be. A főtitkárságot követően 2014-2020 között az MTA Agrártudományok Osztályának volt az elnöke. 12 éven át volt az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának elnöke (2008-2020). Ezenkívül 1998-ban a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia külső tagja is lett. Akadémiai tisztségei mellett 1993 és 1996 között a Nemzetközi Műtrágyázási Tudományos Központ ügyvezető főtitkára volt, majd a központ főtitkárává választották (1997–2010). Az Agrokémia és Talajtan, valamint az Agicultural Water Management című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságába is bekerült. Jelenleg két folyóirat, „A Falu” és a „Scientia at Securitas” főszerkesztője. 2020-tól két évig az Országos Környezetvédelmi Tanács, valamint három évig az MTA Vagyonkezelő Testület elnöke. 

Munkássága

Fő kutatási területe a talajtan és az agrokémia. Jelentős eredménye a talajtermékenység fenntartásának tudományos megalapozása, illetve a környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszer kialakítása és gyakorlati alkalmazása. Szaktanácsadási rendszert alakított ki az ásványi nitrogénnel kapcsolatban is. 
Kutatja a nitrogéntrágyázás környezeti hatásait és a nitrát (azaz a nitrogénvegyületek) kimosódását is. Modellezi a mezőgazdasági művelésbe vont talajok nitrogénforgalmát, valamint munkatársaival kidolgozott egy, a veszélyeztetett területek háromdimenziós érzékenységi térképeinek elkészítésére alkalmazott eljárást. 

Ajánlott könyvek

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza