Agrárszakmai tanulmányok

Az ökológiai zöldségtermesztés egyik legkedveltebb kultúrája a paradicsom. Alapvető elvárás, hogy az ökológiai termesztésből származó bioparadicsom konvencionális terményekhez viszonyított magasabb árát a jobb minősége és íze tegye indokolttá. A kiadvány a professzionális ökológiai paradicsomtermesztést segítő legfontosabb termesztéstechnológiai és minőségbiztosítási információkat foglalja össze. Minden fejezet elején ismerteti az általános tudnivalókat, majd külön-külön taglalja a szabadföldi és hajtatott termesztés egyes technológiai elemeit.

Sokoldalúságának köszönhetően a burgonya kiválóan alkalmas a közvetlen értékesítésre. Ha a kereskedelem és az ipar számára termelünk, a magas termesztési és gépesítési költségek mellett jó terméshozamokra van szükség. A kiváló minőség érdekében a legnagyobb gondossággal kell eljárnunk a munka minden lépésében, a vetőgumó előkészítésétől a növényvédelmen, a tápanyag- és vízellátáson keresztül a betakarításig és a tárolásig. Ez a termesztéstechnológiai ajánlás jó alapot ad a magas minőségű termékek előállításához. A professzionális termesztők szakértői tanácsokkal és az ajánlott irodalom segítségével mélyíthetik el még inkább ismereteiket.

A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.

Ebben a kiadványban almatermésű fajok (alma, körte, birs, naspolya és ázsiai körte) biotikus és abiotikus stresszel szemben valamilyen módon ellenálló fajtáiról olvashat. Olyan termesztőknek szól ez a gyűjtemény, akik minél kevesebb növényvédőszer felhasználásával igyekeznek minőségi gyümölcsöt termeszteni. A kiadványban bemutatott fajtákat egyes hazai vizsgálatok, a vonatkozó szakirodalom és a fajtaforgalmazók ajánlásai alapján válogattuk össze. Lehet találni közöttük nagyüzemi termesztésre és házikertbe illőt is, hogy mindenki megtalálja a termesztési céljának megfelelőt.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek a tönköllyel, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. További, agronómiai előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és a ma termesztett búzánál jobb gyomelnyomó képességük is.

"A statisztikai adatok szerint az 1931-50 közötti években az ország területének 60,1 százaléka volt a szántó, 17,3 százaléka a gyep, 12 százaléka az erdő. Hetven év múlva a szántó területe 49 százalékra, a gyep területe 11 százalékra csökkent. Ezzel egyidőben a művelés alól kivett terület 10,6 százalékról 16 százalékra emelkedett.
A legutóbbi évtizedekben a hazai birtokstruktura is jelentősen átalakult. A gazdasági szervezetek földhasználata koncentrálódott, amit jól mutat, hogy földek 71,8 százalékán a 500 hektár feletti üzemek gazdálkodnak. Közülük az 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok részesedése 41,4 százalék."

A Nemzeti Földügyi Központ közzétette a 2021. július 1- től hatályos állapotú, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és kapcsolódó rendeleteinek összeszerkesztett dokumentumát.
Ezt az ágazati szereplők számára igen hasznos segédletet, az utóbbi időszakban történt - erdészeti joganyagot érintő - módosítás miatt állították újból össze és tették mindenki számára hozzáférhetővé.
A változás az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendeletet érinti.

"Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok rendezésével teljesen átalakulhat, átláthatóbbá válhat a magyarországi birtokstruktúra. A használhatóbb földterületek kialakulásával ugyanis a föld értéke is növekedhet, illetve a támogatásoknak és a hiteleknek is kedvező gazdálkodási környezet jöhet létre. Az osztatlan közös tulajdoni forma problémája azonban nemcsak a mintegy 170 ezer regisztrált magyar földművest érintheti, hanem például a Budapesten lakó, egyébként vidéken örökölt földdel rendelkező, de azon gazdálkodást nem folytató tulajdonosokat is. Hiszen az osztatlan földtulajdon megszüntetése kapcsán vélhetően az esetek többségében ő lesz majd az, aki örülhet, hiszen az adott földrészlet tulajdonáért eddig esetleg semmit nem kapott. Most viszont átadva azt egy másik, például helyi gazdálkodó tulajdonostársnak, végre megkaphatja érte a föld piaci ellenértékét."

A közelmúltban megjelent Agrárminisztérium tanulmány alapos körképet ad a Covid járvány hatására kialakult magyar agráriumi élethelyzetről és hasznos, gyakorlatba ültethető gondolatokat fogalmaz meg a hazai gazdálkodóknak, agrárszakembereknek a továbblépéshez, versenyképességük növeléséhez, megőrzéséhez.

"A megfelelő életminőség alapvető feltétele az egészséges környezet. Környezetünk állapota nagymértékben függ természeti erőforrásaink észszerű használatától, amely alapvetően befolyásolja a gazdasági szerkezetet. Magyarországon a gazdaságban még mindig növekedőben van a nyersanyaghasználat, amely nagy feladatot ró ránk: egyre jobban javítanunk kell az erőforrások felhasználási hatékonyságát."

300 méter átlagmagasságú sasbércek alkotják a Budaörsi-kopárokat. Ezek a dolomitsziklagyepek hazánk legritkább növény- és állatfajai közül többet is megőriztek. Vannak vadvirágok, amelyek nemcsak az elmúlt évszázad történelmi viharait, de több tízezer év klímaváltozásait is átvészelték, ezért maradványfajoknak nevezzük őket. A kopárok rejtik Európa legnagyobb rovarfaját és kígyóját is. Nem véletlen, hogy a kirándulókat „Fokozottan védett terület” tábla fogadja. A ritkaságok bemutatására hoztuk létre a Gubóvirág tanösvényt.