Az alábbi agrárszakmai tanulmányok letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. A kiválasztott tanulmány letöltéséhez, kérjük, hogy kattintson annak címére, majd végezze el a feliratkozást, vagy amennyiben Ön már feliratkozott olvasónk, adja meg e-mail címét hitelesítésként. A szakmai tanulmányok mindegyike letölthető, korlátozás nélkül. Az anyagokat a feliratkozás során regisztrált e-mail címre küldjük el.
"A tantárgypedagógiák története bizonyítja, hogy a szakdidaktikák milyen gyakran estek a saját szaktudományuk, vagy éppen a műszaki-technikai haladás csapdájába (a nyelvtanításban például a behaviorizmus és a nyelvi laboratóriumok összefonódása). Elképzelhető-e, hogy a mai eszközhasználatba ragadtság parancsoló szükségessége csak átmeneti állapot, a számítástechnika mákonya pedig GMO termék? Ma már olyan gépek szólalnak meg emberi nyelven, amelyeknek számítógépes algoritmusaiban egyetlen humán szó sem szerepel: csoda-e, hogy egyre jobban elnémul az embergyermek?
Meggyőződésem, hogy az olvasó ilyen és hasonló kérdésekre is talál választ e sokrétű tantárgypedagógiai kötetben: kutassa fel őket!"
Az ökológiai zöldségtermesztés egyik legkedveltebb kultúrája a paradicsom. Alapvető elvárás, hogy az ökológiai termesztésből származó bioparadicsom konvencionális terményekhez viszonyított magasabb árát a jobb minősége és íze tegye indokolttá. A kiadvány a professzionális ökológiai paradicsomtermesztést segítő legfontosabb termesztéstechnológiai és minőségbiztosítási információkat foglalja össze. Minden fejezet elején ismerteti az általános tudnivalókat, majd külön-külön taglalja a szabadföldi és hajtatott termesztés egyes technológiai elemeit.
Sokoldalúságának köszönhetően a burgonya kiválóan alkalmas a közvetlen értékesítésre. Ha a kereskedelem és az ipar számára termelünk, a magas termesztési és gépesítési költségek mellett jó terméshozamokra van szükség. A kiváló minőség érdekében a legnagyobb gondossággal kell eljárnunk a munka minden lépésében, a vetőgumó előkészítésétől a növényvédelmen, a tápanyag- és vízellátáson keresztül a betakarításig és a tárolásig. Ez a termesztéstechnológiai ajánlás jó alapot ad a magas minőségű termékek előállításához. A professzionális termesztők szakértői tanácsokkal és az ajánlott irodalom segítségével mélyíthetik el még inkább ismereteiket.
A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.
Ebben a kiadványban almatermésű fajok (alma, körte, birs, naspolya és ázsiai körte) biotikus és abiotikus stresszel szemben valamilyen módon ellenálló fajtáiról olvashat. Olyan termesztőknek szól ez a gyűjtemény, akik minél kevesebb növényvédőszer felhasználásával igyekeznek minőségi gyümölcsöt termeszteni. A kiadványban bemutatott fajtákat egyes hazai vizsgálatok, a vonatkozó szakirodalom és a fajtaforgalmazók ajánlásai alapján válogattuk össze. Lehet találni közöttük nagyüzemi termesztésre és házikertbe illőt is, hogy mindenki megtalálja a termesztési céljának megfelelőt.
Az ültetvények védelmének alapja az ellenálló fajták választása, illetve célzott termesztési és ápolási műveletek alkalmazása. Ez egyszerűnek hangzik, de a gyakorlati megvalósítás mégis nagy kihívást jelent gyakorlott kertészek számára is.
Kiadványunk célja, hogy áttekinthetően és gyakorlatiasan mutassa be azokat a lehetőségeket és termesztési fogásokat, amelyek segítségével ökológiai almatermésű ültetvényben minőségi és egészséges gyümölcsöt állíthatunk elő.
A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza.
Jelenleg nincs semmiféle „csodaszer” a megfékezésére az ökológiai gazdálkodók kezében, de bizonyos növénytermesztési szabályok, illetve közvetlen módszerek együttes alkalmazásával sikeresen kordában tartható.
Az ökológiai növénytermesztésben a legfontosabb növénycsoportot a gabonafélék jelentik. Magyarországon az ökológiai termesztésű szántóföldi növények között a gabonafélék közel 50%-os részaránnyal szerepelnek.
A gabonatermesztés jól gépesíthető, a termény jól tárolható, hazánkban a biogabonák jelentős export árunak számítanak. Részben ennek köszönhetően a kalászos kultúrnövények a magyar ökológiai szántóföldi növénytermesztés legjelentősebb terményei.
A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.
A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek a tönköllyel, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. További, agronómiai előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és a ma termesztett búzánál jobb gyomelnyomó képességük is.
A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci- ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartalmának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt.
Különösen fontos szerep jut az európai termesztésű bioszójának, amely kiválthatja a tengerentúlról érkező génmódosított szóját. A bioszója iránti kereslet egyenes arányban növekszik a biotojás, a bio baromfi- és sertéshús termelés térhódításával. Mindemellett a fogyasztók egyre kételkedőbbek a Dél-Amerikából vagy Ázsiából importált bioszójával kapcsolatban. Ennek következtében az Európában termelt bioszója egyre keresettebbé válik.
Az ökológiai méhészkedés méhegészségügyének legfontosabb alapelve a méhcsalád fajára jellemző teljes egészség megőrzése. Ennek érdekében a klasszikus kihívások mellett újabb és újabb jelenségek merülnek fel, mint a globális árumozgatás és a klímaváltozás, valamint környezetünk flórájának változása.
Sok esetben a beteg méhek családszinten sokáig kevés, vagy nehezen felismerhető tünetet produkálnak. Mindezek miatt általános elvárás bármelyik méhésztől jártasság a termelési gyakorlati ismeretek mellett a méhtartás egészségügyi vonatkozásában is. A méhcsalád egészséges állapottól való eltérését a kórokozók mellett sok egyéb tényező külön és együtt is okozhatja. Egy mérgezés következtében fel is szaporodhat egy vagy több kórokozó, de a mérgezés nem csak a mezőgazdasági növényvédelemből származhat, hanem lehet egy helytelen védekezési módszer következménye is. Ezek mellett számos emberi tényező lehet okozója egy betegség kialakulásának, mint pl. a zavarás vagy akár a beltenyésztés.
Mára már megmutatkozott az iparszerűvé vált méhészkedés hátránya. Az állami támogatások révén a gépesítés tőkeigénye csökkent, nőtt a méhészetek üzemmérete. Eleinte mondhattuk, hogy a megtermelt mennyiség nőtt, bár kicsit romlott a méhcsaládok egészségi állapota és a termékminőség, de összességében a méhészetek gazdasági eredményei évről-évre javultak.
Az elmúlt hét évben megfordulni látszik a trend, hiába nő a gépesítettség, az eredményesség fajlagos mutatói folyamatosan romlanak. Ehhez hozzájárul a mezőgazdasági kemizáció változása is, ami a hosszú hatástartamú és rendkívül hatékony rovarölő szerek használatának általánossá válása a szubletális mérgezések révén vészesen gyengíti a méhcsaládokat. A méhészek egyre több gyógyszerrel és tápszerrel tudják csak a termelési képességet fenntartani. A gyógyszer és növényvédő szer maradványa beoldódik a lépbe, de ki is oldódik onnan és rombolja a méhcsalád egészségét. Ebből az ördögi körből mutat kiutat a bioméhészet, ahol a környezetből a méhcsaládba jutó vegyi anyag terhelés lényegesen kisebb és a méhész kifejezetten kerüli a veszélyes anyagok használatát.
Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk gazdagsága, kialakításuk kultúrtörténeti sajátosságai, önmagában is jelentős értéket képvisel (Page & Goldammer 2004, Illyés & Bölöni 2007).
A szőlőtermesztés hagyománya Magyarország területén legalább kétezer éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt számos szemszögből vizsgálták már a szőlőt és a belőle készített bort. A szőlőtermesztési ágazat számára éppen e hosszú távú gondolkodás végett a talaj ápolása, javítása rendkívüli jelentőséggel bír. A motorizációt megelőzően, az elmúlt évszázadokban, évezredekben a szőlőt kézi, illetve állati erővel művelték.
A természetközeli állapotú gyepek jelentős mértékben járulnak hozzá Európa biodiverzitásához, jóllehet napjainkra a kontinens területének csupán kis részét borítják (Dengler et al. 2014, Bakker & Berendse 1999).
A veszélyeztetett fajok jelentős hányada kötődik legalább valamely életszakaszában a gyepekhez. Németország 22 vegetáció formációjából a szárazgyepek rendelkeznek a legmagasabb fajgazdagsággal edényes növények tekintetében. Ha a veszélyeztetett fajok számát vesszük figyelembe, akkor a gyepek az oligotróf vizes élőhelyek után a másodikak (Korneck et al. 1998). A nappali lepkék fajgazdagásga kimagasló a szárazgyepekben: az európai nappali lepkefauna közel 63 %-a kötődik ezen élőhelyekhez - más élőhelyek generalista vagy specialista fajaitól eltérően - egyre inkább csökkenő populációmérettel és fajszámmal (Wallis DeVries & van Swaay 2009).
"A statisztikai adatok szerint az 1931-50 közötti években az ország területének 60,1 százaléka volt a szántó, 17,3 százaléka a gyep, 12 százaléka az erdő. Hetven év múlva a szántó területe 49 százalékra, a gyep területe 11 százalékra csökkent. Ezzel egyidőben a művelés alól kivett terület 10,6 százalékról 16 százalékra emelkedett.
A legutóbbi évtizedekben a hazai birtokstruktura is jelentősen átalakult. A gazdasági szervezetek földhasználata koncentrálódott, amit jól mutat, hogy földek 71,8 százalékán a 500 hektár feletti üzemek gazdálkodnak. Közülük az 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok részesedése 41,4 százalék."
A Nemzeti Földügyi Központ közzétette a 2021. július 1- től hatályos állapotú, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és kapcsolódó rendeleteinek összeszerkesztett dokumentumát.
Ezt az ágazati szereplők számára igen hasznos segédletet, az utóbbi időszakban történt - erdészeti joganyagot érintő - módosítás miatt állították újból össze és tették mindenki számára hozzáférhetővé.
A változás az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendeletet érinti.
"Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok rendezésével teljesen átalakulhat, átláthatóbbá válhat a magyarországi birtokstruktúra. A használhatóbb földterületek kialakulásával ugyanis a föld értéke is növekedhet, illetve a támogatásoknak és a hiteleknek is kedvező gazdálkodási környezet jöhet létre. Az osztatlan közös tulajdoni forma problémája azonban nemcsak a mintegy 170 ezer regisztrált magyar földművest érintheti, hanem például a Budapesten lakó, egyébként vidéken örökölt földdel rendelkező, de azon gazdálkodást nem folytató tulajdonosokat is. Hiszen az osztatlan földtulajdon megszüntetése kapcsán vélhetően az esetek többségében ő lesz majd az, aki örülhet, hiszen az adott földrészlet tulajdonáért eddig esetleg semmit nem kapott. Most viszont átadva azt egy másik, például helyi gazdálkodó tulajdonostársnak, végre megkaphatja érte a föld piaci ellenértékét."
A közelmúltban megjelent Agrárminisztérium tanulmány alapos körképet ad a Covid járvány hatására kialakult magyar agráriumi élethelyzetről és hasznos, gyakorlatba ültethető gondolatokat fogalmaz meg a hazai gazdálkodóknak, agrárszakembereknek a továbblépéshez, versenyképességük növeléséhez, megőrzéséhez.
"A megfelelő életminőség alapvető feltétele az egészséges környezet. Környezetünk állapota nagymértékben függ természeti erőforrásaink észszerű használatától, amely alapvetően befolyásolja a gazdasági szerkezetet. Magyarországon a gazdaságban még mindig növekedőben van a nyersanyaghasználat, amely nagy feladatot ró ránk: egyre jobban javítanunk kell az erőforrások felhasználási hatékonyságát."
300 méter átlagmagasságú sasbércek alkotják a Budaörsi-kopárokat. Ezek a dolomitsziklagyepek hazánk legritkább növény- és állatfajai közül többet is megőriztek. Vannak vadvirágok, amelyek nemcsak az elmúlt évszázad történelmi viharait, de több tízezer év klímaváltozásait is átvészelték, ezért maradványfajoknak nevezzük őket. A kopárok rejtik Európa legnagyobb rovarfaját és kígyóját is. Nem véletlen, hogy a kirándulókat „Fokozottan védett terület” tábla fogadja. A ritkaságok bemutatására hoztuk létre a Gubóvirág tanösvényt.
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza